Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A debreceni tóraégetésben ellentmondásos K. István szerepe

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Bár több forrás szerint a romagyilkosságok egyik gyanúsítottja, K. István érintett volt a debreceni zsinagóga tóratekercsek őrzésére szolgáló szekrényének 1995 januárjában történt felgyújtásában is, neve nem szerepel az üggyel kapcsolatos ügyészségi anyagokban.

"A tóraégetéssel kapcsolatban K. István neve nem merült fel" - közölte az ügy iratainak újbóli áttekintése után Simon Ernő hajdú-bihari főügyész az MTI-vel.

Korábban rendőrséghez közeli forrásból az MTI úgy értesült: K. István is gyanúsított volt az ügyben, de bizonyítékok hiányában még a bírósági eljárás előtt megszüntették ellene az eljárást, neve feltehetően azért nem szerepel az iratokban.

Ezt erősíti meg az a K. István akkori baráti köréből származó információ, miszerint a bűncselekmény idején 19 éves szkinhed nagyon megijedt, hogy börtönbe csukhatják, ezért háttérbe vonult az akcióktól.

A tóraégetés elkövetői az akkori Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség vezetői, illetve tagjai voltak, a szervezetet 1995-ben a Független Kisgazdapárt (FKGP) debreceni székházába jegyezték be. Közülük ketten - K. András akkor 19 éves debreceni és Sz. Tibor 16 éves hajdúszoboszlói lakos - börtönbüntetést kaptak.

Érdekes véletlen, hogy a szövetség szkinhed tagjai többnyire a Debrecen melletti Bocskaikertben tartották szabadidős összejöveteleiket, ahol a romagyilkosságok másik gyanúsítottja, Cs. István is lakott.

Az MTI információi szerint azonban ekkor még semmilyen kapcsolat nem volt a most romagyilkosságokkal gyanúsított férfiak között.

Kapronczi Mihály, aki a Független Kisgazdapárt hajdú-bihari elnöke volt, amikor a fiatal bőrfejűek feltűntek a párt környékén, az MTI érdeklődésére elmondta: Torgyán József akkori pártelnök utasítására - akinek a döntését telefonon Lányi Zsolt, a párt meghatározó vezetője közölte Kapronczival - kellett befogadniuk a "nemzeti ifjakat".

A pártvezetés szerint a "nemzeti ifjak", akik később a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségbe tömörültek, segítették volna az FKGP-t a választásokon - tette hozzá Kapronczi Mihály.

A tóraégetés után Kapronczit eltávolították a pártból. Szerinte koncepciós eljárás indult ellene, s bár kérésére a Legfőbb Ügyészség kivizsgálta az ügyet és megállapított, hogy a neve semmilyen összefüggésben nem merült fel a bűncselekmény, illetve a szervezetnek a kisgazda székházba történt befogadása kapcsán, nem rehabilitálták, s nem vették vissza az FKGP-ba.

Kapronczi egyébként nem emlékszik K. Istvánra, csak egy K. András nevű fiatalra, akit el is ítéltek a tóragyújtogatás miatt - derült ki a későbbi MIÉP-es országgyűlési képviselő szavaiból.