Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Mi történt az Országházban?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az Országgyűlés keddi ülésén módosította a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló törvényt, és így lehetővé tette, hogy a kormány szerkezetét a mindenkori kormánytöbbség szabadon határozhassa meg. Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök a kormány céljait összefoglalva azt mondta: élhetőbb és igazságosabb Magyarországot szeretnének teremteni.

A kijelölt miniszterelnök hangsúlyozta: a rendszerváltozás óta eltelt 16 év emberek sokaságát kényszerített változásra, sokan váltottak szakmát, munkahelyet, lakóhelyet.

Ezzel szemben a politika mozdulatlanságba merevedett. Ez nincs így rendjén, ezért hagyjuk a sok, önmagáért való presztízsvitát (...), nézzük a változó világot - szólította meg az ellenzéket Gyurcsány Ferenc.

A politika mutasson mintát, hogyan lehet átalakítani saját működését, a parlamentet, az önkormányzatokat, a pártok finanszírozását - tette hozzá.

Gyurcsány Ferenc kiemelte: az állam átalakításakor egymásra van utalva a kormány és az ellenzék, ezért kompromisszumokat kell keresni.

Az ellenzék is a változást hirdette meg programjában, így számítunk a támogatásukra - fűzte hozzá.

A kijelölt kormányfő szerint az elmúlt öt-hat év gazdaságpolitikai kurzusa szociálisan előrevitte az országot, de gazdaságilag nem lehetséges azt folytatni.

A változtatáshoz újra kell szabni a magán- és a közfelelősség határait, mert csak úgy lehet csökkenteni a hiányt, ha mérséklik a kiadásokat, és növelik a bevételt - tette hozzá.

Cél, hogy kevesebbet költsön az állam önmagára, alakítsák át az egészségügyet, folytassák az oktatási reformot, a szociális szféra érvényesítsék a rászorultsági elvet - mondta Gyurcsány Ferenc.

Új reformkor lesz, ahol azt érezhetik, hogy könnyebb lesz magyarnak lenni - jelentette ki.

Pártreagálások

A Fidesz azért dolgozik, hogy a törvényhozás munkája szakmailag hitelesebb és jobb legyen - jelentette ki első parlamenti felszólalásában a párt új frakcióvezetője. Navracsics Tibor kifogásolta, hogy a miniszterelnöki expozé előtt nem ismerhették meg a kormányprogramot.

Megfosztott minket attól, hogy megismerhessük a kormányprogramot, ennek hiányában nem lehet szó racionális vitáról - fogalmazott a politikus.

Navracsics Tibor kitért arra is, hogy a Fidesz azért határozta meg magát alkotó ellenzékként, mert úgy gondolja, hogy a nemzet érdekében hozzá tud járulni ahhoz, hogy a törvényhozás munkája szakmailag hitelesebb és jobb legyen.

A politikus hangsúlyozta: a Fidesz támogatja a kormányzati szerkezet átalakításával kapcsolatos alkotmánymódosítást, mert meggyőződésük, hogy aki kormányt alakíthat, annak joga van a kormányzati szerkezetet is megválasztania.

A frakcióvezető arra kérte Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy az eddigi hagyománynak megfelelően hivatalba lépésekor számoljon be arról, milyen állapotban van az ország az új kormányzati ciklus kezdetén.

Nem tizenhat év, először a négy év mérlegét kell megvonni; néha a kevesebb több - fogalmazott Navracsics Tibor.

Lendvai Ildikó (MSZP) örömét fejezte ki, hogy az ellenzék az eddigi hagyományoknak megfelelően megadja a lehetőséget a kormánynak a kormányszerkezet kialakítására.

{{keretes_cim}}

- Egészségügyi Minisztérium
- Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
- Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
- Honvédelmi Minisztérium
- Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
- Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
- Külügyminisztérium
- Oktatási és Kulturális Minisztérium
- Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
- Pénzügyminisztérium
- Szociális és Munkaügyi Minisztérium.

Fodor Gábor (SZDSZ) reményét fejezte ki, hogy az ellenzék a mostani, alapvetően technikai jellegű alkotmánymódosításhoz hasonlóan a lényegi kérdésekben is támogatást ad majd a kormánynak.

Salamon László (KDNP) szerint a közigazgatási államtitkári poszt megszüntetésével a miniszter helyettesítését ellátó új államtitkár politikai szereplővé válik, és a köztisztviselői kar felett a politika gyakorlatilag korlátlan hatalmat nyer.

Boross Péter (MDF) arról beszélt, hogy az elmúlt másfél évtizedben nem alkalmazták jól a közigazgatási szféra és a politika különválasztását, ettől azonban még nem feltétlenül optimális megoldás a modell megszüntetése.

A törvényjavaslatot azért nyújtották be, hogy az alkotmány normaszövegében is minden kétséget kizáróan megjelenjen: a kormányzati szerkezet kialakítása a mindenkori kormánytöbbség felelőssége.

A törvény egyértelművé teszi, hogy akár minősített, akár egyszerű többséggel elfogadott törvény tartalmazza minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölését, azt az Országgyűlés egyszerű többséggel elfogadott törvényben is módosíthatja.

A törvényben az is szerepel, hogy az új kormány megalakulásával az alkotmányban a "politikai államtitkár" megnevezés helyébe az "államtitkár" megnevezés lép.

Törvénymódosítások

Az Országgyűlés úgy döntött: átalakul a politikai és szakmai vezetés szerint tagozódó felsővezetői struktúra: megszűnik a közigazgatási államtitkári és a címzetes államtitkári pozíció.

A vitában a Fidesz és a KDNP nem támogatta a központi államigazgatási szervekről és a kormánytagok, államtitkárok jogállásáról szóló törvénymódosító javaslatot.

Az ellenzéki pártok elsősorban azt kifogásolták, hogy csak délelőtt jutottak hozzá a szöveghez.

Salamon László (KDNP) a szakállamtitkári poszttal kapcsolatban azt mondta, hogy a kormánykoalíció "intézményesen állítja vissza a politikai komisszár intézményét a minisztériumban".

Arcátlanságnak nevezte, hogy a 45 oldalas, 81 paragrafusból álló, szerinte a Büntető törvénykönyvvel egyenértékű javaslatról ilyen módon kell tárgyalni, "ilyet még a Rákosi-rendszerben sem csináltak meg a magyar Országgyűléssel".

Wiener György (MSZP) a javaslat elfogadása mellett szólt, és kiemelte: az előterjesztés - Magyarországon először törvényi szinten - átfogóan szabályozza, hogy mely szervezetek tartoznak a központi államigazgatás körébe, például tisztázza, hogy ilyennek minősülnek a rendvédelmi szervek is.

Kuncze Gábor (SZDSZ) arról beszélt, hogy a javaslat célja egy világos, hatékony, erős központi kormányzati szervezet létrehozása, és ennek sikerét szerinte majd a működés mutatja meg.

Tizenegy minisztériumot tartalmaz a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény, amelyet szintén keddi ülésén fogadott el az Országgyűlés.

A törvény szerint a Miniszterelnöki Hivatal mellett tizenegy minisztérium jön létre:

A törvény értelmében megszűnik az eddigi két tárca nélküli miniszteri poszt, és összevonják az oktatási és a kulturális, a szociális és a munkaügyi, valamint a gazdasági és az informatikai tárcát.

A korábban belügyi hatáskörbe tartozó rendészeti feladatokkal ezt követően az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium foglalkozik, a korábbi belügyi tárca Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium néven a helyi önkormányzatokért, a közigazgatás szervezésért, valamint az eddig tárca nélküli miniszter által felügyelt területfejlesztésért lesz felelős.

Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvényt négypárti egyetértéssel módosította az Országgyűlés.

A képviselők alapdíja a mindenkori köztisztviselői alapilletmény hatszorosa, jelenleg 220.800 forint. Ez az előző ciklus első évében 165.000 forint volt. Az Országgyűlés elnökének alapdíja ekkor 693.000 forint volt, ma ez 1.435.200 forint.

Az Országgyűlés alelnökeinek - a négy évvel korábbi 297.000 forint pótdíjjal szemben - most 397.440 forint jár, a jegyzőknek a korábbi 115.500 forinttal szemben 154.560 forint, míg a bizottsági elnökök 264.960 forint pluszt vihetnek haza.