Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Mi lesz az elbocsátott közalkalmazottakkal?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Noha egyelőre nem világos, hogy az államigazgatási reform hány közalkalmazott és köztisztviselő állásába kerül, szakértők szerint a közszférában dolgozóknak nem sok esélyük van arra, hogy a magánszektorban helyezkedjenek el. A skandináv országokban az állam segíti az elbocsátottak elhelyezkedését, a Miniszterelnöki Hivatalban egyelőre nem tudták megmondani, van-e ilyen terv.

A kijelölt kormányfő által bejelentett államigazgatási reform ugyan elsősorban szervezeti változtatásokat jelent, de várhatóan közalkalmazotti és köztisztviselői létszámcsökkentésre is sor kerül.

A Miniszterelnöki Hivatalban nem tudták megmondani, hogy hány embert bocsátanak el, Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter azonban korábban az InfoRádiónak azt mondta, az államreform nem jelent létszámcsökkentést, 10 ezer embert azonban fel kell szabadítani a közigazgatásból.

Nehéz lesz munkát találni

Karriertanácsadók felhívták a figyelmet, a közszférából kilépőknek nagyon nehéz lesz elhelyezkedniük a magánszférában. Bölcskei Mónika a Be Wise Kft. ügyvezetője az InfoRádiónak azt mondta, ez elsősorban a munkaerőpiac sajátosságai miatt van.

"Annyira erős a verseny, hogy minden munkáltató közvetlenül a saját, vagy hasonló területről, vagyis konkurens cégtől keres embereket, mert ők már rendelkeznek azzal az ismeretanyaggal, ami szükséges az adott pozícióhoz. Olcsóbb is sokkal ez a munkaerő, mert nem kell őket képezni tanfolyamok, tréningek révén" - vélekedett a szakember.

Az államnak felelősséget kellene vállalni

Bölcskei Mónika véleményét megerősítette a DBM Magyarország ügyvezetője is. Juhos Andrea szerint szükség lenne az outplacementre, vagyis a gondoskodó elbocsátásra, amikor az állam felelősséget vállal a dolgozók elhelyezéséért.

A Miniszterelnöki Hivatal egyelőre nem kívánt arról nyilatkozni, hogy vannak-e ilyen tervek a kancelláriánál, holott ez a rendszer már több helyütt, például a skandináv országokban is bevált.

Az InfoRádió svédországi tudósítója azt mondta, náluk a munkáltató mondja meg, hogy hány embert szeretne elbocsátani, a szakszervezet pedig megjelöli, hogy kiket. Egy szabály van: "aki utoljára jött, az megy elsőnek".

Munkanélküli segély helyett támogatás

Garam Katalin elmondta, az elbocsátásról már idejében értesül a munkavállaló, az állam pedig segítséget nyújt az elhelyezkedéshez.

"Ilyen esetekben az állam garantálja, hogy az elbocsátott a korábbi fizetése 80%-ának megfelelő munkanélküli segély helyett 90 százalékot kap, másrészt támogatást nyújt azért, hogy új munkát találjanak, hogy esetleg átképezzék magukat, hogy saját vállalatot alapítsanak, sőt támogatást lehet kapni azért, hogy akár egy másik helyre költözzenek" - vélekedett Garam Katalin.

Magyarországon ennek a rendszernek gátat szabhatna, hogy a közszféra dolgozói nem beszélnek jól nyelveket, más munkatempóhoz szoktak, és a magyar társadalom mobilitása sem hasonlítható a nyugat-európai vagy az amerikai szinthez.