Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Fábryék: "Vegyük fel a harcot!"

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Levélben fordult hatvankét közéleti szereplő a magyar választópolgárokhoz, arra kérve őket, hogy keressék fel képviselőiket és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését. A levelet a többi között aláírta Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, több polgármester, egyetemi oktatók, Makovecz Imre építész és Fábry Sándor humorista.

A kormány visszaél a hatalmával és súlyos károkat okoz az országnak. A pártállami módszerek visszatérése ellen a társadalomnak kell fellépnie - állítja hatvankét neves közéleti személyiség.

Az aláírók nyílt levélben fordultak a választópolgárokhoz, arra kérve őket, hogy keressék fel képviselőiket és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését.

Az aláírók 2007. júliusában tették közzé első nyilatkozatukat, melyben kérték a köztársasági elnököt, hogy az állami vagyonról szóló törvényt küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságra.

Októberben az aláírók közül Zlinszky János volt alkotmánybíró és Bencze Izabella, a Kincstári Vagyonigazgatóság volt vezérigazgató-helyettese a vagyontörvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

A 62 közéleti személyiség újabb nyilatkozatában rámutat: az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadásának módszere alkotmányos válsághoz vezetett. Az aláírók kérik a választópolgárokat, hogy keressék fel képviselőiket és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését.

A teljes levelet és az aláírók listáját elolvashatja a következő oldalon! Tisztelt Honfitársaink!

Az Országgyűlés 2007. december 17-én elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke december 27-én bejelentette, hogy nem ért egyet a törvénnyel, nem írja alá, és nem hirdeti ki.

Kérte az Országgyűlést, hogy orvosolja a jogalkotási eljárás súlyos hiányosságait, és fontolja meg tartalmi kifogásait is.

A külföldi tapasztalatok szerint az egészségügyi alapok privatizációja rontja az egészségügyi rendszer teljesítőképességét, csökkenti az esélyegyenlőséget, és megdrágítja az ellátást. A törvény üzleti befektetőknek játssza át a társadalombiztosítás vagyonát, valamint a betegek adatait. Az ellátásszervezés monopóliumát élvező, kisebbségi tulajdonrészük fejében többségi jogosítványokkal rendelkező magánbiztosítók nem fognak versengeni a betegekért. Nyereségük fő forrása az ellátás körének és minőségének korlátozása lesz.

Ha a törvény életbe lép, a változások visszafordíthatatlanná válnak: a magyar egészségügy jórészt a nemzetközi gazdasági jog hatálya alá kerül. Mire megbukik a több-pénztáras, üzleti modell, szinte lehetetlenné válik az egybiztosítós rendszer visszaállítása.

A kormány diktatórikus eszközökhöz folyamodott, hogy üzleti tervét teljesítse. Olyan, az ország jövőjét hosszú távra meghatározó intézkedéseket vitt keresztül a törvényhozásban, amelyekre választási programjában nem kért és nem kapott felhatalmazást. Semmibe vette az országos tiltakozást, a szakmai és tudományos testületek súlyos érvekkel megalapozott ellenvéleményét. Lelkiismeretük elleni szavazásra kényszerített sok kormánypárti képviselőt. A törvény végleges szövege a társadalmi egyeztetés megkerülésével, a kormánypártok és az üzleti biztosítók közötti háttéralkuban született, még a képviselők is csak közvetlenül a szavazás előtt kapták kézhez.
A "fékek és ellensúlyok" demokratikus rendszerét így hatályon kívül helyezték. A képviselők nem választóiknak, hanem a pártvezetésnek (és üzleti érdekcsoportoknak) felelnek, akárcsak a rendszerváltozás előtt.

A köztársaság elnökének döntése félreérthetetlenül utal a kialakult alkotmányos válságra. A pártállami módszerek visszatérése ellen azonban nem az alkotmányjogászoknak, hanem a társadalomnak kell fellépnie. A kormány visszaél hatalmával, és súlyos károkat okoz az országnak. Jogunk és állampolgári kötelességünk, hogy ezt megakadályozzuk.

A jogállam nem működik, ha intézményeit nem működtetjük. Ezért e levél aláírói a Magyar Köztársaság állampolgáraihoz fordulnak. Kérjük a választópolgárokat: keressék fel képviselőiket és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését.

Követeljék, hogy szavazzanak nemmel, ha a törvény ismét napirendre kerül. Adjanak időt széleskörű társadalmi egyeztetésen alapuló, szakmailag megalapozott reformkoncepció kidolgozására. Támogassák a törvény visszavonására irányuló kezdeményezéseket!

Vegyük fel a harcot a közöny és a tehetetlen beletörődés ellen, demokratikus vívmányaink védelmében!

Ács Margit irodalomtörténész, Ács Sándorné agrármérnök, Ángyán József egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, Bagi Béla országgyűlési képviselő, Bencze Izabella, a Kincstári Vagyonigazgatóság volt vezérigazgató-helyettese, Bencsik János, Tatabánya polgármestere, Benyhe János, a Magyar PEN Club főtitkára, Béres Tamás lelkész, egyetemi oktató, Czakó Gábor író, Dárday István filmrendező, Darvas Béla, c. egyetemi tanár, Derce Tamás, Újpest polgármestere, Dux László egyetemi tanár, Egedy Gergely főiskolai tanár, Ekler Dezső építész, Elek István közíró, Ertsey Attila építész, Fábry Sándor humorista, Farkas Ádám képzőművész, Gáspár Csaba László filozófus, egyetemi oktató, Gazsó Ferenc egyetemi tanár, Gémesi György, Gödöllő polgármestere, Gerle János építész, Granasztói György egyetemi tanár, Gulyás János filmrendező, Gulyás Gyula filmrendező, György Lajos tudományos tanácsadó, Hegedüs Zsuzsa szociológus, Kajner Péter közgazdász, Karátson Gábor festőművész, Kelemen András országgyűlési képviselő, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, Kollár István egyetemi tanár, Krizsán András építész, Kurutzné Kovács Márta, az MTA tagja, Lányi András egyetemi oktató, Lovas Rezső akadémikus, Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság volt elnöke, Makovecz Imre építész, Márai Géza egyetemi tanár, Mellár Tamás egyetemi tanár, Molnár Oszkár országgyűlési képviselő, Nádasdy Ferenc, a Nádasdy Alapítvány elnöke, Náray-Szabó Gábor, az MTA tagja, Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, országgyűlési képviselő, Osskó Judit szerkesztő, Ö. Kovács József történész, Pákozdi Imre, villamosmérnök, Pálinkás József, az MTA tagja, országgyűlési képviselő, Porogi András tanár, iskolaigazgató, Sipos József történész, egyetemi oktató, Schneller István egyetemi tanár, Szakolczai György, professor emeritus, Szebedy Tas tanár, iskolaigazgató, Szilvási István orvos, egyetemi magántanár, Sztilkovics Szávó, Pilisszentiván polgármestere, Vajna Zoltán, az MTA tagja, Varga Géza agrármenedzser, Varga Zoltán Sándor egyetemi tanár, Vida Gábor, az MTA tagja, Zlinszky János alkotmányjogász