Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Volt-e, lesz-e szocialista láncszavazás Nagykátán?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Választási csalásra készülnek a szocialisták Nagykátán - mondta az InfoRádióban a körzeti választási bizottság szocialista alelnöke, Bácsics Gyula. A férfi az InfoRádióban megerősítette: amit a Hír TV-ben mondott a \"lánccsalásról\", megtörtént. Az MSZP cáfol, és a párt egyik illetékese azt közölte: Bácsics Gyula nem alelnöke a nagykátai választási bizottságnak.

A nagykátai választási bizottság MSZP-s alelnöke azt mondta a Hír TV-nek, hogy a szocialisták minden választáson csaltak Pest megye 6. választókerületében.

A láncszavazásos csalás lényege, hogy a láncban az első szavazó bemegy a szavazókörbe, felveszi a lepecsételt szavazólapot, majd a fülkében elrakja, és csak egy üres borítékot dob az urnába.

A lepecsételt üres szavazólapot pedig elviszi magával az MSZP-hez, ottl beikszelik rajta a szocialista pártot, illetve jelöltjét - közölte.

A következő lefizetett szavazó ezt a már kitöltött szavazólapot viszi magával a szavazókörbe, ezt teszi be a borítékba, amelyet az urnába dob, majd a kapott lepecsételt üres szavazólapot megint csak kicsempészi. A szavazópolgár "addig nem kapta meg a pénzét, amíg az üres cédulát nem hozta vissza" - mondta Bácsics Gyula.

Ez megyénként, minden településen működött, ahol MSZP-szervezet működött. Ezt még Ron Werber izraeli kampánytanácsadó találta ki - mondta az InfoRádióban Bácsics Gyula.

Arra a kérdésre, hogy miért most nyilatkozott a csalásról, azt közölte: "Meggyaláztak emberi jogaimban, kisebbségi jogaimban. Amióta beléptem a Magyar Szocialista Pártba, inzultusok sorozatát kaptam, mert mindig keresem az igazságot, mindig odaállok, ahol szegény, elesett embereken lehet segíteni".

A férfi, aki 2005. június 24-én lépett be az MSZP-be, hozzátette: "rádöbbent", hogy a szocialista párt vezetése oligarchákból áll.

Bácsics Gyula az InfoRádiónak azt mondta: a nagykátai MSZP-tagok ismét csalásra készülnek.

Ezúttal a csalássorozatban résztvevőknek egy mobiltelefon kamerájával készített fényképfelvétellel kell igazolniuk, hogy voksukat a szocialistákra adták - közölte.

Bácsics Gyula arra az információra, hogy állításával szemben nem tagja a helyi választási bizottságnak, azt mondta: jegyzőkönyvvel tudja bizonyítani megbízatását.

Szekeres: "egy Bácsics nevű urat kizártak"

Szekeres Imre, az MSZP alelnöke a közszolgálati televízió reggeli műsorában azt mondta: a szocialisták nem követtek el választási csalást Nagykátán.

Hozzátette: egy Bácsics nevű urat korábban kizártak a szocialista pártból és az illetékes jegyző megerősítette azt is, hogy nem volt ilyen nevű választási bizottsági alelnök Nagykátán.

Az MSZP Pest megyei területi szövetségének alelnöke közben azt közölte: Bácsics Gyula nem alelnöke a nagykátai választási bizottságnak.

Szabóné Müller Tímea elmondta: a férfi tavaly egy szíbálytalanul összehívott ülésen jutott hozzá a tisztséghez, így nem jogosult a funkció betöltésére.

Mikola: nem valós veszély

A Fidesz kormányfőhelyettes-jelöltje nem tartja valós veszélynek a csalás lehetőségét az országgyűlési választáson.

Mikola István, a közszolgálati rádióban úgy fogalmazott: Magyarországon mégiscsak demokrácia, jogállam van, és nem kell félni attól, hogy csalás lesz.

A politikus arra szólította fel a hallgatókat, hogy emiatt senki ne hagyja magát félelembe kergetni.

"Erkölcstelen nyilatkozat"

Tóth Zoltán választási szakértő, a Belügyminisztérium volt közigazgatási államtitkára az InfoRádióban azt mondta: erkölcstelen Bácsics Gyula megnyilatkozása, hiszen az állítás már nem bizonyítható.

Hozzátette: ezt a csalási módszert először 1998 után, az időközi országgyűlési választásokon tapasztalták, de nem az MSZP-nél és nem a Fidesz-nél.

Tóth Zoltán emlékeztetett: a szavazatszámláló bizottságok felelőssége, hogy mi zajlik a szavazókör környékén.

Úgy vélte: hasznos volna megszüntetni azt a gyakorlatot, hogy a szavazólapot borítékba kell tenni, mert ez lehetőséget adhat visszaélésekre, ám ehhez kétharmados törvényt kell módosítani.

A boríték használatáról az 1989-es Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon állapodtak meg, azért, hogy lehetővé tegyék a bizonytalankodóknak az üres boríték bedobását az urnába. Ezt azért látták fontosnak, mert így bárki, aki nem akart szavazni, a boríték bedobásával elkerülhette az esetleges negatív véleményeket - mondta a szakértő.

Tóth Zoltán hozzátette: a legtöbb országban nem használnak borítékot a szavazáskor.