Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Lesántult a Pannon Puma

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Pénzt nem csak elvenni lehet, akkor is pénzhez jut az állam, ha a gazdasági növekedést próbálja ösztönözni - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, aki szerint a kormányfő és a pénzügyminiszter is hitelét vesztette a piaci szereplők előtt.
A Nemzetközi Valutaalap üdvözli a magyar kiigazítási programot, de többet vár a kormánytól az államháztartás és a makrogazdasági helyzet érdekében. Mit jelenthet ez? A nyugdíjemelések indexálását, a nyugdíjkorhatár felemelését, a 13. havi nyugdíj megszüntetését és a költségvetési támogatások korlátozását?

Az IMF nem először fogalmaz meg véleményt a magyar államháztartásról. Egy korábbi jelentésében azt írta, hogy Magyarország pénzügyi válság előtt áll, míg legutóbb, azt mondta,  tragikus helyzetben van a magyar államháztartás. Az IMF a maga szempontjai alapján próbál nekünk receptet adni, és ezek a receptek biztos, hogy nem könnyítenék a magyar lakosság helyzetét.

Az teljesen világos, hogy a javaslataik további megszorításokat jelentenének. A kormány azonban egyelőre ezt nem kívánja végrehajtani. Mi a Fidesz véleménye a Nemzetközi Valutaalap javaslatairól?

Az biztos, hogy át kell alakítani a kiadási oldalt, ma már közhely Magyarországon, hogy az államigazgatást, az önkormányzati rendszert, az egészségügyet vagy oktatási rendszert módosítani kell. Azzal azonban az IMF sem foglalkozik, hogy miként lehet tartós gazdasági növekedést produkálni. A Fidesz azt mondja, hogy miközben az államháztartás kiadási oldalának a rendszerét, a struktúráját módosítani kell, egy versenyképesség-javító csomagra is szükség van. A Gyurcsány-csomagnak éppen ez a nagy problémája, hogy kilencven százaléka bevételnövelő intézkedés és mindössze tíz százaléka csökkenti a kiadásokat, de szerkezeti, mélyebb államháztartási reformnak nyoma sincs.

Nem az az oka ennek, hogy a reformok csak évek múltán éreztetik kedvező hatásukat? A bevétel-növelést pedig azonnal egy adótörvénnyel meg lehet csinálni?

Békesi Lászlót szeretném idézni, aki azt mondta, hogy nincs koncepció, a kormány tűzoltásba kezdett anélkül, hogy végiggondolta volna, mi lesz a lépéseinek a következménye. Azt látom, hogy éppen az ellenkezője történik annak, amit a kormány néhány hónapja mondott. Egyetlen példa csak, januárban fogadta el a kormány az adócsökkentési programját, elköltött jó sok pénzt ennek a reklámozására, most pedig adót emel. Dübörög a gazdaság, a Pannon Puma ugrani készül - ez volt a mondandó lényege. Ehhez képest túlságosan hirtelen jött a váltás, hogy nagy baj van. A koncepciótlanság, a kapkodás látszik. Attól tartok, hogy ez részben azt is jelenti, hogy a magyar lakosságot indokolatlan módon kényszerítik megszorító lépések elfogadására.

Ön már volt pénzügyminiszter, honnan lehet pénzt elvenni, ha nem a lakosságtól?

Pénzt nem csak elvenni lehet, akkor is pénzhez jut az állam, ha a gazdasági növekedést próbálja ösztönözni. Talán emlékeznek még rá, hogy 1994-ben Békesi László volt az, aki a társasági adót 38-ról 19 százalékra csökkentette, és a következő évben majdnem kétszer annyi adóbevétel keletkezett ebből az adónemből, mint korábban. De mondok más példát is. Az eva nem sikertörténet? De az, most mégis a megszorítások áldozata lesz: 30 milliárd forintos bevételt vártak és az első évben 60, a következőben pedig 90 milliárd forint lett belőle.

Visszatérve a reformokra, a kormány létrehozta az Államreform Bizottságot, amelynek ki kell dolgozni az államszerkezetet is átalakító terveket. Támogatja ezt a Fidesz?

Támogatok minden olyan elképzelést, aminek az a célja, hogy a magyar államháztartás, a magyar államigazgatás működése olcsóbb legyen, kevesebbe kerüljön a lakosságnak és a vállalkozóknak. Ezzel nincsen gond, de ha jól emlékszem, ennek a reformbizottságnak a vezetője, Draskovics Tibor, akinek oroszlánrésze volt abban, hogy ma Magyarország a pénzügyi válság előszobájában van. Sokszor kérdezik újságírók, mint ahogy ön is az előbb, hogy mit tenne a Fidesz ebben a helyzetben? Először is őszintén kellene beszélni, el kellene mondani az embereknek, hogy mi a valós helyzet. Aztán meg kellene nevezni a valódi felelősöket, kik miatt is jutottunk ide, hiszen ez sem mindegy. Majd a terápiának kellene következnie. Ebből a három lépésből, ha jól látom, egyetlenegyet sem lépett meg a kormány. Nincs mérleg, nincs beszámoló a kormányváltás után - ezt még félsikernek sem nevezném.

A hiányszámokat tudták az elemzők, tudott róla az ellenzék, csak éppen a kormány nem mondta ki.

És ma sem mondja ki, csak cseppenként adagolja, illetve most is titkolódzik bizonyos tételeket illetően. Egy parlamenti válaszában elhangzott, hogy a hiány tíz százalékát kitevő részletről nem hajlandók nyilatkozni, mert ez üzleti titok. Milyen üzleti titkai lehetnek a kormánynak? Ezért hívtuk meg a pénzügyminisztert egy bizottsági ülésre, hogy legalább zárt körben tájékoztasson arról a több tízmilliárd forintos tételről, amit szerinte üzleti titoknak kell minősíteni. Veres János ma szemrebbenés nélkül mondja azt, hogy ő már a választási kampányban is beszélt az államháztartás nehéz helyzetéről. Ez a hitelvesztés a miniszterelnököt, a pénzügyminisztert és a kormány egészét érinti. Hogyan várhatjuk el a válság előidézőitől, hogy majd megoldják a problémákat? A hitelességnek, az őszinteségnek van hatása a gazdaságra. Ha ugyanis a piaci elemzők sem ismerik a pontos adatokat, akkor úgy reagálnak egy-egy kormányzati lépésre, mint most. Általában mi szokott történni? Egy-egy keményebb kormányzati intézkedést kedvezően ítél meg a piac, emelkednek az árfolyamok, bizakodó hangulat alakul ki. Ezzel szemben Magyarországon zuhant a tőzsde és történelmi mélypontra esett a forint árfolyama. Ennek az az üzenete, hogy a piac szerint ez egy elhibázott intézkedési terv. Most legalább azt kellene megtennie a kormánynak, hogy még az Országos Érdekegyeztető Tanács tárgyalásain vagy a parlamenti vitán módosítania kellene a terveit. A parlament ugyanis eddig semmit sem tudott erről a csomagról, mert a kormány az érdekegyeztető tanácsban hozta nyilvánosságra. A képviselők eddig a kormányprogramról vitatkoztak, de ez a csomag jelentős mértékben eltér attól.

A házelnök azt mondta, hogy az Országgyűlés megvitatja a Fidesz néhány indítványát, a költségvetési tanács felállítását, a kormánytagok anyagi felelősségvállalásáról szóló indítványt, a miniszterek fizetésének csökkentéséről szóló javaslatot. Ez minden, aminek most a megvitatását sürgősséggel kérik?

Szeretnénk szaván fogni Gyurcsány Ferencet, aki azt mondta, hogy várja az ellenzéktől is a javaslatokat, és bár az előző ciklusban egyetlen indítványunkat sem támogatták, most új helyzet van. Másrészt azt gondolom, az emberek szeretnék azt látni, hogy a megszorítások nemcsak őket, hanem a vezetőiket is érintik, legalább szimbolikus szolidaritást vállalnak velük. Például az a javaslat, hogy vállaljon anyagi értelemben is felelősséget egy-egy politikus kialakíthatja a szolidaritás érzését. Amikor 2002-ben Medgyessy Péter elkezdte a kormányzati munkát, az első lépések egyike az volt, hogy a miniszterek fizetését a duplájára emelték. Ha most tényleg nagy a baj, ha tényleg szükség van arra, hogy a lakosság áldozatokat hozzon, akkor miért ne lehetne most a felére csökkenteni ezt a fizetést? A másik javaslatunk a Költségvetési Tanács létrehozása. Szeretnénk, ha Gyurcsány Ferenc támogatná ezt, hiszen egy olyan modellt valósítana meg, ami garantálná, hogy felelős gazdaságpolitika valósuljon meg.

Mennyiben jelentene ez nagyobb garanciát, mint mondjuk az Állami Számvevőszék alapos elemző munkája?

Az Állami Számvevőszék javaslatokat fogalmaz meg arról, hogy a kormánynak mit kellene tennie. A kormány ezeket vagy elfogadja, vagy nem. A Költségvetési Tanácstól azt várnánk, hogy pontosabb legyen a tervezési munka és az elfogadott törvényjavaslat végrehajtása.