Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Orbán: Magyarország feltalálta az alkotmányos népítéletet

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Magyarország feltalálta az alkotmányos népítéletet, amely március 9-e óta világszabadalom - mondta a Fidesz elnöke a párt ünnepi rendezvényén. Orbán Viktor kijelentette: \"mi népítéletből is az alkotmányosat szeretjük, nem ugrunk be a provokációnak\".

"Nem megyünk lépre, helyette kitartunk a nemzeti egység, az egyetértés és az összefogás politikája mellett" - jelentette ki a Fidesz elnöke, aki a kormányra utalva azt mondta: Magyarország jobbat érdemel.

Hozzátette: az ország mai helyzetében nem az a legfontosabb, hogy ki milyen oldalon áll, csak az számít, "ne engedjük, hogy egymásnak uszítsanak bennünket".

"A nagyméltóságú főurak azt szeretnék, ha az emberek egymást marnák, mert addig nem mondják ki, hogy a király meztelen" - fogalmazta meg kormánykritikáját Orbán Viktor.

A Fidesz elnöke 1848-as események és az egy héttel ezelőtti népszavazás közötti párhuzamokról is beszélt. Orbán Viktor azt mondta: ahogy 160 évvel ezelőtt a helytartótanács, úgy a mai kormány is reszket, és rettegve oktatja ki a népet, az Alkotmánybíróságot, a sajtót és az ellenzéket.

A volt miniszterelnök hangsúlyozta: március 9-e óta Magyarország tudja, hogy jobb kormányt érdemel, de a nemzet - a kabinet provokációja és megosztásra törekvő politikája ellenére - nem tér le a törvényesség útjáról.

Magyarország súlyos állapotban van, érezzük a hanyatlás légáramát - hangsúlyozta a Fidesz elnöke.

Orbán Viktor szerint fokozatos szétesés tapasztalható. A pártelnök megjegyezte: az ilyen folyamat utolsó lépése, hogy az emberek teherként, szégyenkezve viselik, melyik nemzethez tartoznak.

A romlás, a hanyatlás elé csak az összefogás politikája emelhet gátat - hangsúlyozta a volt kormányfő, aki úgy véli, hogy erkölcsi megújulásra van szükség.

Azt mondta: a népszavazás nem azzal nyitott kaput a jövőre, hogy eltörölt három ostoba intézkedést, hanem olyan összefogást teremtett, amelyre tizennyolc éve nem volt példa.

"Merjünk továbbmenni ezen az úton, merjük vállalni, hogy mi mindannyian mindenekelőtt magyar emberek vagyunk" - fogalmazott a pártelnök. Melyik volt az igazi reform?

"Mindent a népért, mindent a nép által, semmit a népről a nép mellőzésével" - Kossuth Lajos 1852-ben az Egyesült Államokban mondott szavai álltak Kósa Lajos beszédének a középpontjában. Debrecen fideszes polgármestere - utalva a népszavazás eredményére - azt mondta: legyen füle a helytartó tanácsnak, és hallja meg a nép akaratát, amit március 9-én kinyilvánított.

Kósa Lajos felsorolta a reformkor vívmányait: a vasutat, a könyvtárakat, az akadémia és a Lánchíd megépítését, valamint a mostani építkezéseket: a drága autópályákat, a völgyhidat a szerinte nem létező völgy fölött, a vizitdíj-automatákat és a kordonokat. A politikus feltette a kérdést: melyik is volt az igazi reformkor?

Amnéziában szenved az ország

Jókai Anna Kossuth-díjas írónő szerint nemzeti amnéziában szenved az ország egy része, mert elfelejti az 1849-es Habsburg megtorlás, az 1956-os szovjet válasz és a mostani - szerinte a kabinet által elkövetett - büntető intézkedéseket.

A néppárti európai parlamenti képviselő, Elmar Brok pedig Orbán Viktornak a rendszerváltozás idején hozott bátor lépéseit kiemelve megköszönte Magyarországnak azt a segítséget, amit a német egység kialakulásában nyújtott Németországnak.

A Rákóczi út Erzsébet híd és az Astoria közötti szakasza az ünnepség idejére teljesen megtelt, többen nemzeti színű zászlót lengettek, árpádsávos lobogót csak elvétve lehetett látni. A békés rendezvény befejezése után az emberek hazaindultak.