Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Schmidt: \"a bukás sokkal becsesebb örökség, mint a siker\"

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A széthúzás veszélyeire figyelmeztettek, valamint összefogásra és a közös értékrend képviseletére szólítottak fel a mohácsi vészre emlékező szónokok a csata 480. és II. Lajos király születésének 500. évfordulója alkalmából a Duna-parti városban tartott megemlékezésen.

Magyarországnak nagy szüksége van rá, hogy erős és magabiztos legyen, mert közös dolgai nem mennek jól. Hazánkat újra vezetési válság, széthúzás, erkölcsi romlás jellemzi - mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Közölte: Mohács és Trianon, a két nemzeti katasztrófa ugyanazokra az okokra vezethetők vissza: az erkölcsi, anyagi romlásra, a széthúzásra és a vezetési válságra.

Arra, hogy válságos órákban nem tudtunk összefogni, összekapaszkodni, a közérdeket a vélt önérdeknél előbbre helyezni. Amikorra rájöttünk, hogy az önérdek nem érvényesíthető a közérdek ellenében, már késő volt, elveszni látszott a haza - mondta a történész.

Úgy vélte: egy nemzetet a közös múlt, a közös történelem, a sok közös történet alakítja.

Közös sikerek és közös kudarcok, de a vereség, a bukás sokkal becsesebb örökség, mint a siker, mert a vereség újragondolása újrakezdésre sarkall. Magyarország sokszor volt vesztes helyzetben, és mindig újra tudta kezdeni. Ez teszi erőssé és magabiztossá - jelentette ki.

Schmidt Mária II. Lajos királyt méltatva azt mondta: amikor 1526-ban a mindössze húszéves, lengyel-francia származású uralkodó megtagadta a törököknek az országon való átvonulási kérelmét, tudhatta, a helyzet kilátástalan, mégsem választotta az önfeladást, hanem sereget verbuvált, hogy megállítsa a támadókat.

A mintegy harmincezres magyar csapat azonban augusztus 29-én másfél óra alatt döntő vereséget szenvedett a mintegy százezres török haderőtől.

A magyar főméltóságok többsége elesett a harcban, a menekülő király a megáradt Csele-patakba fulladt. Az ország a vereséget követően három részre szakadt és 150 éves török uralom következett.

Az ünnepségen Mohács főterén felavatták II. Lajos király szobrát. A bazaltkő talapzaton álló bronzszobor Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotása.

Érdekessége, hogy az uralkodót állva, jogarral a kezében, mégis csukott szemmel, halottként ábrázolja. A szobor mögött egy tizenkét méter magas krómacél kereszt magasodik, rajta a koronázási palást feszül, tetején a magyar korona látható.

Varga Imre magyarázata szerint ez azt az 1526-os pillanatot jelképezi, amikor megszűnt Magyarország integritása, a koronázási eszközök pedig céltalanná, súlytalanná váltak.