Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Lövétei: leghamarabb késő tavasszal lehet népszavazás

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Valószínűtlennek tartja az InfoRádió által megkérdezett alkotmányjogász, hogy az Országgyűlés még a téli ülésszakában határoz a Fidesz által kezdeményezett népszavazás kiírásáról. Lövétei István úgy véli, leghamarabb tavasz végére, nyár elejére várható a referendum.

Három napon belül a Legfelsőbb Bíróságon (LB) megtámadható az Országos Választási Bizottság (OVB) azon határozata, amellyel a szervezet hitelesíti a népszavazási kérdésenként összegyűlt aláírások számát - mondta az InfoRádió által megkérdezett alkotmányjogász.

Az LB soron kívül bírálja el az ügyet, amelynek során megállapíthatja, hogy a megtámadás alaptalan, esetleg azt, hogy az azt benyújtónak igaza van - tette hozzá Lövétei István.

Legkorábban tavasszal

Az alkotmányjogász közölte: az Országgyűlésnek ugyan lenne lehetősége arra, hogy még a téli ülésszak vége előtt szavazzon a referendum időpontjának kiírásáról, ehhez azonban a pártoknak konszenzusra kellene jutniuk.

Lövétei István ugyanakkor valószínűtlennek tartja, hogy a Parlament még karácsony előtt döntene az ügyben, még akkor is, ha senki nem támadja meg az OVB határozatát a Legfelsőbb Bíróságon.

A szakértő szerint a népszavazás leghamarabb 2008 tavaszának végére vagy nyarának elejére várható, hiszen az Országgyűlés döntése után az ügy a köztársasági elnök elé kerül, akinek közel három hónapja van arra, hogy kiírja a referendumot.

Felülvizsgálat kellene

Lövétei István alkotmányjogász úgy véli: részben megoldaná a mulasztásos alkotmánysértést, ha az azonos témájú népszavazási kérdések közül csak a korábban beérkezővel kellene az Országos Választási Bizottságnak foglalkoznia.

A szakértő hozzátette: ez nem a tökéletes megoldás, érdemes lenne inkább az egész népszavazási jogot felülvizsgálni, mivel a kiírandó kérdések nem hoznak reális döntési helyzetet.

A polgároknak ugyanis olyan ügyekről kellene dönteniük egy-egy egyszerű kérdés alapján, amelynek a hozadéka rendkívül nagy jelentőségű lehet - magyarázta Lövétei István.

Arra a kérdésre, hogy kelljen-e tandíjat vagy vizitdíjat fizetni, látszólag könnyű a válasz, emögött azonban egy egész problémahalmaz húzódik meg - mondta az alkotmányjogász. Módosításra van szükség

Alaposan át kellene gondolni a népszavazásról szóló alkotmányi és alkotmányos - tehát törvény szintű - rendelkezéseket - mondta az InfoRádiónak Szalay Péter alkotmányügyi szakértő, aki úgy véli, ehhez érdemes lenne egy kodifikációs bizottságot alakítani, amelyben részt vennének a tudomány és a közélet képviselői.

Így egy komoly tudományos és államigazgatási apparátus dolgozhatna azon, hogy megváltoztassa a népszavazási törvényt - tette hozzá a szakértő.

Nem csak a sorrendről szól

Szalay Péter arról is beszélt, hogy az azonos témájú népszavazási kérdések problémáját nem oldaná meg, ha az Országos Választási Bizottság csak a korábban beérkező kezdeményezéssel foglalkoznia.

A jogász úgy véli: meg lehetne akadályozni, hogy egy korábban kezdeményezett népszavazási kérdésről szóló népszavazást valaki lehetetlenné tegyen pusztán azzal, hogy az ügyben benyújt egy másik javaslatot.

Az alkotmányügyi szakértő szerint analógiákat is lehetne alkalmazni, például azt módszert, amelyet az Országgyűlésben alkalmaznak egy-egy törvényről és az ahhoz érkezett módosító indítványokról szóló döntéskor.

Hanganyag: Sigmond Árpád