Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

\"Nem kell attól tartani, hogy külföldi kézbe kerül a magyar föld\"

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Nem kell attól tartani, hogy a földpiaci moratórium lejárta után jelentős hányadban külföldi tulajdonba kerüljön a föld Magyarországon - vélekedett Raskó György az InfoRádió Aréna című műsorában. Az agrárközgazdász szerint a föld magyar kézben maradását a családi gazdálkodók körében megfigyelhető földfelvásárlási stratégia biztosítja.

"Ma egyértelműen az a családi gazdálkodók stratégiája, hogy minél több földhöz jussanak" - mondta Raskó György. Az agrárközgazdász szerint a családi gazdálkodóknak meg is van erre forrásuk, jelentős hányaduk ugyanis erre fordítja az uniós földalapú támogatást.

A családi gazdálkodók az osztatlan közös tulajdonokba is bevásárolnak mindenütt, és ezzel szinte az egész országban biztosítva van ma már az, hogy amennyiben a földpiac felszabadul, ezek a magyar mezőgazdasági termelők fognak földet vásárolni, mert előnyben lesznek az esetleges külföldi vásárlókkal szemben - mutatott rá Raskó György.

A kis méretű földterületek jelentenek veszélyt


A szakember szerint nem valószínű, hogy azok a gazdák, akik jövedelmező birtokot építettek fel, jó pénzért hajlandóak lennének eladni földjeiket. Ez a veszély inkább azoknál áll fenn, akiknek csupán 1-2 hektárjuk van és nem a mezőgazdaságból élnek.

Az utóbbiak kezében még mindig jelentős földterület van, ezért Raskó György szerint fontos volna, hogy a kormány rendeletekkel, jogszabályokkal, akár ki is kikényszerítse a parcellarendezést és a földek koncentrációját, hogy Magyarország életképesebb, rendezettebb birtokokkal rendelkezzen a piacnyitáskor.

Átalakuló uniós politika

Az agrárközgazdász egyébként Magyarországon, és egész Kelet-Európában az agrárnépesség radikális csökkenésére számít. Bár az unió soha nem fogja elismerni, minden intézkedése azt mutatja, hogy feladja azt a Nyugat-Európában évtizedek óta követett politikát, amely a támogatások jelentős részét az agrárnépesség megtartására fordította.

Raskó György szerint ugyanis jól látszik, hogy ez a politika megbukott. A szakember szerint az unió is úgy gondolja, hogy az iparfejlesztésnek, a szolgáltatásfejlesztés és a környezetbarát tájgazdálkodásnak kell nagyobb támogatást biztosítani, mert ez hamarabb megtérülhet, mint egy olyan erőlködés, amelynek az eredménytelenségét az elmúlt harminc év igazolta.

Elsősorban az őstermelők nem élhetik túl

Ez azonban az agrárnépesség gyors leépülésével jár majd együtt, ami Magyarországon elsősorban az őstermelőket érinti majd. Raskó György emlékeztetett arra: a KSH adatai szerint 2000 és 2005 között 960 ezerről körülbelül 600 ezerre csökkent a mezőgazdasági háztartások száma, és ez a drasztikus csökkenés folytatódik.

A szakember szerint 5-6 őstermelőből csak egy tud majd megerősödni és hosszabb távon is folytatni a termelést.

A családi gazdaságokat ugyanakkor nem félti Raskó György: annak a 30 -50 ezer főfoglalkozású családi gazdának a nagy része, akik az Antall-kormány idején kezdték, és az Orbán-kormány alatt kaptak egy plusz lendületet, megkapaszkodott, és gazdaságuk ma már elég nagy ahhoz, hogy tartósan megmaradjanak a mezőgazdaságban.