Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Obama lobbizása dönthet a 2016-os olimpia helyszínéről

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Nehéz megjósolni, hogy pénteken a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szavazásra jogosult tagjai Chicagót, Tokiót, Madridot vagy Rio de Janeirót juttatják-e hozzá a 2016-os olimpia megrendezéséhez. A lobbitevékenység zárószakaszába lépett, ám lehet, hogy egy ember villámlátogatása dönti majd el a küzdelmet Koppenhágában.

Õ pedig nem más, mint Barack Obama amerikai elnök, aki hosszas hezitálás után döntött úgy, hogy pénteken személyes jelenlétével erősíti meg a felesége által vezetett chicagói delegáció prezentációját. Látogatása azért is nagy jelentőségű, mert soha, egyetlen szavazásnál sem jelent meg korábban az Egyesült Államok első embere.

Az olimpiai mozgalomról szóló kiadvány, az 1990-ben létrehozott Around the Rings (ATR) magazin szerint a mostani minden idők eddigi legszorosabb versengése. Obama hétfői bejelentését megelőzően az ATR úgy vélte, hogy Rio de Janeiro tűnik a legesélyesebbnek, de szorosan követi Chicago, Madrid és Tokió.

Márpedig egy ilyen szoros küzdelemben a népszerű államfő jelenléte valóban sok szavazónál Chicago felé billentheti a mérleg nyelvét. Ezt az elméletet csak erősíti, hogy elemzők szerint a legutóbbi két voksolásnál egyértelműen két karizmatikus politikus, Tony Blair (2012) és Vlagyimir Putyin (2014) személye volt az, ami győzelmet hozott Londonnak és Szocsinak.

Barack Obama döntését talán éppen ezért a chicagói pályázók kitörő örömmel fogadták, a másik három kandidáló oldalán pedig éppen ez volt az, amit leginkább szerettek volna elkerülni.

Azért készpénznek nem vehető Chicago győzelme Obamával együtt sem. A másik három pályázó várost is országaik első számú politikusai támogatják majd a helyszínen: Madrid mellett I. János Károly spanyol király és Jose Luis Zapatero miniszterelnök, Rio sikere érdekében Luiz Inácio Lula da Silva brazil köztársasági elnök, Tokióért pedig Hatojama Jukio japán kormányfő korteskedik majd. Korábbi sikeres sportolók is bevetik magukat, a rióiak például Pelével, a chicagóiak pedig Michael Johnsonnal és Nadia Comaneci-csel kampányolnak az utolsó héten.

A fogadóirodáknál kétesélyes a küzdelem, az egyik legismertebbnek számító William Hill honlapján kedden Chicago esetében 1,8 volt az odds, a brazil városé 2,62, Tokiónál a feltett tét kilencszeres, Madridnál pedig 17-szeres pénzt hozhat.

A NOB különböző helyszíni szemléi, illetve a pályázati anyagok alapján mind a négy érdekelt nagyon erős aspiráns. Az utolsó héten a terveken már nem lehet csiszolni, maradt tehát a lobbizás, az egyenkénti meggyőzés kedden és szerdán, aztán a prezentáció és a várakozás, s a remény - a pénteken 18:30 órára tervezett bejelentésig. Két fontos tényezőre építenek pénteken a 2016-os nyári olimpiát megpályázó chicagóiak: az egyszerű kivitelezésre és Barack Obamára.

Az Egyesült Államok 44. elnöke 25 évig élt a szelek városában, és az utóbbi hónapokban olyan dörgedelmes jelszavakkal bizonyította elszántságát, mint "Chicago készen áll, Amerika készen áll" vagy "Akarjuk az olimpiát". Washingtonba költözése után az államfő rögtön létrehozott egy olimpiai és sporthivatalt, ráadásul a napokban derült ki, hogy a korábbi hírek ellenére személyesen kampányol majd a koppenhágai prezentáción.

A leendő szervezők - akik a riválisok közül leginkább Rio de Janeirótól tartanak - szeptemberben az utolsó akadályokat is elhárították a siker elől. Egyrészt a városháza busás támogatásáról biztosította a tervezetet, másrészt elvetették egy privát tévéadó ötletét, mivel az ellenkezett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) akaratával, amely 1,2 milliárd dollárt kap az NBC társaságtól a 2012-es londoni közvetítésért.

Az önkormányzat 4,8 milliárd dollárral a konkurenseknél szerényebb költségvetést irányzott elő, ebből 3,8 milliárd jutna a szervezőknek, egymilliárd pedig az infrastrukturális fejlesztésekre. Bevételi források közül a NOB egymilliárdot, a szponzorok 1,8-at folyósítanának, 900 millió pedig a jegyeladásokból származna. A lakosság lelkesedése ugyanakkor megcsappant: a 67 százalékos támogatottság valamelyest visszaesett, mivel a helybéliek attól tartanak, hogy adók formájában ők "isszák meg" a kötelezettségvállalás levét.

A tervezett 31 létesítményből 15 már rendelkezésre áll, a fennmaradó 16-ból kilencet elbontanának a záróünnepség után, hetet pedig átalakításokat követően a város rendelkezésére bocsátanának. A versenyhelyszínek egy 10 km sugarú körön belül állnának, a sportolók 90 százaléka negyedóra alatt eljuthatna "rendeltetési helyére" a 16 800 férőhelyes olimpiai faluból. Utóbbit a Michigan-tó partjára álmodták meg 1,1 milliárd dollárból, és a játékokat követően magánlakásokká alakulnának át.

Egyébként a leendő Olimpiai Stadion közelében található Barack Obama rezidenciája is, amely a Fehér Ház mellett a második otthonának számít Rio de Janeiro pályázatának pénteki sikerével 2016-ban először kerülhetne sor nyári olimpiára a dél-amerikai földrészen.

A festői Cukorsüveg és a világ talán leghíresebb strandjaként ismert Copacabana csakugyan remekül mutat a képeken, ám a tengerparti metropolisz korántsem maradéktalanul - ahogy a helyiek becézik - Cidade Maravilhosa, azaz csodálatos város.

A rendőrök által is nagy ívben elkerült nyomornegyedekben mindennaposak a lövöldözések a drogbandák között, és újabban már néhány szomszédos előkelő környéken is elharapózott a bűnözés. Tarso Genro igazságügyi miniszter szerint ugyanakkor más városokban is tapasztalható ugyanez a probléma.

Szintén hiányosság a NOB által elvárt 48 ezernél jóval kevesebb szállodai fekhely, ráadásul a helybéliek nem is kívánnak új hoteleket építeni, mert attól tartanak, hogy a játékok után csak üresen állnának.

"Három falut tervezünk: egyet a sportolóknak, egyet a médiának, egyet pedig a sportfunkcionáriusoknak - jelentette ki Carlos Roberto Osorio, a szervezőbizottság főtitkára. - Így máris 25 ezer fő számára lenne férőhely, emellett 13 ezren szállodákban, 8500-an óceánjárókon, 1700-an pedig apartmanokban lakhatnának."

A tervek között szerepel még a nemzetközi repülőtér kibővítése is, amely már a 2014-es labdarúgó-világbajnokság szempontjából is kapóra jönne. A rióiak biztosak abban, hogy a vb-döntőnek a híres Maracana Stadion ad majd otthont, és az ott esedékes beruházásokat később az ötkarikás játékokon is hasznosíthatnák.

A koppenhágai delegációt vezető államfő, Luiz Inácio Lula da Silva a közelmúltban két hangzatos szlogent is beleszőtt korteshadjáratába. Az egyik szerint Isten a világ teremtésekor az olimpia rendezésére készítette elő Riót. A másikat már részben a vetélytársaknak, azaz Tokiónak, Madridnak és Chicagónak címezte:

"Egyetlen más városnak sincs szüksége az olimpiára. Brazíliának és Riónak viszont igen."

4

Élő és mechanikus hősöket is bevetnek a tokiói pályázók annak érdekében, hogy pénteken elnyerjék a 2016-os nyári olimpia rendezési jogát.

A hús-vér példaképek közül az ötkarikás bajnok úszó Kitadzsima Koszuke és a kalapácsvető Murofusi Kodzsi kampányol azért, hogy a japán főváros 1964 után ismét otthont adjon a seregszemlének. Japán azonban nem lenne Japán, ha nem működne közre egy robot is: az 1979-ben indult rajzfilmsorozatból ismerős "ember-gép", Gundam 18 méteres alakja július óta népszerűsíti a pályázatot.

A szervezőknek szükségük is van a hírességekre, ugyanis egy felmérés szerint februárban csupán a lakosság 55,5 százaléka támogatta a rendezést. A NOB szemlebizottságának májusi látogatását követően viszont - amint azt a pályázati bizottságot vezető Kono Icsiro hangsúlyozta - 70-80 százalékra szökött a népszerűségi mutató.

A japánok amiatt sem aggódnak, hogy nem épülnének fel időben a versenyhelyszínek: a kormány máris négymilliárd dollárt különített el az esetleges infrastrukturális fejlesztésekre. A csaknem 13 milliós metropolisz - amely az elővárosokkal együtt 35 millió lelket számlál, ezzel pedig a világ legnagyobb agglomerációja - 73 milliárd dolláros idei költségvetésével vezeti a leggazdagabb városok listáját.

Az ázsiai pályázók a történelem "legtömörebb" olimpiáját ígérik: az ötkarikás létesítmények 97 százaléka az Olimpiai Stadiontól legfeljebb nyolc km-re állna, 70 százaléka pedig maximum tíz percre az olimpiai falutól. A 34 helyszínből 23 van készen, amelyekből 17-en kell apró változtatásokat végrehajtani.

A helybéliek szívesen dicsekszenek a tiszta levegőjükkel, bár augusztusban ismeretesen fülledt idő járja arrafelé. Mivel a NOB július és szeptember közé írja elő a nyári játékokat, Tokiónak nem maradt más választása, ugyanis a lakosság nagy része augusztusban megy szabadságra...

5

A spanyolok több okból - és az ellenérvek dacára - is biztosra veszik, hogy pénteken Madridot hirdetik ki a 2016-os nyári olimpia házigazdájaként.

A Koppenhágába utazó küldöttségben ugyanis José Luis Rodriguez Zapatero miniszterelnök mellett ott lesz János Károly király is, aki egy volt táncteremben gyakorolta be két nap múlva esedékes előadását.

A másik "ász" a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tiszteletbeli örökös elnöke, Juan Antonio Samaranch: a 89 esztendős sportdiplomata 21 éven át vezette a NOB-ot, és saját bevallása szerint "kevés szóval, de nyomatékosan" fogja latba vetni befolyását.

A NOB szemlebizottságának szeptemberi összegzése ugyanakkor nem festett túl kedvező képet a fővárosról, ami a spanyol sajtó szerint annak tudható be, hogy a döntnökök Rio de Janeirót akarták hozzásegíteni a győzelemhez. "Vajon hogy nem lehet jelentőséget tulajdonítani az ottani bűnözésnek, infrastrukturális, közlekedési és szálláshelybéli hiányosságoknak?" - vetette fel az El País napilap.

Egyértelműen a madridi pályázat mellett szól, hogy a lehetséges versenyhelyszínek 77 százaléka készen áll, vagy épülőben van. A létesítmények nagy része ráadásul gyalog is gyorsan elérhető az olimpiai faluból, a lakosság pedig 85 százalékban áll a kandidálás mögött.

Gyenge pontnak számít ugyanakkor a 2006-os kerekes doppingbotrány, amelynek felderítése még mindig nem fejeződött be, és olyan hírét keltette a spanyoloknak, hogy nem veszik komolyan a küzdelmet a tiltott teljesítményfokozók ellen. A legnagyobb hátrány azonban az a ki nem mondott rotációs elv, mely szerint egymást követően kétszer nem rendeznek nyári játékokat ugyanazon a földrészen - márpedig 2012-ben London lesz a házigazda.

A spanyol metropoliszt újabban építési területté változtató Alberto Ruiz-Gallardón polgármester azonban magabiztos az esélyeket illetően. Arra a kérdésre, hogy Madrid 2020-ban is megpályázza-e a lebonyolítást, csak annyit válaszolt: "nem, mert még sosem rendeztek olimpiát kétszer egymás után ugyanabban a városban"...