Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Megtámadta a kormányszóvivő Orbán Viktort

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A kormányszóvivő szerint a Fidesz elnöke \"tisztességtelen módszerekkel próbálja megtéveszteni az embereket\", amikor az InfoRádió Aréna című műsorában azt nyilatkozta, nem tekinti \"alkotmányjogi értelemben legitimnek\" azt a szerződést, amelyet a magyar és az orosz kormány képviselői írtak alá a Déli Áramlat gázvezetékről. A Fidesz fenntartja, hogy jogilag és politikailag is aggályos a megállapodás.

Budai Bernadett kormányszóvivő szerint a Fidesz elnöke "tisztességtelen módszerekkel próbálja megtéveszteni az embereket", amikor azt állítja, hogy nem tekinti "alkotmányjogi értelemben legitimnek" a magyar és az orosz kormány által a Déli Áramlat gázvezetékről kötött megállapodást.

Orbán Viktor "minden áron ártani akar a kormánynak, akár még azon az áron is, hogy Magyarország helyzetét rontja. Sőt, az InfoRádiónak adott nyilatkozata alapján erősen megkérdőjelezhető a volt miniszterelnök szakmai felkészültsége is" - írta közleményében a kormányszóvivő.

Budai Bernadett azzal érvelt, hogy a Magyar Köztársaságnak "nincs és soha nem is volt külkapcsolatokról szóló törvénye, Orbán Viktor ezt nyilvánvalóan összekeveri a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. L. törvénnyel. A kettő azonban messze nem ugyanaz".

Keretjellegű kormánymegállapodás

A kormányszóvivő szerint a kabinet "maradéktalanul betartotta a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény rendelkezéseit, amelyek a nemzetközi szerződések létrehozásáról, aláírásáról és hatálybalépéséről szólnak".

Budai Bernadett hangsúlyozta, hogy a szóban forgó nemzetközi szerződés keretjellegű kormánymegállapodás, amely nem tartalmaz semmi olyan rendelkezést, amely bármilyen szintű hatályos jogszabály módosítását igényelné. "A szerződés összhangban van a Magyarországgal kötött két- és többoldalú nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségekkel, ideértve az európai uniós tagságunkból eredő kötelezettségeket is. A szerződés rendelkezései tartalmazzák továbbá, hogy azokat a hatályos jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni" - érvelt a kormányszóvivő.

Nyilvánossá tették

Budai Bernadett szerint mivel a szerződésben lefektetett rendelkezések kizárólag a kormány hatáskörét érintik, a törvény értelmében a dokumentum nem tartozik az Országgyűlés által megerősítendő nemzetközi szerződések közé, ezért annak aláírása és hatálybalépése nem igényel sem előzetes, sem utólagos eljárást az Országgyűlés részéről, a kormányt nem terheli értesítési kötelezettség sem.

"Ennek ellenére a pénzügyminiszter már a szerződés aláírását megelőzően tájékoztatta a parlamenti pártok frakcióit a szerződés aláírásra kerülő szövegéről, megtekintésre átadta azt" - emlékeztetett a kormányszóvivő, hozzátéve, hogy a kabinet azt a Külügyminisztérium honlapján bárki számára elérhetővé tette. (Ide kattintva elolvashatja a megállapodás teljes szövegét!)

{{keretes_cim}}

Egyáltalán nem aggályos jogi értelemben a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszáról kötött orosz-magyar megállapodás, ugyanis a magyar kormánynak joga van ilyen jellegű keretmegállapodást kötni a saját hatáskörében - mondta az InfoRádiónak Valki László nemzetközi jogász.

Kifejtette: az alkotmány annyit mond ki, hogy a magyar külpolitika szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződések aláírására az országgyűlésnek kell felhatalmazást adnia. Ez egy fontos szerződés, de tekintettel arra, hogy egy beruházás tervezett megvalósításáról szól, és a beruházást részleteiben nem körvonalazza, ezért nem tekinthető kiemelkedő jelentőségűnek a magyar köztársaság külpolitikája szempontjából - emelte ki Valki László.

A Fidesz frakcióvezetője szerint a párt kitart amellett, hogy a Déli Áramlat gázvezetékről szóló orosz-magyar megállapodás jogilag és politikailag is aggályos.

Navracsics Tibor úgy vélte: a megállapodás - tartalma alapján - nemzetközi szerződésnek minősül, ebben az esetben azonban a nemzetközi szerződésekről szóló 2005-ös törvény szerint csak akkor lett volna joga a magyar félnek aláírni, ha ezt egy előzetes kormányhatározat lehetővé teszi számára.

A legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetője szerint további gondot jelent, hogy Magyarország lényegében a "szerződés foglya", hiszen a dokumentum viták esetére nem jelöl ki jogorvoslati fórumot, hanem azt mondja, hogy addig kell konzultálni, amíg mindkét fél megelégedésre szolgáló megoldást nem találnak.

Vagyis ha az orosz fél nem akarja, akkor nem lehet majd orvosolni a vitás kérdéseket - tette hozzá Navracsics Tibor.