Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Progresszív Intézet: semmi sem veszélyezteti a Fidesz kétharmados többségét

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Fidesz, az MSZP és a Jobbik részvételével hárompárti parlament alakulna, ha most vasárnap lennének a választások; az MDF, az SZDSZ és a Lehet Más a Politika (LMP) viszont nem érné el az ötszázalékos küszöböt - derült ki a Progresszív Intézet felméréséből, amely szerint jelenleg semmi sem veszélyezteti a Fidesz kétharmados többségét.

A közvélemény-kutatás szerint a teljes lakosság körében az MSZP támogatottsága továbbra is tíz százalék, a Fidesz ugyanebben a körben 40 százalékon áll, szemben a március végén mért 30-cal. A Jobbik szintén erősödött a teljes lakosság körében: jelenleg öt százalékon áll a márciusi egyhez képest. Az erősödés itt tulajdonképpen a korábban rejtőzködő szavazók megmutatkozását jelenti - írta az intézet.

Az MDF támogatottsága kettő, az SZDSZ-é és az LMP-é a teljes lakosság körében egy-egy százalék.

Azt, hogy a Fidesz újonnan szerzett tíz százalékpontnyi szavazójának többsége a bizonytalanok köréből érkezhetett és csak lazán kötődik a párthoz, az is bizonyítja, hogy a biztos szavazó, pártot választani tudók körében márciushoz képest a Fidesz nem növelte támogatottságát, itt továbbra is 68 százalékon áll.

Az MSZP ugyanebben a körben azonban veszített támogatottságából: a márciusi 21-hez képest most csak 16 százalékon áll. A biztos szavazó pártválasztók körében a Jobbik támogatottsága kilenc százalék.

A kutatás adatai szerint ha most vasárnap lennének a választások, hárompárti parlament alakulna a Fidesz, az MSZP és a Jobbik részvételével; sem az MDF, sem az SZDSZ, sem az LMP nem érné el az ötszázalékos küszöböt. "Jelen pillanatban a Fidesznek nem lenne szüksége a Jobbikra a többség megszerzéséhez. Hovatovább egyelőre a kétharmados többségét sem veszélyezteti semmi" - közölte a Progresszív Intézet.

Hatvan alatt és felett

A felmérés alátámasztja azt a tételt, amely szerint az MSZP elsősorban a 60 év felettiek körében népszerű. A Fidesz esetében éppen fordított a helyzet: a legnagyobb ellenzéki pártért a 60 év felettiek átlagon alul "lelkesednek". A Jobbik a 18-29-es, illetve a 40-49-es korcsoportban szerepelt átlagon felül, míg a 60 év felettiek körében nincs jelentős támogatottsága.

Ebből a szempontból tehát a Jobbik teljesen más szerkezetű szavazóbázist tudhat magáénak, mint egykor a MIÉP. A Jobbik szavazói elsősorban inaktívak, inkább férfiak, többségük legfeljebb szakmai oklevéllel vagy érettségivel rendelkezik.

Az egyes régiókra vonatkozó vizsgálódások alapján azt írták, hogy az észak-magyarországi régió a Fidesz leggyengébb vidéke, a Jobbik viszont itt teljesített a legjobban, országos átlagán felüli eredménnyel. A szocialisták "relatíve legerősebb" régiója Közép-Magyarország. Ugyanitt a Fidesz az országos átlagánál gyengébb támogatottsággal rendelkezik, a Jobbik viszont átlagossal.

A Jobbik szavazótáborának érdekessége, hogy nyugat felé haladva egyre kisebb, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy egzisztenciális értelemben Nyugat-Magyarországon az államnak kevésbé kiszolgáltatott rétegek élnek, a nyugati régiókban magasabb az egy főre jutó GDP, mint például Észak-Magyarországon vagy az Észak-Alföldön. A Jobbik az utóbbi két régióban a legerősebb, ahol a legalacsonyabb gazdasági aktivitás mellett a legmagasabb a munkanélküliség, és ahol a legnagyobb azok száma, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek.

A Jobbik szavazók előélete

A Progresszív Intézet megvizsgálta a Jobbik szavazóinak "előéletét", azaz korábbi pártpreferenciájukat. Mint az adatokból kiderül, a legtöbben, tízből csaknem négyen úgy emlékeznek, hogy 2006-ban a Fideszre adták szavazatukat. Negyedük úgy emlékszik, hogy 2006-ban nem szavazott, ennél valamivel kevesebben, mintegy 17 százalék pedig az MSZP korábbi szavazójának vallotta magát. Valószínűsítik azonban, hogy több volt szocialista szimpatizáns található meg most a Jobbik szavazótáborában, mint ahányan azt bevallják.

"A korábban nem szavazók jelensége azért is érdekes, mert általános történelmi tapasztalat, hogy a szélsőséges pártok nagy áttöréseiben jelentős szerepet játszanak az első szavazók, akik később is hajlamosak kitartani a szavazói aktivitásuk előtti viszonyokkal szembeni lázadás mellett" - vélekedtek a kutatók.

A kérdőíves vizsgálatot június 15. és 30. között a Progresszív Intézet megbízásából a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 3.500 ember személyes megkérdezésével. A felmérésbe bevontak nem, életkor, iskolai végzettség, valamint a lakóhely régiója és településtípusa szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét - olvasható a felmérés összegzésében.