Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Áttekinthetetlen a kormány támogatási rendszere

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Népszabadság szerint áttekinthetetlen a kormány külföldi működőtőke-beáramlást elősegítő támogatásainak rendszere és azok mértéke. A felelős Gazdasági és Közlekedési Minisztérium több listát bocsátott a lap rendelkezésére a támogatott cégekről.

Az újságírók átnézték az állami segítség mértékéről szóló hivatalos, közhiteles tájékoztatásokat a Gazdasági Közlönyökben, hosszas tárgyalásokat folytattak a gazdasági tárca illetékeseivel, átnézték az elmúlt évek költségvetési zárszámadásait, de még mindig nem tudni: pontosan mennyit, ki és mikor, mi alapján kapott az elmúlt években a kormánytól beruházásainak segítésére. A GKM szerint, ha minden átlátható, követhető lenne, azért nagy árat kellene fizetni. Például, megtudhatnánk: a beruházások 10 százalékát állja a magyar állam - pedig a hivatalos tájékoztatás szerint csak 4-6-ot.

A Magyar Nemzet Békesi László volt pénzügyminisztert idézi, amikor azt írja: bukott miniszterelnöknek tekintik Gyurcsány Ferencet azok a gazdasági szakemberek, akik segíthetnének neki. A szakember a Friderikusz most című televíziós műsor húsvét előtti utolsó adásában az ATV-n kifejtette: Gyurcsány Ferenctől hatalomra kerülésekor többen azt várták, hogy csodát tesz, és alapjaiban megváltoztatja a szocialista párt vezetőségének mentalitását. Békesi László azt mondta: ahelyett, hogy a miniszterelnök alakította volna át a nagyobbik kormányzópárt ideológiáját, a Magyar Szocialista Párt egyszerűen ledarálta a kormányfőt: megrágta, azután kiköpte - fogalmazott a volt pénzügyminiszter.

Az index.hu a Financial Timesra hivatkozva arról számol be, hogy a hitelpiaci válság egyértelmű és jelen idejű kockázatot jelent a világgazdaságra, legfontosabb hosszú távú öröksége azonban geopolitikai léptékű lehet, mégpedig az, hogy az euró felválthatja a dollárt az első számú globális tartalékvaluta szerepében. A londoni gazdasági napilap idézi két amerikai közgazdaságtan-professzor legutóbbi elemzését. A wisconsini, illetve a Harvard egyetem két kutatója által nemrég elvégzett szimuláció azt mutatta ki, hogy az euró 10-15 éven belül átveheti a dollár tartalékvaluta-szerepét. A lap megjegyzi, hogy a lefuttatott modell még nem is a jelenlegi válságra alapult, és a mostani hitelválság könnyen felgyorsíthatja a két vezető szakértő által azonosított folyamatokat. A kutatók két fő okot hoznak fel a dollár nemzetközi szerepének hanyatlására. Az egyik a makacs folyómérleg-hiány, amelyet a dollár árfolyamának hosszú távú gyengülése kísér, a másik pedig az, hogy az euróval valós alternatíva jelent meg.

A Napi Gazdaság szerint bár leálltak a közpénzügyi törvénycsomagról szóló egyeztetések, ám a kormány javaslata és a felállítandó költségvetési hivatal az elemzők szerint jó irány ahhoz, hogy a választási ciklushoz közeledve megakadályozhatóvá váljék a büdzsé átlagon felüli hiánynövekménye. Az elemzők szívesen látnának egy szigorú közpénzügyi csomagot, amely csökkentené a mindenkori kormány mozgásterét a költségvetés évközi módosításakor.

A Világgazdaságból megtudhatják, hogy ma újra megkísérli az MSZP-frakció, hogy egyességre jusson az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény jövőjét illetően. A múlt heti koalíciós egyeztetésen több módosítási variáció is felvetődött, így például a pénztárak bevonása a tulajdonosi programba, illetve az, hogy a vegyes - vagy akár egészében magán - tulajdonú kasszák mellett maradjanak meg a tisztán államiak. Utóbbit a szocialisták vélhetően nem támogatják, de sokan a kistulajdonosi program előnyeit sem látják.