Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Századvég-felmérés: teljesen kivérzett a koalíció

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az eddig mért legalacsonyabb szintet mutatja a kormánypártok támogatottsága a Századvég és a Forsense legújabb közvélemény-kutatása szerint: az MSZP 14, míg az SZDSZ 1 százalékon áll, míg a megkérdezettek 28 százaléka szavazna a Fideszre.

A Századvég és a Forsense november 6. és 15. között végzett telefonos közvélemény-kutatása szerint a lakosság általános közérzet indexe az elmúlt hónapok 30 pont körüli értéke után november első felében még tovább, egészen 25 pontra süllyedt, ami az eddig is meglehetősen negatív közhangulat további romlására utal.

A megkérdezettek mindössze négy százaléka gondolja úgy, hogy jól vagy kifejezetten jól mennek a dolgok az országban, ugyanakkor immár több mint kétharmaduk közepesnél rosszabb osztályzattal illeti a közállapotokat.

A romló közhangulat tükrében megállapítható, hogy a kormány nem tudta számára kedvező hírekkel tematizálni a közbeszédet. Ezt jelzi, hogy a válaszadók szerint az elmúlt időszak legfontosabb eseményei között a leggyakoribb említést a kormányzat számára kedvezőtlen ügyekben regisztrálta a kutatás: így például a vasutassztrájk, az adótörvények és az áremelkedések ügyében.

A biztos szavazók aránya nem változott - jelenleg a megkérdezettek 63 százaléka menne el saját állítása szerint szavazni, ha most vasárnap lennének a választások.

Tovább csökkent viszont a pártot választók köre, jelenleg mindössze 48 százalék azok aránya, akik a politikai paletta valamely pártjára adnák voksukat, és ezen választásukat el is árulják. Az ősz elején még közel 10 százalékponttal magasabb volt ez az arány.

Az októberben mérthez hasonlóan ebben a hónapban is mindkét nagy párt támogatottsága hibahatáron belül, egyforma mértékben csökkent (1 százalék). Jelenleg a megkérdezettek 28 százaléka szavazna a Fideszre, 14 százalékuk pedig az MSZP-re.

Mindez egyfelől azt jelenti, hogy a teljes választókorú lakosságon belül most először érte el a Fidesz támogatottsága a Szocialista Párt szavazótábornak kétszeresét; az MSZP pedig az eddig mért legalacsonyabb támogatottsági szintet mutatja.

A két kisebbik parlamenti párt támogatottsága is csökkenést mutat. Az MDF-re az összes megkérdezett három, a SZDSZ-re egy százaléka szavazna. Az MSZP-hez hasonlóan a kisebbik kormánypárt támogatottsága is az eddig mért legalacsonyabb szinten áll. A KDNP, a MIÉP, a Jobbik és a Munkáspárt támogatottsága együttesen alig éri el a két százalékot.

A felvétel adatai szerint viszont emelkedett azok aránya, aki nem mennének el szavazni (+4 százalékpont), illetve akik nem mondják meg, hogy mely pártra voksolnának (+3 százalék).

Az elkötelezett szavazók változatlan választói aktivitása mellett (41 százalék) módosultak az erőviszonyok a biztos szavazó pártválasztók körében.

Míg a Fidesz támogatottsága három százalékponttal emelkedett, és jelenleg 61 százalékon áll, az MSZP támogatottsága ugyanennyit csökkent, és így most 28 százalékpontos értéket mutat. Az MDF támogatottsága ezen a bázison eléri az öt százalékot, az SZDSZ-é viszont csupán két százalék.

Az ősz eleje óta tovább nőtt a Fidesz és az MSZP szavazótábora közötti különbség, oly módon, hogy az MSZP támogatottsága csökkent, de a Fideszé is enyhe visszaesést mutat. A pártokkal szemben felerősödő elutasítás tehát erősebben csapódik le a kormánypártok esetében; különösen igaz ez az immár egy százalékra zsugorodott SZDSZ-re.

Különösen szembeötlő a változás a korábban biztos MSZP-bázisnak számító 65 éves és idősebb korosztály esetében. A szeptember óta eltelt két hónap alatt az 5 százalékpontos MSZP-előny novemberre 5 százalékpontos mértékű Fidesz-vezetéssé változott.

Szintén jelentős a változás a fővárosiak körében, ahol a korábbi kiegyenlített helyzet két hónap alatt 9 százalékpontos ellenzéki előnnyé alakult át, és hasonló tendenciát tapasztalni a főiskolai végzettségűek esetében is.

Csökkent az ellenzék munkájával elégedetlen válaszadók aránya, jóllehet még így is minden második megkérdezett negatív véleményt formál az ellenzék tevékenységéről. A kormány munkáját a válaszadók 61 százalék értékeli negatívan (itt tehát nincsen jelentős elmozdulás), míg tízből három megkérdezett mindkét oldal tevékenységére negatív osztályzatot ad.

A felmérés azt mutatja, hogy majdnem minden második választópolgár kormányváltást akar (43 százalék), és 32 százaléknyian vannak azok, akik úgy gondolják: a kormánynak maradnia kellene.

Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc közül a volt miniszterelnököt tartják többen (32 százalék) alkalmasabbnak a kormányfői poszt betöltésére, Gyurcsány Ferenc támogatottsága ebben az összehasonlításban 27 százalékos.

A kormányfői alkalmassággal kapcsolatos percepciók és a pártszimpátia között világos párhuzam érzékelhető. Orbán Viktort a Fidesz szavazók 80 százaléka gondolja alkalmasabbnak a kormányfői poszt betöltésére, az MSZP táborán belül pedig 84 százaléknyian vélekednek hasonlóan Gyurcsány Ferencről - olvasható a közvélemény-kutatásban.

A Századvég és a Forsense kérdőíves közvélemény-kutatása során ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú embert kérdeztek meg telefonon.