Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A diákok háromnegyede sikeresen felvételizett - elemzés, összehasonlítások

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Változatlan maradt idén a legnépszerűbb intézmények sorrendje; ugyanaz a tizenöt egyetem és főiskola szerepel a preferencialistán, mint 2008-ban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet 2009-ben minden tizedik felvételiző első helyen jelölte meg, és az ELTE-BTK büszkélkedhet a legkeresettebb kar címével is. Abban sincs változás a tavalyi évhez képest, hogy az idén sem kellett a maximumot teljesíteniük a felvételizőknek. A legtöbb pontra a Corvinus nemzetközi gazdálkodás szakán volt szükség, ahol a maximális 480-ból 469-et kellett szerezni. Mintegy 200 szakon nem volt elég a kitűnő érettségi sem, és 400 körül van azoknak a szakoknak a száma, ahová a minimális pontszámmal is be lehetett kerülni.

Már a jelentkezéseket követően elkészült statisztika is megmutatta, hogy az idei évben 22 százalékkal megnőtt a felsőoktatásban tanulni vágyó fiatalok száma, amely növekedést a mesterképzéseknek tulajdoníthatunk.

Így ezzel együtt 127.500 felvételiző adta be papírjait valamely egyetemre vagy főiskolára, amellyel már csak a 137.500 fős érettségizői létszám vetekszik.

Még tavasszal az oktatási tárca 89 ezerre becsülte a megszerzett érettségi bizonyítványok számát, amelyből az előzetes adatok szerint is 56 ezer diák kerülhet be a felsőoktatási intézmény állami finanszírozású képzéseire.

Az összjelentkezői létszámnövekedést a már említett mesterképzéseknek köszönhetjük, ahol ezúttal 17 ezer diák akarja megkezdeni tanulmányait, de a felsőfokú szakképzés is népszerűnek bizonyult, ide 6500 fiatal adta be jelentkezését.

Átlag feletti teljesítmények

Az idén az emelt szintű érettségit választó diákok háromnegyede ötös érdemjegyet, középszinten a legtöbben négyes osztályzatot szereztek, a kétszintű érettségi rendszer bevezetése óta pedig ebben az évben született a legjobb teljesítmény, az érettségi átlag 3,65 lett.

Az emelt és középszintű megmérettetések száma meghaladta a 400 ezret, amelyből megdöbbentően kevésnek bizonyult a nehezebb vizsgát választó fiatalok száma, kevesebb mint 20 százalékuk vállalkozott az emelt szintre.

Tavalyi évben 40 olyan meghirdetett szak volt, ahol elengedhetetlen volt minimum két magasabb szintű vizsga a sikeres felvételihez, ezeken a képzéseken 450 pont körül húzták meg a határt. Tantárgyi megoszlásban a kémia mutatkozott a legerősebbnek, a középiskolások ebből a tárgyból 4,09-es átlagot produkáltak, ezt követte a angol (3,83), a fizika (3,81), majd a magyar (3,63), a történelem (3,59) és végül a matematika (3,07).

Az Oktatási Hivatal információi szerint kevés egyes érdemjegyet osztottak ki az érettségiztető tanárok, mindkét szinten egy-két százalék maradt a bukott tanulók száma. Többen teljesítettek a megszokott átlag felett: középszinten 60 és 90 százalék között mozogtak az eredmények.

A gazdasági pálya lett a favorit

A legtöbben továbbra is a gazdaságtudományi területekre jelentkeztek, ezt követi a műszaki terület, majd a bölcsészettudományi szakok sokasága.

Minden ötödik diák lapján első helyen egy gazdasági szak szerepelt. Meglepő adatként tekinthetünk a műszaki terület térhódítására, hiszen idén a második legkedveltebb terület volt a felvételizők körében, sőt az utóbbi években is folyamatosan növeli előnyét a bölcsészettudományi karokkal szemben.

A műszaki szakok tehát előretörnek, így a top 20-ban már három is szerepel közülük; villamosmérnökként, gépészmérnökként és építőmérnökként szeretnének a legtöbben elhelyezkedni. A karok versenyében is előkelő pozícióra tettek szert a műszaki és természettudományos képzési területek: négyen kerültek fel a tíz legnépszerűbb kar listájára.

Alapképzésben a negyedik helyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara foglalja el, őt követi hetedikként a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara, majd kilencedik és tizedik helyen a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kara és az ELTE Természettudományi Kara áll.

A műszaki terület mellett az összesített listán folyamatos növekedést produkál a rendkívül sok fiatalt vonzó jogi pálya, olyannyira, hogy 2009-ben másfélszer többen jelentkeztek első helyen jogi vagy igazgatási szakokra.

Jellemzően kimagaslóan jó középiskolai eredményekkel, akár már gyakorlati tapasztalattal rendelkező diákok érdeklődnek a jogi terület iránt, és többeket az sem riaszt el, ha csak költségtérítéses formára nyernek felvételt.

A jelentkezők zömében a nagy múltú egyetemek képzéseit preferálják, első helyen egyértelműen az ELTE áll, második helyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, majd a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem következik.

Ahogyan a jogi pálya kapcsán felmerült az ELTE neve, úgy elsőként említhetjük a budapesti egyetemet az intézményi top 15-ben is. Bár megnőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma, a négy nagy múltú egyetem (ELTE, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem) vezető pozíciója nem változott, sőt ötödikként még a Miskolci Egyetem is csatlakozott hozzájuk.

{{keretes_cim}}

2009. évi helyezés (2008.) Intézmény neve Jelentkezők száma (fő) 2009. (2008.)
1. (1.) ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem 13 037 (9187)
2. (3.) SZTE Szegedi Tudományegyetem 10 013 (6843)
3. (2.) DE Debreceni Egyetem 9749 (7229)
4. (4.) PTE Pécsi Tudományegyetem 8449 (6509)
5. (5.) BCE Budapesti Corvinus Egyetem 7588 (6091)
6. (6.) BME Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 7466 (5458)
7. (7.) BGF Budapesti Gazdasági Főiskola 6701 (5245)
8. (8.) SE Semmelweis Egyetem 4805 (3678)
9. (9.) NYME Nyugat-Magyarországi Egyetem 4513 (3362)
10. (10.) ME Miskolci Egyetem 4361 (3165)
11. (11.) SZIE Szent István Egyetem** 4284 (3049)
12. (13.) BMF Budapesti Műszaki Főiskola 3753 (2801)
13. (12.) PE Pannon Egyetem 3536 (2850)
14. (15.) EKF Eszterházy Károly Főiskola 3327 (2147)
15. (14.) SZE Széchenyi István Egyetem 2965 Intézményi szinten az ELTE népszerűségéről beszélünk, szakok szempontjából a gazdasági képzések dominálnak. A turizmus-vendéglátás elsőbbségét tavaly szerezte meg a gazdasági és menedzsment szaktól, ám idén még tovább nőtt a különbség közöttük. A pénzügy és számvitel szakot 50 százalékkal többen jelölték meg, ezzel bezsebelte magának az ötödik helyet, míg a nemzetközi gazdálkodás 1477 fővel visszacsúszott. Továbbra is kiemelkedő pozícióban találjuk a mérnök informatikus és a kommunikáció szakokat, ezeket ezúttal szinte ugyanannyi fiatal jelölte meg. A bölcsészettudományi képzések még mindig a legkeresettebb szakok között vannak, bár elég vegyes képet mutatnak: a nemrégiben debütált andragógia szak és mellette az anglisztika is növelte népszerűségét.
Szinte mindegyik képzési területen történt minimális módosulás, az egészségügyi pályára készülőknél az ápolás és betegellátás területén tapasztalható kiugrás, ami 50 százalékos növekedést mutat a jelentkezésekben.
A kommunikáció- és médiatudomány szak a negyedik legnépszerűbb képzésnek bizonyult idén, viszont meglepő adattal szolgál az eddig évről-évre növekvő jelentkezési statisztikát mutató nemzetközi tanulmányok képzés: eziránt megtorpant a diákok érdeklődése, mégis rákerült a húszas listára.

A legnépszerűbb szakok 2009-ben

Sorrend
2009. év
(2008. év) Szak Jelentkezők száma (fő)
2009.
(változás 2008-hoz képest)
1. (1.) turizmus-vendéglátás 5042
2. (2.) gazdálkodási és menedzsment 4302
3. (4.) mérnök informatikus 3067
4. (3.) kommunikáció- és médiatudomány 3007
5. (9.) pénzügy és számvitel 2978
6. (7.) jogász 2660
7. (10.) gépészmérnöki 2580
8. (5.) kereskedelem és marketing 2352
9. (8.) általános orvos 2100
10. (6.) pszichológia 1929
11. (13.) villamosmérnöki 1575
12. (16.) ápolás és betegellátás 1527
13. (11.) nemzetközi gazdálkodás 1477
14. (15.) programtervező informatikus 1424
15. (14.) andragógia 1375
16. (17.) építőmérnöki 1282
17. (12.) nemzetközi tanulmányok 1276
18. (26.) műszaki menedzser 1141
19. (20.) anglisztika 1067
20. (23.) bűnügyi igazgatási 1065

(2528)

* Az összes jelentkezőt figyelembe véve az első helyes jelentkezések alapján

Intézményi szinten az ELTE népszerűségéről beszélünk, szakok szempontjából a gazdasági képzések dominálnak. A turizmus-vendéglátás elsőbbségét tavaly szerezte meg a gazdasági és menedzsment szaktól, ám idén még tovább nőtt a különbség közöttük. A pénzügy és számvitel szakot 50 százalékkal többen jelölték meg, ezzel bezsebelte magának az ötödik helyet, míg a nemzetközi gazdálkodás 1477 fővel visszacsúszott.

Továbbra is kiemelkedő pozícióban találjuk a mérnök informatikus és a kommunikáció szakokat, ezeket ezúttal szinte ugyanannyi fiatal jelölte meg. A bölcsészettudományi képzések még mindig a legkeresettebb szakok között vannak, bár elég vegyes képet mutatnak: a nemrégiben debütált andragógia szak és mellette az anglisztika is növelte népszerűségét.

Szinte mindegyik képzési területen történt minimális módosulás, az egészségügyi pályára készülőknél az ápolás és betegellátás területén tapasztalható kiugrás, ami 50 százalékos növekedést mutat a jelentkezésekben.

A kommunikáció- és médiatudomány szak a negyedik legnépszerűbb képzésnek bizonyult idén, viszont meglepő adattal szolgál az eddig évről-évre növekvő jelentkezési statisztikát mutató nemzetközi tanulmányok képzés: eziránt megtorpant a diákok érdeklődése, mégis rákerült a húszas listára.

4

A tavalyi évhez hasonlóan ismét a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakja nyerte versenyt, ezúttal 469 ponttal, amely ugyan hat pontos visszaesés a tavalyihoz képest, mégis elegendő volt a győzelemhez. 2009-ben a felsőoktatási intézményekbe való bejutáshoz nem húzták meg sehol a 480-as ponthatárt, de a már emlíetett BCE nemzetközi gazdálkodás szakon, valamint a második helyen szereplő, nemzetközi tanulmányok szakon (462 pont) kellett a legmagasabb pont.

Emellett az idén még olyan szakok emelkednek ki a mezőnyből magas pontjaikkal, amelyek egyébként is a preferenciasorrend élén szerepelnek: azoknak a diákoknak, akik a Semmelweis Egyetem általános orvosi karát választották 437 pontot kellett gyűjteniük a bejutáshoz, hasonlóan magasan húzták meg a határt az ELTE kommunikáció és médiatudomány szakján, ahova 451 pont kellett, ez a szám a Szegedi Tudományegyetemen 413 volt. A SOTE más szakjai is remekeltek, így a fogorvosi karra 434, a gyógyszerészkarra 406 ponttal lehetett bekerülni.

A szakok preferenciasorrendjében jelentős változás idén sem történt, mégis erőteljes dominanciával belépett a körbe a jogi és igazgatási terület, 2009-ben másfélszer annyian választották a jogi pályát, mint tavaly. A jogászképzésen is magasan kellett teljesíteniük a diákoknak, átlagosan 421 és 432 között mozognak a pontok.

A legkeresettebb szakok ponthatárai

Tavaly is vezetett a zömében főiskolai képzésben választható turizmus-vendéglátás szak, átlagosan 352 pontot kellett megszerezni, de hat helyen 400 pontnál többet kellett gyűjteniük: a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán nappali tagozaton állami finanszírozásban 451, költségtérítésben 435 pontra volt szükség, a Budapesti Gazdasági Főiskola leendő hallgatóinak 427 pont kellett. A turizmus-vendéglátás esetében tizenegy intézményben 160 pontban állapították meg a bejutási limitet.

A második helyen kiemelt gazdálkodási és menedzsment szakra ebben az évben 4000 fiatal jelentkezett, a legmagasabb ponthatár a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán alakult ki, ahol nappali tagozaton, állami finanszírozásban 454 pontnál húztak határt, harmadik helyre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán meghirdetett képzés került 432 ponttal. 400 pont fölött kellett még teljesíteni a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskoláján (406 pont) és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán (402 pont).

A harmadik legkeresettebb mérnök informatikus képzés 3000 diákot vonzott, még tavaly 366 ponttal bejuthattunk, idén viszont a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán továbbtanulni vágyó fiataloknak 435 pontos határt kellett elérniük. A szakot meghirdető további intézményekben jellemzően 400 pont volt a maximum elvárás, így a Pannon Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán, valamint a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán.

A kommunikáció és médiatudomány szakot első helyen 3007 diák választotta, a társadalomtudományi terület legerősebb képzésének bizonyult, átlagosan 400 pontot kértek a felvételizőktől. A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kara és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara államilag támogatott nappali képzésein 455, illetve 451 pont volt az előírás, a harmadik helyet a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kara foglalja el, a maga 439 pontjával. A méltán keresett kommunikáció szak valódi versenyhelyzetet teremtett idén az intézmények körében, ugyanis 19 helyen 400 pont felett állapították meg a határt.

Az idei évben hatodik helyen kiemelt jogi képzés aratta talán a legnagyobb sikert az idei jelentkezési statisztikákban, hiszen 30 százalékos növekedést ért el a felvételizők tekintetében. Az ELTE jogi karára csak azok a fiatalok juthattak be, akik 426 pontot teljesítettek, ezt követte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 411-el, a szegedi jogi karon 409 pontot írtak elő, a legkevesebbet - 405 pont- a Miskolci Egyetem kérte a felvételizőktől.

5

Pótfelvételi jelentkezés augusztus 10-ig

Augusztus 10. a pótfelvételi jelentkezések határideje. A kitöltött jelentkezési lapot az idén nem a választott intézménybe kell eljuttatni, hanem az Oktatási Hivatalhoz (1443 Budapest, Pf. 220). Fontos tudnivaló, hogy a megszokottakhoz hasonlóan egyetlen helyre adható be jelentkezés. Idén is azok a fiatalok kapnak esélyt a pótfelvételi keretein belül, akiknek nem sikerült a felvételijük, és/vagy nem próbálkoztak február 15-ig. Az eljárás díja 5000 Ft, amit csekken kell befizetni a megadott módon és helyen. A pótfelvételi lehetőségek listája elérhető a www.fisz.hu oldalon.

2008 2009
Turizmus-vendéglátás
BCE (N-Á) 457 451
BCE (N-K) 449 435
BGF (N-Á) 427 427
BGF (N-K) 425 421
HFF (N-Á) 420 407

Gazdálkodási és menedzsment
BCE (N-Á) 456 454
BME (N-Á) 441 432
BCE (K) 415 443
SZTE (N-Á) 396 402

Kommunikáció és médiatudomány
BCE (N-Á) 452 455
ELTE (N-Á) 451 451
BKF (N-Á) 411 435
PPKE (N-Á) 403 414
KRE (N-Á) 403 412
EKF (N-Á) 403 412
KE (N-Á) 403 407

Jogász
ELTE (N-Á) 404 426
ELTE (N-K) 372 400
DE (N-Á) 384 408
PPKE (N-Á) 384 411
PTE (N-Á) 384 408
SZTE (N-Á) 384 409
SZE (N-Á) 384 408
KRE (N-Á) 383 408
ME (N-Á) 383 405

Pszichológia
ELTE (N-Á) 456 453
KRE (N-Á) 456 453
PPKE (N-Á) 455 440
DE (N-Á) 455 439
SZTE (N-Á) 454 440
PTE (N-Á) 454 436

Általános orvos
SE 432 437
DE 417 420
SZTE 417 421
PTE 416 421

Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa