Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A Fidesz a \"baloldalibb\"

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Ez az első választási kampány, amelyik gyakorlati kérdésekről szól: adókról, munkanélküliségről, a hétköznapokról, és nem arról, hogy ki a magyar, ki a \"legmagyarabb\" - mondta Bencze György filozófus az InfoRádió Aréna című műsorában. Az interjú szerkesztett változatát olvashatják.
- Sólyom László köztársasági elnök újévi beszédében határozott véleményt fogalmazott meg a választásokkal kapcsolatban. Azt mondta, a választás sem a pártok, sem a választók számára nem élet-halál kérdés. Mit gondol, ez a szemlélet érvényesül majd a kampányban?

- Vélhetően mindkét politikai tábor azt fogja mondani a kampányban, hogy ha a másik nyer, az a nemzethalállal egyenlő. Ez, persze, nem igaz. Sólyom László arról beszélt, hogy okosan, átgondoltan kellene választani, és nem igaz az, hogy ha az egyik, vagy a másik oldal nyer, akkor vége a demokráciának vagy megszakad a gazdasági fejlődés. Kapott is érte hideget-meleget. A köztársasági elnök ugyanis kilépett az elmúlt tizenöt évben gyakorolt „nagypapa szerepből”, amit – azt hiszem – a közönség kényszerített rá az előző elnökökre. Az elnöki szerep újraértelmezésének azonban az is a következménye, hogy ha határozott politikai álláspontokat fogalmaz meg, akkor tartalmas politikai kritika is érheti. De volt még egy érdekes eleme az újévi beszédének, azt mondta - majdnem szó szerint idézem, mert megragadt a fejemben - bármennyire fontos is a politikában a civil társadalom, azért a választásokon pártok között kell választani, és ez jól van így. Ami egy közhely, de az elnök – a civil mozgalmakban vállalt – korábbi szerepét tekintve mégiscsak érdekes.

- Mindkét nagy párt megtartotta évadnyitó politikai rendezvényét, ami különös jelentősséggel bír egy választási évben. Elemzők szerint az MSZP és a Fidesz is néppárt így nem tud nagyon mást mondani, és a választást az fogja eldönteni, hogy melyik képviseli hitelesebben ugyanazt a mondandót. Van politikai-filozófiai különbség a két nagy politikai erő között?

- Hadd kezdjem azzal, hogy – függetlenül a pártok álszenteskedésétől – a kampány régóta zajlik. A Fidesz irányváltásának köszönhetően most először nem arról vitatkoznak a politikai erők, hogy ki a magyar és a még magyarabb. Az eddigi legfontosabb újdonság, hogy végre arról beszélnek a pártok, amiről Európában és Észak-Amerikában is szólni szokott egy választási hadjárat: adókról van szó, munkahelyekről van szó, költségvetésről van szó, és a vállalkozásokról, egy sor gyakorlati kérdésről. Nem szimbolikus vagy ideológiai viták zajlanak. És igen, így nem is lehetnek nagy eltérések a két párt mondandója között, mert egyikük sem akar kommunizmust, vagy valamilyen korporatív gazdaságot. De abban megfogalmazhatók határozott álláspontok, hogy ki, miként képzeli rendbe tenni a magyar gazdaságot. Egyelőre azt látom, hogy az MSZP például eljutott odáig, hogy nem halogathatók a nagy reformok. Fájdalmas lépésekre fog sor kerülni a választások után, amelyeket a szocialisták megpróbálnak már most sok, kis kedvezménnyel ellensúlyozni.

- Ez a Száz lépés programja?

- Igen. De hogy a sok apró lépés összeáll-e majd egy koncepcióvá, az még nem derült ki, és az sem, hogy az emberek miként reagálnak majd a megszorításokra? Persze, egyik politikai tábor sem beszél erről, nem köti a választók orrára, hogy mi vár rájuk, mert nem akarja elveszíteni a választásokat A Fidesz politikájából az olvasható ki, hogy határozott kereszténydemokrata álláspontot képvisel, vagyis azt mondja, vissza kell fogni szinte minden területen a költségvetési költekezést, kivéve a családtámogatást. Német mintára adócsökkentést ígér, a jóléti kiadások visszafogását, viszont a családok, és különösen a többgyerekes családok, a gyermekeket nevelők támogatását.

- Elhelyezhető a két nagy párt politikája a klasszikus európai bal-jobb skálán?

- Ma ott tartunk, hogy a két oldal „baloldalinak”, sőt „kommunistának” kiáltja ki a másikat. Különösen furcsa, amikor az MSZP teszi ezt a Fidesszel. Ha jobban megnézzük a pártok koncepcióit, akkor azt látjuk, hogy az MSZP piacpártibb, hisz abban, hogy nem kell a piac működésébe beavatkozni, a Fidesz pedig azt vallja, hogy a piacgazdaság spontán működésének következményeit korrigálni kell. Ha ezt a szempontot vesszük figyelembe a Fidesz „baloldalibb”, mint az MSZP. Az történt, hogy a Fidesz felerősített egy elemet a politikájában: korábban egyformán volt piacpárti, neoliberális és képviselt szociális kérdésekben határozott álláspontot. Most utóbbiakat hangsúlyozza inkább. És láthatóan nemcsak azért teszi, hogy magához édesgessen szavazókat, hanem mert rájött, hogy ez a méltányos. Mindig elképedve hallgatom, amikor azt mondja valaki, hogy micsoda „kommunista, kádárista” magatartás biztonságról beszélni Miért is? Az valami beteg dolog?

- Mennyiben lesz témája ennek a kampánynak a kormányzati munka értékelése? Mindkét fél érvelésében feltűnnek ugyanis azok az elemek, amelyek arról szólnak, hogy mit teljesítette a Medgyessy-Gyurcsány-kormány, és mit az azt megelőző Orbán-kormány.

- A választók nem évtizedes összehasonlításokban gondolkoznak. Most szerintem a jelenlegi kormányzat tevékenysége kerül mérlegre, és a szocialisták helyzete nem könnyű. Érvelniük sem egyszerű, hiszen a ciklus közepén cseréltek miniszterelnököt így aztán egyszer azt mondják, hogy a mostani problémákat a Medgyessy-kormány osztogatása okozta, máskor meg arról beszélnek, hogy milyen jó intézkedésekről döntött a volt miniszterelnök.

- Úgy vannak vele, hogy a sikerek közösek, a kudarcok pedig az előző, vagyis a Medgyessy-kormány bűnei?

- Igen. Az ellenzék pedig azzal érvel, hogy sok a programpont, „sok a duma”, ahogy mondani szokták, és nagyon kevés az eredmény. Igaz, nagy, látványos eredmények nincsenek, de abban meg a kormánynak van igaza, hogy minden költségvetési probléma ellenére a gazdaság szépen növekszik. Ebből a választási kampányban se pro, se kontra határozott érvrendszer nem áll majd össze. Egyébként is az az érzésem, hogy az első fordulóig nagyjából ugyanazt fogják mondani a pártok, mint eddig. A második forduló előtti időszak pedig akkor lehet érdekes, izgalmas, ha marad esélye a vesztesnek visszahozni valamit, vagy fordítani. Abban az esetben megismétlődhet az, ami 2002-ben, hogy az igazi választási kampány a két forduló között zajlik, és nem sok köze lesz az előtte történtekhez.

- De az elemzők egy része most azt mondja, hogy az első forduló tétje az igazán nagy, hiszen sok minden el fog dőlni.

- Ez is lehetséges. Teljesen nyitott a verseny.

- Azt mondta, hogy ellentmondásos az elmúlt négy év megítélése, többféleképpen értékelhető. Lesz olyan választói csoport, vagy van olyan, amelyik határozottan változást akar?

- Érdekes módon mindenki azt mondja, hogy változást akar. Még a kormány is.

- A kormányzat mintha ellenzéki kommunikációt folytatna.

- Igen, miközben a klasszikus szereposztásnak megfelelően a kormányzatnak azt kellene mondania, hogy „folytatjuk, ehhez kérünk felhatalmazást, és jobban fogjuk csinálni, mint eddig”. Ehelyett a koalíció politikusai is változásról beszélnek.

- Az idei kampány is az ígéretekről fog szólni, mint 2002-ben? Úgy tűnik, hogy az adó- és a járulékcsökkentés válhat kampánytémává.

- Arra rájöttek a politikai szereplők, hogy ígérgetni veszélyes. Senki sem tudja megjósolni, hogy mennyi lesz a gáz, vagy a petrezselyem ára jövőre, meg három, vagy négy év múlva. Egyfelől ezzel már az embereket sem lehet megnyerni, másfelől az üzleti élet szereplői is reagálnak a gazdaságilag teljesen megalapozatlan ígértekre. Utóbbiakat pedig mindkét fél fontos tárgyalópartnernek tekinti, és igyekszik meggyőzni, hogy ha nyer a választásokon, akkor megteszi a szükséges lépéseket.

- De éppen az adó- és járulékcsökkentést fogadnák örömmel az üzleti élet szereplői.

- Természetesen. Úgy tűnik, Orbán Viktor sikereket ért el ebben a körben, mert különben a miniszterelnök nem tartotta volna szükségesnek kijelenteni, hogy csak akkor alakít kormányt, ha mindenki felesküszik a nagy reformok végigvitelére. Az a kérdés, hogy kinek fognak hinni az üzleti élet szereplői a járulékok csökkentését ígérő Fidesz-elnöknek, vagy a jelenlegi kormányfőnek.

- Mennyiben fogja befolyásolni Ön szerint a kampány stílusáról folytatott politikai vita a választókat?

- Biztosan fontos a stílus, mert azok a választók, akik keveset foglalkoznak politikával stílusok, személyiségek közül választanak. Persze, nem pusztán azon az alapon, hogy melyik csinosabb, vagy melyiknek szebb a nyakkendője, hanem a figura hitelessége, karaktere, vonzó vagy kevésbé vonzó személyisége alapján is. Érdekes változást láthattunk az utóbbi hónapokban, hiszen Orbán Viktor ma nem ugyanabban a szerepben tűnik fel, mint az előző, 2002-es kampányban. Az ünnepélyesség, a merevség eltűnt, és lazább, emberközelibb figurát láthatunk most. Gyurcsány Ferenc pedig állandóan változik, bár változatlanul hajlamos, fura módon keverni a patetikus és a pökhendi megnyilvánulásokat.

- Mennyire befolyásolja a választókat a negatív kampány? A Magyar Vizsla megjelenése, vagy az újabb Kende Péter könyv Orbán Viktorról? Esetleg a miniszterelnök ügyeit leleplező újabb cikksorozat?

- Nem hiszem, hogy Orbán Viktor esetében jelentős változásokra kellene számítanunk, nem hiszem, hogy nagy választói csoportok most egyszer csak rájönnek arra, hogy mindent rosszul gondoltak. Gyurcsány Ferenc esete bonyolultabb. És nemcsak azért, mert még kiderülhetnek olyan dolgok, amik eddig nem derültek ki, hanem mert az ő értékelése még kialakulatlan. Ugye, eddig azt kellett bizonyítania, hogy egyáltalán vetélytárs. Kiderült, hogy igen. Az üzleti tevékenységének a megítélése abból a szempontból érdekes, hogy miként dől el a két politikus vagyoni helyzetének megítéléséről folyó verseny. Mert ha elfogulatlanul nézzük a két politikai figurát, akkor Orbán Viktor egy jómódú ember – magyar értelemben; Gyurcsány Ferenc pedig dúsgazdagnak számít – itthon. És hogy ezt miként ítélik meg a választók, azt még soha nem próbálták ki az elmúlt tizenöt évben. A szocialisták úgy tűnik, semmi rosszat nem látnak abban, hogy egy milliárdos az MSZP miniszterelnöke, miniszterelnök-jelöltje. De nem lehet tudni, hogy hogyan ítélik ezt meg az emberek.