Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Megalakult az új Országgyűlés

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A képviselők eskütétele után megalakult az új Országgyűlés.

A kormánypártok és az egész parlament felelősségét hangsúlyozta a köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén.

"A kampánynak vége, más beszédmódra van szükség" - kezdte beszédét Sólyom László.

Az államfő hozzátette: a döntések és a felelősségvállalás ideje jött most el.

Sólyom László hangsúlyozta, hogy a nemzet javát szolgálná, ha a ciklusokon átívelő alapkérdésekben konszenzusra jutna az Országgyűlés.

Az elnök ezek közé sorolta a környezetvédelmet, a jövő nemzedékek iránti felelősséget, a határon túli magyarság és a tudomány ügyét.

Mint mondta: ugyancsak a kormányoldal és az ellenzék konszenzusa szükséges a külpolitika általános irányainak, valamintMagyarország európai uniós szerepvállalásának meghatározásához is.

Az államfő fontosnak nevezte, hogy az Országgyűlés és a független szervek, az Alkotmánybíróság, az ügyészség vagy a köztársasági elnök együttműködésének alapja az alkotmány által meghatározott függetlenség legyen.

Sólyom László arra is felhívta a figyelmet, hogy a parlament az egész ország gyűlése, benne minden olyan politikai irányzat jelen van, amely számottevő támogatást élvez az országban.

Tartalmas érvelés és meggyőző viták kellenek

Olyan Országgyűlésre van szükség, amelyet köztisztelet övez és önbecsülés éltet - mondta az új parlament korelnöke, Horváth János (Fidesz).


Horváth János

Tisztességet elvárhat tőlünk a magyar nép, mert ha jó lélekkel végezzük munkánkat és teljesítjük hivatásunkat, akkor megadatik minden más is nekünk - fogalmazott a 85 éves politikus, aki az 1945-ben alakult Országgyűlésnek is tagja volt.

Horváth János szerint az ország népe, a választópolgárok szívesebben látják a Házban a megoldásokat, ahelyett, hogy civakodjanak egymással.

Hozzátette: tartalmas érvelések, meggyőző viták színhelyévé kell válnia az Országgyűlésnek.

Megjegyezte, hogy a legutóbbi két választáson nem szavazó kétmillió ember kiábrándult, közülük egymillió "kisgazda mentalitású".

Beszédében többször is feltette a kérdést: meddig marad még messze maga mögött Magyarország? Válaszként végül azt fejtette ki, hogy a "bőség és jókedv országa eljövetelének előfeltétele az emberi lélekben és a jóakaratban leledzik".

A korelnök rendkívül fontosnak nevezte, hogy az alkotmány címe - 1949. évi XX. törvény - végre megváltozzon, mert az akkori deklaráció a kommunista diktatúra eszköze volt, és bár az 1989 óta már a múlté, a cím félrevezető és bántó.

Hétszáz jogorvoslati határozat

Az idei választásokon szélesebb jogorvoslati lehetőségek álltak az emberek rendelkezésére, ennek köszönhetően a választási bizottságok csaknem háromszor annyi jogorvoslati eljárást folytattak le, mint 2002-ben - mondta Szigeti Péter.

A testületek több mint 700 jogorvoslati határozatot hoztak. Ezek közül 63 került a Legfelsőbb Bíróság elé, amelynek négyötödét jóváhagyta az LB.

A fellebbviteli szerv 14 esetben módosított a választási bizottság döntésén.

Szigeti Péter a kampánycsend intézményének módosítását javasolta.

Ezt azzal indokolta, hogy a jelenlegi szabályozás nem illeszkedik az új kommunikációs lehetőségekhez: az e-mailhez, az SMS-hez vagy az automatikus telefonhívásokhoz.

Az OVB elnöke két megoldást javasolt: a mérsékelt csak a rádiók, a televíziók és az újságok esetében tartaná fenn a kampánycsendet, a radikális azonban eltörölné azt.

Több mint 6 és fél milliárd forintos költség

A választások lebonyolítására 6,6 milliárd forint, a voksolással kapcsolatos tájékoztatásra pedig további 100 millió forint állt rendelkezésre idén - mondta a belügyminiszter.


Lamperth Mónika

Lamperth Mónika hangsúlyozta: az országgyűlési választások törvényesen zajlottak, azzal együtt, hogy 93 büntető és 109 szabálysértési eljárás indult a voksolással kapcsolatban.

A belügyminiszter a külképviseleti szavazással kapcsolatban javasolta a szabályok módosítását.

Ezt azzal indokolta, hogy több nagykövetségen vagy konzulátuson órákat kellett várniuk az embereknek arra, hogy leadhassák voksukat.

Az első fordulóban több mint nyolcezren kérték felvételüket külképviseleti névjegyzékbe, a második fordulóban számuk meghaladta a 7.900-at.

A beszédek után a képviselők letették esküjüket, ezzel az új Országgyűlés megalakult.

A Fidesz és a KDNP nemet mondott a beszámolókra

A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői nem fogadták el a választások lebonyolításáról szóló belügyminiszteri beszámolót. A két ellenzéki frakció ugyancsak nemmel voksolt az Országos Választási Bizottság elnökének beszámolójára.

Balsai István (Fidesz) azt mondta: a választások eredményét elfogadják, a lebonyolításról szóló kormányzati beszámolót azonban nem.

Az ellenzéki politikus a beszámolót hiányosnak nevezte.

Lamperth Mónika belügyminiszter kijelentette: a kifogásolt ügyeket valamennyi jogorvoslati szerv megtárgyalta. Részletek itt!

Az Országgyűlés a beszámolókat elfogadta. Ezt követően a parlament elnöknek választotta a szocialista Szili Katalint. A két alelnök Áder János (Fidesz) és Világosi Gábor (SZDSZ) lett.

Unokáink jövőjét befolyásoló törvények

Szili Katalin azt mondta: az elkerülhetetlen reformokat úgy kell végrehajtani, hogy az biztonságos átalakulást jelentsen minden társadalmi rétegnek.

Ezért a kormányoldalnak nagyobb felelősséget kell vállalnia, de az ellenzékiség sem merülhet ki a puszta tagadásban - tette hozzá.

A házelnök hangsúlyozta: ebben a parlamenti ciklusban olyan törvények születnek majd, amely unokáink jövőjét is befolyásolja majd. Részletek itt!

Gyurcsány reformokat szeretne végrehajtani


"A reformok kormányát szeretném vezetni" - jelentette ki az új parlament alakuló ülésén a kijelölt kormányfő.

Gyurcsány Ferenc azt mondta: olyan reformokra készül az új kabinet, amely átalakítja a közigazgatást, a közszolgálatok széles rendszerét, köztük elsősorban az egészségügyet és a szociális szférát.

A politikus kijelentette: azt szeretné, ha Magyarország erős és sikeres lenne, olyan ország, amelyet polgárai tehetsége, szorgalma, tenni akarása és tenni tudása táplál.

Nagyszerű kihívás, amely lehetőséget és feladatot ad mindannyiunknak, határon belül és kívül - mondta a kijelölt miniszterelnök.

Megismételte korábbi kijelentését, miszerint 10 millió magyar nevében, de 15 millió magyar érdekében akarja munkáját végezni.
Részletek itt!