Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Tölgyessy: Már csak a nagy ellátórendszerekből lehet pénzt elvenni

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Ha további megszorítások kellenek, akkor már csak a nagy ellátórendszerekből lehet pénzt elvenni, vagyis az egészségügyből, az oktatásból és a nyugdíjrendszerből - mondta Tölgyessy Péter politikai elemző az MR1-Kossuth Rádióban.

A hétvégi közgazdász vándorgyűlésen a számvevőszék elnöke azt mondta, hogy óvatosan ki lehet venni több ezermilliárd forintot a költségvetésből, úgy, ha az ország megérti ennek hátrányait, előnyeit. Tölgyessy Péter az MR1-Kossuth Rádióban úgy vélte, a legtisztábban talán Járai Zsigmond fogalmazott, miszerint csak vergődni fogunk a világ végéig, ha nem változtatunk a helyzeten.

A térségben sokkal kisebb az állami újraelosztás, nálunk azonban több mint ötven százalék, vagyis Tölgyessy szerint ki kellene venni a költségvetésből tíz százalékot, 2 600 milliárd forintot, ami csillagászati szám. A Bajnai-kormány ebben és a következő évben 900 milliárddal szűkíti a költségvetés terjedelmét, ez az összeg közel háromszorosa annak, amit Járai Zsigmond mondott. Nyilvánvalóan nem egy év alatt, mert ennyi idő alatt lehetetlen kivenni, de az első három évben ennyit lehet kivenni, ami évente egy-egy Bajnai-csomag - jelentette ki az alkotmányjogász.

Tölgyessy Péter szerint még három év és még három Bajnai-csomag képtelenség. Sokan, mikor az államról beszélnek, akkor a közigazgatásra gondolnak, az országgyűlési képviselőkre, az önkormányzati képviselőkre és a közigazgatási emberekre, de ennek a 13 ezer milliárdnak, amit az állam elkölt, csak kis része az állam. A 2 ezer milliárd az, amit a legtágabb értelemben vett állam elkölt. 2008-ban 2200 volt, most ezt visszavágják 1900-ra - tette hozzá.

Az alkotmányjogász kifejtette: ebben benne van a rendőrség, hadsereg, tűzoltóság, börtönök, alapkutatás. Elég könnyű belátni, hogy a rendőrségre senki sem akar lényegesen kevesebbet adni, a hadseregre meg már olyan keveset költünk, be sem tartva az ígéreteinket, amiket a NATO-nak tettünk - közölte. Ha a NATO komolyan venné az ígéreteinket, már rég kirakott volna minket. Elég egyértelmű, hogy itt nincs megtakarítás, pedig mintegy 40 százalék az egyéb az államon belül, ahol senki sem gondol megtakarítást. Ha valaki azt mondja, hogy ilyen mértékig szűkíteni kell a dolgokat, akkor bizony a nagy ellátórendszerekből kell kivennie pénzt: az egészségügyből, az oktatásból, és a nyugdíjrendszerből. A nyugdíjrendszer például 3100 milliárd.

Nemzetközi összehasonlításban kiáltóan magasat költ a jegybank - mondta Tölgyessy Péter. Valamikor a kezdet kezdetén Antall József és Surányi György kötött egy megállapodást, hogy Magyarországon olyan kevés a bankhoz értő ember, hogy ha nem piaci béreket adnak a jegybanknál, akkor alkalmatlanok lesznek. És piaci bérek vannak a magyar jegybanknál. Ilyen nem nagyon van a földön sehol - fogalmazott.

A magyar jegybank elnökének a fizetése nagyobb, mint az amerikai jegybankelnöknek, mert ott nincsenek piaci bérek - vélekedett. Ha a Miniszterelnöki Hivatal, a Számvevőszék vagy a Pénzügyminisztérium bérszintjére lemennének a jegybank elnöke esetén, negyedére csökkennének a fizetések. Nyolc millió forint feletti a prémium nélküli jövedelme, a miniszterelnöké pedig 1,6 millió. Ha ez az egész apparátuson végigvinnék, jelentős megtakarítás volna, de valószínű, hogy nagy kiabálás lenne a jegybank háza táján - emelte ki az alkotmányjogász.

Az önkormányzatoknál 3400 milliárd ment el egy évben, ezt a kormány le akarja vinni nagyjából 3200-ra, ami már nagyon sok pénz - vélte Tölgyessy Péter. Ennek 12,4 százaléka megy el szűken vett közigazgatásra, az összes többi főleg iskolára és kórházra. Ebből a 12 százalékból 50 milliárdot vág a kormány.

Ahol még nagyot vágna a kormány, az a közoktatás, vagyis az általános iskola és középiskola. Oda megy el az összes önkormányzati kiadás 26,2 százaléka, lényegében minden negyedik forint. Itt 50 milliárdot vágna a kormány két módon: csökkenti a fejkvótákat óvodáktól egészen a középiskoláig, megengedi azt, hogy összevonjanak osztályokat, hogy az osztálylétszámok nagyobbak legyenek, és ezentúl az iskolai étkeztetésre adott állami támogatást az egyharmadára veszi vissza - a fejkvóták csökkentésén túl - jelentette ki a politikai elemző.

Egyértelmű, hogy Magyarországon húsz évvel ezelőtt mintegy kétszáz ezerrel több gyerek járt alsó fokú és középfokú oktatásra, és nem igazodott hozzá az oktatás, nem csökkent egyötödével az oktatás mérete. Nyilván kisebbek az osztálylétszámok, és az is világos, hogy azzal túl sok pénzt nem lehet megtakarítani, hogy néhány gyerekkel több jár ugyanabba az osztályba. Az igazi megtakarítás az volna, ha iskolát zárnának be. Egy közepes városban van öt általános iskola, a legrosszabbat, ha bezárják, az már komoly megtakarítás volna - fejtette ki.

Tölgyessy Péter ugyanakkor nem hiszi, hogy választási évben az önkormányzatok ezt meglépnék. Önkormányzati választás lesz jövő ősszel, iskolabezárásnál szörnyűbb nincs egy polgármester számára, tüntetésre számíthat, inkább hitelt fog felvenni.

A politikai elemző szerint szintén fontos és nagy pénzt vesz le: a kormány 50-70 milliárdot fog azzal megtakarítani, hogy nem lesz magyar döntésű új beruházás az önkormányzati szférában. Csak olyan új létesítményt lehet csinálni, amihez az EU is adhat pénzt. Ezt egyszer-egyszer meg lehet csinálni, de eléggé katasztrofális, ha ebből tartós gyakorlat lesz, ugyanis azt jelenti, hogy a saját preferenciarendszerünk alapján semmi nem épül az önkormányzati szférában, minden az EU preferenciarendszere alapján van, ez tényleg a magyar szuverenitás feladását jelenti, mert egyértelmű, hogy nem azonos a két preferenciarendszer - emelte ki a politikai elemző. Hozzátette: egyértelmű, hogy csak úgy lehet komoly pénzt - százmilliárdokat - megtakarítani, ha szűkül az intézményrendszer. Ez különösen a kis és közepes városoknál fordul elő, hogy a gyerekek jelentős része, néha több mint hatvan százaléka nem az adott városban lakik, hanem a környező falvakban. A falvak nem adnak pénzt a középiskola fenntartására, és a város szenved - fogalmazott Tölgyessy. Az alkotmányjogász azt mondta: az egészségügyben van az egyik legnagyobb probléma, a kórházvezetők egyenesen éhségsztrájkról beszélnek, közben párhuzamosan rögtön megjelenik a sajtóban a jövedelmeikről való bejelentés, ami megint azt sugallja, hogy nagyobb a jövedelmük egyes kórházvezetőknek, mint a miniszterelnöknek. Tényleg kiáltó a probléma - fogalmazott.

Tölgyessy Péter szerint az egészségügyi kassza totálisan elszaladt, 150 milliárd forint hiány van már most az eredeti tervhez képest, pedig ez a kassza mindig elszalad, de Molnár Lajos óta volt egy pár év, amikor nagyon keményen kézben tartotta az ágazatot. A kormány nem szeretné, hogy ez a hiány megmaradjon, mert különben nem tudja tartani az államháztartási hiányt, és azzal az ötlettel állt elő, hogy míg áprilisban 44 milliárd forint jutott egy hónapban az összes magyar kórházra, októberben már csak 33. Elég könnyű belátni, hogy nagy kiabálást vált ki ez a dolog, különösen akkor, ha azt mondja a kormány, hogy legyenek jövőre is nagyjából reálértéken a tervszámok, amiről tudjuk, hogy az év első kilenc hónapjában messze nem volt elég. Elindult egy alkudozás, a kormány 4,5 milliárdot ígér, a kórházak 25-öt kérnek.

Van egy egészségügyi rendszerünk, azt elkezdte levagdosni néhány évvel ezelőtt a kormányzat meglehetősen brutálisan, aztán ez félbe maradt. A pénz e rendszer fenntartására egyszerűen nem elég - emelte ki.

Az elemző szerint tartósan két kitörés van: az egyik, hogy megint kórházakat kell bezárni, ezzel azonban messzebbre kerül a beteg. A másik meg, hogy bizonyos dolgokért fizetni kell. Abból a pénzből, amit a kormány ajánlani tud, ez az ellátórendszer ugyanúgy, ahogy az iskolaügyben, nem tartható fent - fejtette ki.

Tölgyessy Péter hangsúlyozta: hasonlóan problémás szféra a közösségi közlekedés területe. Az állami támogatásra 330 milliárdot költ a kormány, ez túlnyomó részt MÁV, de van benne jelentős BKV is, a többi pedig Volán-vállalatok, de ezek nem olyan jelentős összegek.

A MÁV az egyik legnagyobb probléma Magyarországon. Két évtizede egyre rosszabb a szolgáltatás minősége és egyre nagyobbak a pénzügyi bajok, közben a magyar állam 1996 óta 1600 milliárdot költött a MÁV-ra adósság elengedés és minden más formájában, míg a MÁV-ot rettenetesen lecsupaszították, rengeteg értékes ingatlant eladtak és a legkiáltóbb, hogy az áruszállítás már nincs benne a MÁV-ban, ezt nemrég privatizálták - fejtette ki.

A politikai elemző szerint közben egyre nagyobb az összeg, ami a támogatásra kell, most minden magyar állampolgárra 33 ezer forint jut évente, ami közösségi közlekedés támogatására megy el, akár utazik, akár nem az ember. Nyilvánvalóan az összeg ordítóan magas, és valamit mindenképpen csinálni kell az ügyben.

A kormány azt mondja, hogy 40 milliárdot kivesz a rendszerből, de hogy hogyan, azt mélyen titkolja. Amikor kiszivárog valami, akkor azonnal jön a cáfolat - tette hozzá Tölgyessy Péter.

Van még néhány kiáltó dolog a MÁV-nál: a vasutasoktól nagyon tart mindegyik kormány. Ha valahol van Magyarországon sztrájk, az épp a vasútnál van - emelte ki. 2001 óta a MÁV-nál a bérek növekedése 34 százalékkal meghaladta a versenyszférát, idén pedig különösen így volt, hiszen a versenyszférában szinte stagnálnak a bérek, a MÁV-nál pedig 5,5 százalékos béremelés volt. 2002 óta 73 százalékkal növekedtek a MÁV-nál a bérek, mert mindenki tart a vasutasoktól, akik nagyon elégedetlenek ezzel is, de világos, hogy megint vágás nélkül itt sem lesz megoldás.

Tölgyessy Péter szerint a vágás egyik lehetősége volna a kedvezményrendszer megszüntetése, ugyanis szinte alig van olyan utas, aki teljes árú jegyet fizet, és azt se tudni, hogy valóban hányan veszik igénybe a vasutat, mert jegyet se kell venni bizonyos kedvezményezett körnek. Ha ezt nagyon megvágná az állam, az végső soron megint a MÁV-nál csattanna, hiszen nem kapná meg azt az erre jutó támogatási összeget.

Könnyen belátható, hogy igazi megtakarítás csak akkor volna, ha emelkedne a jegyár, méghozzá jelentősen, és szűkülne a hálózat, ám ez megint óriási kiabálást váltana ki - vélekedett az elemző, emlékeztetve, hogy a legkisebb szárnyvonalak esetleges felfüggesztése is óriási konfliktust váltott ki.

Bárhová belenyúlunk, világosan látszik, hogy konfliktus nélkül nincs semmiféle változás, különösen, ha valaki szűkíteni akarja az állami újra elosztás mértékét, akkor a konfliktus különösen nagy lesz, válság idején, ha lehet, még nagyobb - közölte Tölgyessy Péter.