Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Nagyobb hatáskört szeretne a kisebbségi ombudsman

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A kisebbségi ombudsman tágítaná hatáskörét - a többi mellett lehetőséget szeretne kapni a szankcionálásra -, Kállai Ernő ezért kidolgozott egy ezt célzó koncepciót. Sok esetben hatásköri okból nem tud fellépni azokban az ügyekben, amelyekben hozzá fordulnak, holott azok igényelnék a beavatkozást.

Kállai Ernő szerint megérett a helyzet a kisebbségi jogok biztosának tevékenységét szabályozó törvény újragondolására. A szükségesnek tartott módosítások koncepcióját már kidolgozta és megküldte a pártoknak, de egyelőre semmilyen reakció nem érkezett.

Az idő most alkalmas lenne a törvénymódosítási javaslatok előterjesztésére, mert az úgynevezett zöldombudsman hivatalának megteremtése miatt "hozzá kell nyúlni" a biztosokról szóló jogszabályokhoz, és ha most nem sikerül változtatni, sokáig nem lesz rá mód - fejtette ki Kállai Ernő.

Egyenlőtlenség az ombudsmanok között

A biztos az InfoRádió kérdésére azt is elmondta, hogy jelenleg olyan egyenlőtlenségek vannak az egyes biztosok által védett területek között, ami indokolja is a legalább azonos hatáskört.

A zöldombudsman pedig még nagyobb erejű poszt lenne. Ehhez képest a kisebbségi ombudsmannak nagyon korlátozott a jogköre.

Számos beadványt emiatt kell elutasítania. Kállai Ernő hangsúlyozta: a kisebbségeknek maguknak is szükségük van arra, hogy saját ügyeikben olyan konszenzusos megoldásokra jussanak, amiket a politika már nem tud félresöpörni.

Évtizedes sérelmük például, hogy a mindenkori parlament 17 éve mulasztásos alkotmánysértést követ el, mivel máig nincs parlamenti képviseletük a kisebbségeknek.

A nemzetiségek összefogtak

A kisebbségi ombudsman összehívta a 13 nemzetiség képviselőit, akik saját kerekasztalukon eredményesen tárgyalnak, és ez már a politika figyelmét is felkeltette. Legutóbbi ülésükre már megfigyelőt küldött az Országgyűlés elnöke, a Miniszterelnöki Hivatal és a kisebbségi és emberi jogi bizottság is.

Kállai Ernő elismerte: az összefogás sokakat meglepett és vannak, akik tartanak attól, hogy az egyeztető fórum kormánybuktató erő lehet.

Sajtóinformációk szerint a pártok is úgy látják: amennyiben valaki meg tudná szerezni a kisebbségek támogatását, valóban erős tényezővé válhatna a politikai életben.

Saját működésére visszatérve Kállai Ernő kifogásolta, hogy nem kérdezték meg a gyűlöletbeszédről szóló törvényről. Leszögezte: hatásköre bővítésével is új lendületet, keretet szándékozna adni a kisebbségi jogvédelemnek a hatékonyabb érdekképviselet érdekében.