Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Lázadás a BKV-nál

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Már ebben a kormányzati ciklusban fizetős lesz a felsőoktatás és az egészségügy - értesült a Népszabadság, amelynek írása szerint az utólag fizetendő képzési hozzájárulásról letett ugyan a kormány, de az elkövetkező négy évben bevezetik a tanulmányok idején fizetendő tandíjat. Fizetni kell majd az egészségügyben is: bár a sürgősségi ellátás biztosítási jogviszonytól függetlenül mindenkinek jár majd, a többi ellátásnál a betegnek is részt kell vállalnia a költségekből.
Fizetős felsőoktatás és egészségügy

A hét végi kormányülésen a Népszabadság információi szerint úgy döntöttek, hogy a felsőoktatásban és az egészségügyben már e ciklusban fizetni kell a szolgáltatásokért. A kormány tagjai arra jutottak Balatonőszödön, hogy a költségvetés gyorsabb tehermentesítése, egyben egy változó felsőoktatási szerkezet érdekében még ebben a ciklusban bevezetik a tanulmányok idején fizetendő felsőoktatási tandíjat. Párhuzamosan kidolgozzák a támogatások egy olyan rendszerét, amellyel élve a rászorulók, illetve a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérők nem kerülnek az eddiginél nehezebb helyzetbe.

Ugyancsak alapvetően új filozófiára épül az egészségügy pénzellátása. Bázisként megmarad, hogy a biztosítási jogviszonytól függetlenül mindenkinek jár a sürgősségi ellátás - vagyis kijön érte és ellátja, adott esetben kórházba viszi a mentő. A második, a csak a biztosítottaknak járó egészségügyi szolgáltatások rendje azonban alapvetően megváltozik. A költségek nagyobb részét továbbra is a biztosító állja, de minden meghatározó mozzanatnál a betegnek, illetve vizsgálatra várónak is részt kell vállalnia a költségekből.

A Magyar Nemzetben arról olvashatnak, hogy tiltakozások sorozatát váltották ki Erdélyben a második Gyurcsány-kormánynak a határon túli magyarságot érintő megszorító intézkedései. Legtöbben a Határon Túli Magyarok Hivatalának a megszűnéssel egyenértékű leépítését ellenzik, mások a Máért felszámolását, valamint a Magyar Televízió határon túli műsorainak "megnyirbálását" kifogásolják.

A pártbejegyzés előtt álló Magyar Polgári Szövetség a napokban bejelentette: Erdély-szerte tiltakozó megmozdulásokat tervez, ha amagyar kormány nem változtat a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáján.

Az Index írása szerint a közlekedési dolgozók 20 tagú egyesülete megelégelte, hogy Aba Botond a BKV sofőrjeire hárította a felelősséget a rossz klíma és a felsővezetékszakadások miatt is.

A Közlekedési Dolgozók Országos Egyesülete közleményében keményen kioktatja Aba Botondot, mondván, hogy "a vezérigazgató valószínűleg azt sem tudja, hogy a járművezetőket menetíró berendezés ellenőrzi". A dolgozók szerint a BKV vezetői "a saját kapkodásuk és alkalmatlanságuk következményeit a leginkább kiszolgáltatott, egyszerű dolgozókra hárítják". Azt akarják, hogy a vezérkar kérjen tőlük bocsánatot.

A BKV cáfol, és azt állítja a cég "vezetése egyetlen alkalommal sem hárította az esetleges problémákat a járművezetőkre. Pedig az állítólag gyorshajtó villamossofőröket tényleg hibáztatta a cég.

Az ország különböző részeiből gépjárművezető-hiányt jeleztek a fuvarozók - írja a Világgazdaság. A Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára szerint a kvalifikált magyar gépkocsivezetők ezrével dolgoznak az Európai Unióban.

Peredi Péter elmondta, hogy a sofőrhiány a személyautótól a kamionig minden gépjárművet érint. Vannak, akik a helyi újságban is hirdettek, de nem volt jelentkező, emiatt pedig hiába a megrendelés, nagy értékű teherautók állnak; három-négy gépjárművet üzemeltető vállalkozások mennek tönkre, mert még a lízingdíjat sem tudják fizetni.

Megoldás lenne külföldiek foglalkoztatása, de ez hosszú procedúrát igényel. A magyar szabályozás szerint ugyanis a fuvarozónak kell bizonyítania, hogy nincs a munkakörre magyar jelentkező.

A Napi Gazdaság azt írja: a bejelentett intézkedési csomag, már hatályba lépése előtt komoly kiadásokat generálhat.

Az informatikusok szerint az intézkedések miatt szükségessé váló módosítások összetettségük miatt nagy költségeket jelentenek. A változások adaptálása az ügyviteli rendszerekbe a programok eredeti vásárlási értékének 15-30 százalékát is elérhetik.

Az irodák iránti kereslet tovább erősödött a legtöbb nagy európai piacon, elérve a rekord-mennyiségű, 2,3 millió négyzetmétert a vizsgált 14 európai városban, állítja a CB Richard Ellis legfrissebb tanulmánya, amelyet a Portfolio.hu cikke idéz.

A 2006-os első negyedéves EMEA (Európa, Közel-kelet és Afrika) régió irodapiaci jelentésében a CBRE adatai szerint az erőteljes bérlői aktivitás bérleti díj növekedését eredményezte számos európai kulcs fontosságú piacon, kivéve néhány német városban és Amszterdamban.