Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Magyarország befogad egy guantánamói foglyot

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Bajnai Gordon miniszterelnök bejelentette: Magyarország befogad egy guantánamói foglyot.

A kormányfő tájékoztatása szerint Magyarország a napokban egy néhány fős listáról választja ki azt a jelöltet, aki letelepedhet majd az országban, és annak érdekében, hogy sikeresen beilleszkedjen a társadalomba, egy másfél éves integrációs folyamat következik.

Hozzátette: a döntésről, annak körülményeiről és a lebonyolításról a kormány tájékoztatta a parlamenti pártokat, és az országgyűlés illetékes bizottságain keresztül a jövőben is teljes rálátást biztosít számukra a programra.

Szollár Domokos kormányszóvivő kérdésre válaszolva elmondta: valószínűleg egy palesztin férfi lesz majd az, akit az ország befogad.

A miniszterelnök bejelentésével egy időben a Kormányszóvivői Iroda közleményt adott ki, amelyben az áll, hogy "Magyarország elkötelezett az emberi jogok, az emberi méltóság és a szabadság megvédésében, ezért támogatja aktívan a szabad világ, a transzatlanti közösség küzdelmét a terrorizmus ellen, de ezért támogatja a transzatlanti szövetség hitelét csorbító guantanamói fogolytábor bezárását célzó programot is. Hosszas mérlegelés, alapos megfontolás és gondos előkészítés után a magyar kormány úgy döntött, hogy Magyarország részt vesz a guantanamói fogolytábor bezárását és a foglyok társadalmi beilleszkedését elősegítő nemzetközi programban azzal, hogy - több más szövetséges országhoz hasonlóan - befogad egy volt guantanamói foglyot."

A közlemény szerint a kormány úgy tesz eleget a szövetségesként vállalt kötelezettségeinek, hogy közben minden szempontból tekintettel van Magyarország és a magyar polgárok biztonságára. Magyarország ezért csak olyan személyt fogad be a program keretében, aki ellen nem folyik sem amerikai, sem nemzetközi bírósági eljárás vagy vizsgálat. A befogadásra azért van szükség e programban, mert az illető hazatérése lehetetlen.

Magyarország a napokban egy néhány fős listáról választja ki azt a jelöltet, aki letelepedhet majd. Az illető segítséget kap ahhoz, hogy sikerrel tudjon beilleszkedni a magyar társadalomba. Ennek érdekében egy tervszerű, másfél éves integrációs folyamat keretében, folyamatos hatósági felügyelet mellett és kontrollált körülmények között kerül sor a program lebonyolítására.

A döntésről, annak körülményeiről és a lebonyolításról a kormány tájékoztatta a parlamenti pártokat és az országgyűlés illetékes bizottságain keresztül a jövőben is teljes rálátást biztosít számukra a programra. A befogadási eljárásról és az integrációs programról a Nemzetbiztonsági Kabinet vezetője részletes tájékoztatást ad az országgyűlési pártoknak és a parlament illetékes bizottságainak. A program hazai lebonyolításáért a Nemzetbiztonsági kabinet és az azt vezető miniszter a felelős.

A közlemény hangsúlyozza: Magyarország ezzel a lépésével is jelzi, hogy nemcsak a csatatéren, az újjáépítések során, de minden tekintetben megbízható szövetséges. Olyan partner, akire lehet számítani. Magyarország ezzel a lépéssel nemcsak elvi, de gyakorlati szempontból is állást foglalt a guantanamói fogolytábor bezárása mellett, kivéve a részét az ezt lehetővé tévő nemzetközi összefogásból, mert fontosnak tartja, hogy ne csak szavakban, de tettekben is elkötelezze magát a szabadság és a jogszerűség mellett. A rettegett hely

A guantánamói fogolytábor bezárásáról először Barack Obama beszélt, még az elnökválasztási kampányában, majd idén januárban jelentette be a tábor egy éven belüli bezárását. Az Egyesült Államok kormánya márciusban kezdett tárgyalásokat Magyarországgal néhány fogoly befogadásáról. Akkor 27 ember számára kerestek befogadó országot.

A 2002 januárjában megnyitott táborba először Afganisztánból szállítottak rabokat. Azóta áll a jogvédő szervezetek kereszttüzében, mivel a kubai támaszponton a foglyokat itt vádemelés nélkül, embertelen körülmények között tartotta fogva az amerikai hadsereg, a 2001. szeptember 11. óta folyó, terrorizmus elleni harc nevében.

Guantánamón az elmúlt hét évben több mint 40 országból, csaknem nyolcszáz rabot tartottak fogva. A többi mellett az Amnesty International szerint a táborban kényszervallatásokat alkalmaztak, eltiporták az alapvető emberi jogokat, az ártatlanság vélelmét, a független és pártatlan eljáráshoz való jogot, és a szabad ügyvédválasztás jogát.

A rabok között voltak olyanok, akik még 17 évesek sem voltak, amikor letartóztatták őket. A táborban több tucat ember kísérelt meg öngyilkosságot, többen sikeresen. Több százan kezdtek éhségsztrájkba. Az egyesült államokbeli Berkeley Egyetem két tanára 62 embert vizsgált meg a szabadon engedett 550 guantánamói fogolyból, miután az évekkel a megnyitás után a táborba érkező ügyvédek mindegyike arról számolt be, hogy a rabokat embertelen körülmények között tartják fogva. A kaliforniai egyetem tanárai megállapították, hogy azok az emberek, akiket soha nem vádoltak meg semmilyen bűncselekménnyel, és akiknek soha nem volt alkalmuk tisztázni magukat, tartósan magukon viselik Guantánamo bélyegét. Szorongások gyötrik őket.

Guantánamón többéves ténykedés után végül 13 esetben emeltek vádat, és májusig mindössze 3 embert ítéltek el.

Bár az elnök első ténykedésének egyike volt, hogy leállította a rabok elleni eljárásokat, hogy felülvizsgálják a bíróság legitimitását, májusban mégis bejelentette: néhány fogoly esetében folytatódnak a katonai perek. A Fehér Ház ugyanakkor azt közölte: a korábbinál jobban odafigyelnek arra, hogy a vádlottak megfelelő jogi védelmet kapjanak. Például nem lehet bizonyítékként használni a hallomásból, a kegyetlen, embertelen és megalázó vallatás nyomán szerzett információkat.