Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Egy mozgalmas nap története - a nap legfontosabb hírei

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az Országgyűlés név szerinti szavazással elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Az előterjesztésre 204-en voksoltak igennel, 168-an nemmel, a független Gyenesei István pedig tartózkodott.

A szavazás előtt elhúzódó, időnként indulatos záróvitát folytatott az Országgyűlés; az ellenzéki politikusok azt kifogásolták, hogy későn kapták meg az alkotmányügyi bizottság záróvitához készített, 134 pontból álló ajánlását, így azt nem tudták áttanulmányozni.

Az Országgyűlés korábban szavazott az ombudsmanjelöltekről is;
sem a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jelölt Nagy Boldizsár, sem az adatvédelmi biztosnak újrajelölt Péterfalvi Attila nem kapta meg a szükséges támogatást.

A parlament a jövő évi költségvetésről is szavazott; a jogszabályt 206 igen, 167 nem szavazattal, tartózkodás nélkül hagyta jóvá az Országgyűlés, elfogadta a Fidesz által kezdeményezett, a tandíjról, valamint vizit-, illetve a kórházi napidíjról szóló népszavazás elrendelésére vonatkozó határozatot is.

Vége a sztrájknak

Leállította a korábban határozatlan időre meghirdetett sztrájkot a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok. Ezt Gaskó István, a LIGA elnöke közölte azután, hogy az Országgyűlés jóváhagyta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt.

A két tömörülés jelezte: a köztársasági elnökhöz és az Alkotmánybírósághoz fordulnak, valamint népszavazást kezdeményeznek, hogy megakadályozzák magántőke bevonását az egészségbiztosítás rendszerébe.

A LIGA és a Munkástanácsok sikeresnek értékelték az eddigi sztrájkokat és akciókat. A két érdekképviselet szerint a koalíciós pártok - az egészségbiztosítási törvény elfogadásával - megcsúfolták a jogalkotási törvényt, nem adtak esélyt a társadalmi párbeszédre, és semmibe vették a szociális partnereket.

Napközben egyedül a vasúti közlekedésben okozott nagyobb fennakadást az országos munkabeszüntetés; sztrájkolt a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók egy része is, a gazdák pedig félpályás útlezárásokat tartottak.

Gyurcsány kinevezte Laborcot

Kinevezte a kormányfő a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának Laborc Sándort, aki eddig megbízott vezetőként irányította a szervezet munkáját.

Budai Bernadett kormányszóvivő tájékoztatása szerint Gyurcsány Ferenc azután döntött így, hogy a C-típusú átvilágítás nem állapított meg nemzetbiztonsági kockázatot a jelölt kinevezésével összefüggésben.

Korábban a Fidesz és a KDNP is azt kérte a miniszterelnöktől, ne nevezze ki Laborc Sándort, mert kockázatosnak tartották, hogy a jelölt az egykori Szovjetunióban, az orosz állambiztonsági egyetemen végezte tanulmányait.

Simicskó István, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának kereszténydemokrata elnöke azt mondta: a miniszterelnök a kinevezéssel semmibe vette a parlamenti demokráciát.

Feloszlatnák a gárdát

A Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület feloszlatását kéri a Fővárosi Főügyészség. A szervezet szóvivője közölte: az erről szóló keresetüket már benyújtották az illetékes Fővárosi Bíróságnak.

Morvai Attila az InfoRádióban elmondta: azért döntöttek így, mert álláspontjuk szerint a Magyar Gárda a tevékenységével megsértette az egyesületi törvényt. Emlékeztetett arra, hogy a jogszabály kimondja: az egyesületi jog gyakorlása mások jogait és szabadságát nem sértheti.

Még drágább a metrónk

Az év elején közölt 131 milliárd forintnál csaknem 24 százalékkal többre becsüli a 4-es metró Baross tér és Bosnyák tér közötti szakaszának építési költségét a beruházásról készült legfrissebb jelentés.

Az InfoRádió birtokába jutott dokumentum szerint a növekedés a változó hatósági előírásokkal és az elhúzódó engedélyezési eljárással indokolható. A tervek szerint a Thököly utat kétszer is felújítják 2012-ig.

Verhofstadt kapott megbízatást

Belgiumban Guy Verhofstadt jelenlegi ügyvezető miniszterelnököt bízta meg az átmeneti kormány megalakításával II. Albert király. A liberális flamand politikus elfogadta a hivatalos felkérést.

Az átmeneti kormánynak az lesz a feladata, hogy kezdjen tárgyalásokat az államreform kérdésében. A június 10-ei választásokig Guy Verhofstadt a szociálliberális koalíció élén vezette az országot, azóta pedig ügyvezető kormányfő volt.

A választásokat a flamand kereszténydemokraták nyerték, de a miniszterelnöki posztra kijelölt flamand Yves Leterme a hónap elején visszaadta a kormányalakításra kapott megbízatást a hónapok óta tartó eredménytelen egyeztetés miatt.