Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Kíváncsi rá, mennyit keresnek az állami cégek vezetői?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A törvény ellenére sok állami vagy önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság nem tette közzé a vezetői javadalmazásáról szóló adatokat. Akik eleget tettek a kötelezettségnek, azok általában a pénzügyi szektorhoz tartozó cégek voltak.

Nem sietik el az állami tulajdonú cégek a vezetői jövedelmek közzétételét, délelőtt alig lehetett adatot találni erre vonatkozóan a céges weboldalakon.

Pedig mára azoknak a gazdasági társaságoknak, amelyekben a magyar állam, a helyi önkormányzatok, a költségvetési szervek vagy közalapítványok többségi tulajdonnal rendelkeznek, a törvény szerint nyilvánosságra kell hozniuk a vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottsági tagok, a vezető beosztású munkavállalók fizetésére, jutalmára és végkielégítésére vonatkozó adatokat.

A távirati iroda beszámolója szerint ugyanakkor az elsők között tettek eleget a kötelezettségnek a pénzügyi szektorhoz tartozó egyes cégek, amelyek minden bizonnyal a fizetések nagyságában is az élen járnak.

Elég változatosak a közvetve vagy közvetlenül az állami többségi tulajdonban lévő pénzügyi intézményekben dolgozók havi jövedelmére és juttatásaira vonatkozó információk, míg a választott tisztségviselők bruttó havi tiszteletdíja 100 ezer forint körül van, de általában nem éri el a 200 ezer forintot.

A Magyar Fejlesztési Banknál a sort a vezérigazgató vezeti, bruttó alapbére kerekítve 3 millió 660 ezer forint, a helyettesei pedig havi bruttó 2-3,5 millió forint alapbért kapnak. Ezekben a beosztásokban a bruttó alapbér 80 százaléka fizethető ki prémium feladatok teljesítése esetén.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő legfrissebb listájából kiderül, hogy az MFB első emberének fizetésével közel megegyező összeget kap havonta a Magyar Export-Import Bank Zrt. vezérigazgatója, akinek havi bruttó bére 3 millió 621 ezer forint amihez még 80 százalékos prémium társul.

A Diákhitel Központ Zrt.-nél a vezérigazgató havi bruttó alapbére csaknem 1 millió 940 ezer forint. Az éves prémium maximális mértéke az alapbér 75 százaléka. A vezérigazgató felmondási ideje 8 hónap. A vezérigazgató-helyettesek bruttó alapbére 1 millió 288 ezer forint. Õk az alapbér 65 százalékát kaphatják meg prémiumként. A cafeteria összege mindegyik beosztásban évi 270.000 forint.

A Concordia Közraktár Zrt.-nél a munkaviszonyban lévő vezetők közül a vezérigazgató alapbére 848 ezer forint, a helyettese pedig 845.500 forintot kap plusz 15 százalék nyelvpótlékot. Mindkét beosztásban a bruttó alapbér 80 százaléka fizethető ki prémiumként. A vezérigazgató kéthavi végkielégítést kaphat, a helyettese pedig hat hónapit.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-nél is közzé tették az adatokat. Az elnök-vezérigazgató ott csaknem 2 millió 800 ezer forintot vihet haza havonta, és minden igazgató többet keres havonta egy millió forintnál. Az éves cafeteria nekik 450ezer forint.

A Kopint-Datorg Zrt. vezérigazgatója 2 millió 55 ezer forintért dolgozik havonta, helyettesei egyenként 1 millió 562 forintot keresnek. A prémiumok az alapbér bér 80 százalékát nem haladhatják meg.

Az egyes vállalatok vezetőinek fizetéseit a portfolio.hu táblázatából követheti nyomon.

{{keretes_cim}}

Az állami cégvezetők fizetésének radikális csökkentését és a jövő évi költségvetés tervezetének visszavonását szorgalmazza a Fidesz. Szijjártó Péter, az ellenzéki párt elnöki stábjának vezetője úgy fogalmazott: pofátlanságnak tartja, hogy miközben az állami cégvezetők - a ma nyilvánossá vált adatok alapján - milliós fizetéseket kapnak, addig a kormány a büdzsé tervezete szerint az utolsó forintjaikat is elveszi az emberektől.

Az augusztus végén elfogadott, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló kormányrendelet szerint nyilvánosságra kell hozni minden állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság vezetőinek nevét, tisztségét, munkakörét, illetve a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat; az adatok 2 évig nem távolíthatók el. Ha az érintett cégek elmulasztják a közzétételt, illetve ha az nem teljes vagy nem időszerű, akkor a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szervezet eljárást indíthat. (MTI)