Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Pró és kontra - amit tudni kell a H1N1 elleni oltásról

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A politikusok között teljes az egyetértés, az orvosok körében már kevésbé. Az oltás melletti hivatalos érvek rendszeresen elhangzanak, a legtöbb ellenérvet azonban az ember a háziorvosi rendelőkben hallja maguktól az orvosoktól, akik azonban egyre ritkábban állnak ki nyíltan a véleményük mellett. Úgy tűnik, az emberek mégis ez utóbbiakat hiszik el, hiszen a bő egy héttel ezelőtti adatok szerint mindössze a lakosság 3 százaléka oltatta be magát, holott a megelőzésnek ez a módja akkor lenne hatásos, ha a lakosság 60 százaléka megkapná a vakcinát. Az inforadio.hu az oltás melletti és elleni érveket szedte össze.

Van-e más módja a megelőzésnek? Miben bíznak vagy mitől félnek azok, akik nem kérik az oltást?

Az Ipsos felmérése szerint a magyar lakosság csaknem 75 százaléka nem tervezi, hogy beoltatja magát, a legnagyobb arányban éppen a fiatalok utasítják el az oltást. A válaszolók többsége ezt azzal indokolta, hogy jobban fél az oltástól, mint magától a betegségtől. A megkérdezettek 21 százaléka abban bízott, hogy ő nem kapja el a betegséget. Az emberek 48 százaléka szerint a pró és kontra érvek mögött politikai érdekek állnak, így nem hisz azoknak. Egy másik, internetes felmérésből az derült ki, hogy a megkérdezettek 39 százaléka kételkedik az oltóanyag hatékonyságában, 34 százaléka pedig kockázatosnak tartja a vakcinát. Ebből a felmérésből az is kiderült, hogy a válaszolók 4 százalékát saját orvosa beszélte le.

Az inforadio.hu az oltás melletti és elleni érveket szedte össze, felsorolásszerűen, illetve részletesen.

Az ellenérvek:

A háziorvosok egy része is ellenzi.
Kevés idő állt rendelkezésre a vakcina tesztelésére.
Minden beavatkozás, oltás kockázattal jár, ezért inkább vállalom a betegség kockázatát.
Máshogy próbálom megelőzni a betegséget, pl. kézmosással, szellőztetéssel, szájmaszk viselésével.
A H1N1-be kevesebb beteg hal bele, mint a szezonális influenzába.
A betegség enyhe lefolyású, ezért inkább átesem rajra.
A vakcina gyengíti az immunrendszert.
Az oltás sem nyújt 100 százalékos védelmet.
A tömeges oltás mögött jórészt üzleti érdekek állnak, ezt bizonyítja, hogy az állam és a gyártó közötti szerződést 10 évre titkosították, és vitatható a cég tulajdonosi háttere is.
Nem ismerjük az oltás hosszú távú mellékhatásait.
A fiolákon nincs lejárati idő.
A szer receptköteles, legalább háromszor kell sorban állni, mire megkapjuk az oltást.
Az oltás még az egészségügyi dolgozók számára sem kötelező.
A várandós nők félnek a vakcina káros hatásaitól, hiszen ilyen csoporton nem tesztelték azt.
Az idősek védettebbek, mert már átestek a spanyolnáthán.
A fiatalok immunrendszere erősebb.
Számos nemzetközi botrány pattant ki az oltás kapcsán.

Az érvek:

A megelőzésnek nincs más módja, csak az oltás.
A tesztelésre elegendő volt az idő, hiszen nem teljesen új a vakcina, csak a vírust cserélték ki benne.
Az oltás kockázata csekély, a betegségé sokkal nagyobb.
A betegség valóban nem súlyos, a szövődményei azonban már azok lehetnek, főleg a veszélyeztetetteknél, de másoknál is.
A vakcina szinte kimutathatatlan mértékben gyengíti az immunrendszert.
A vakcina lejárati idejére vonatkozó vitás kérdéseket az egészségügyi kormányzat tisztázta.
Hasonló oltás 5 éve létezik a szezonális influenza ellen, eddig nem jelentkezett hosszú távú mellékhatás.
A várandós nők és a magzatuk számára sokkal nagyobb kockázattal jár a betegség, mint az oltás.
Az idősekben is csak legfeljebb 30 százalékos a védettség, a magyarokban még kevesebb.
A H1N1-et a legnagyobb arányban fiatalok kapják el.

A nemzetközi botrányok természetesen nem tesznek jót az oltás melletti kampánynak. Az Egyesült Államokban - ahol a lakosság több mint fele tervezi, hogy beoltatja magát - egyes egészségügyi intézmények dolgozóinak kötelezővé tették azt, az alkalmazottak azonban demonstráltak ellene. Németországban kiderült, hogy a kormány miniszterei, a parlamenti képviselők és a szövetségi alkalmazottak más oltóanyagot kaptak, mint a lakosság. A számukra rendelt vakcina nem tartalmazza azt az adalékanyagot, amely a szakértők szerint a legtöbb mellékhatásért felelős. (Egyik vakcina sem az, amivel a magyar lakosságot oltják.)

Falus Ferenc az InfoRádió Aréna című műsorában megfogalmazta azt, mi lehet a különbség az emberek és a népegészségügyi szakemberek szemlélete között. Õ azt mondta: nem az a kérdés, hogy én milyen veszélynek vagyok kitéve, hanem az, hogy közösen milyen veszélyben vagyunk. Ezért is hangsúlyozta, hogy a lakosság 60 százalékának kellene megkapnia az oltást.

Hozzátette: egy olyan vírussal állunk szemben, ami nem ismer minket, és amit mi sem ismerünk. A kórokozó addig fog terjedni, amíg talál olyan szervezetet, amelyet meg tud fertőzni. Példakánt a spanyolnáthát hozta fel, amely becslések szerint 40-100 millió halálos áldozatot szedett. A mostani járvány természetesen nem lesz ilyen súlyos, hiszen a szövődmények már sokkal hatékonyabban gyógyíthatók.

Az országos tiszti főorvos szerint az oltásnak most van itt az ideje, a védettség kialakulásához 7-10, de legfeljebb 14 nap kell, így nem érdemes megvárni, míg Magyarországon járványról beszélhetünk. Az elmúlt hetekben ugyan folyamatosan csökkent az országban az egy hét alatt influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma, Falus Ferenc szerint azonban nem érdemes abban bízni, hogy a járvány megáll az ország határainál. Északon, Írországban, Nagy-Britanniában, de már a kontinensen is Hollandiában és Belgiumban járvány van. A 43. héten Magyarországon 14 600-an fordultak influenzaszerű tünetekkel orvoshoz. Járványról akkor lehet beszélni, ha egy hét alatt az orvoshoz fordulók száma meghaladja a húszezret.
Mire kell számítani járvány esetén?

Falus Ferenc szerint a járvány addig tart, míg a lakosság döntő többségét meg nem fertőzte. Akár 2-3 hullám is követheti egymást, de 2 szinte biztosra vehető. Az eddigi tapasztalatok szerint a járványok második hulláma sokkal súlyosabb szövődményekkel jár, mint az első, hogy miért, arra egyelőre nincs tudományos magyarázat.

Az első hullámban várhatóan a lakosság 30 százaléka fertőződik meg, azaz Magyarországon 3 millió ember. A járvány súlyosságát azonban nem is a létszám adja, hanem az, hogy igen gyorsan, legfeljebb 16 hét alatt zajlik majd le, de az sem kizárt, hogy 8 hét alatt fertőződik meg ennyi ember. Azaz egy időben sokan hiányoznak majd a munkahelyükről, ami már az ország infrastruktúrájának működtetését is veszélyeztetheti - mondja Falus Ferenc, aki a "mi" szempontjait tartja szem előtt, az "én" szempontjaival szemben.

A megbetegedettek nagyjából 1 százalékánál léphet fel tüdőgyulladás vagy valamilyen kórházi kezelést igénylő szövődmény. Súlyosabb betegség 250 betegnél egyszer fordulhat elő, halálozás pedig a megbetegedések 1 ezrelékénél.

A vakcináról

A vakcina szinte megegyezik a szezonális influenza elleni vakcinával, egyedül a vírust cserélték ki benne, ezt a vírust a gyártó az Egészségügyi Világszervezettől kapta. Az alapoltás 5 évvel ezelőtt kapott engedélyt, azóta 16 millió embert oltottak be ezzel Magyarországon, súlyos szövődmények nélkül. Az új vírussal készülő vakcina így sokkal rövidebb idő alatt tesztelhető volt, és a tesztelés módszerét sem most kellett kitalálni. Ahogy Falus Ferenc elmondta, a madárinfluenza vagy a SARS okot adott a felkészülésre.

Az oltások hatásosságát először állatokon tesztelik, azaz hogy kivált-e ellenanyagtermelést a szervezetből, ezt úgy is vizsgálják, hogy megfertőzik a beoltott állatokat. Ezután embereken tesztelték a szert, erre a feladatra Magyarországon sokkal többen jelentkeztek, mint ahány emberre szükség volt. A vizsgálatok augusztus 13-án kezdődtek. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet adatai szerint a tesztben 352 felnőtt, 10 fiatal (12-18 év közötti), és további 10 gyermek, azaz 3 és 12 év közötti vett részt. Később 10 kisgyermeken, azaz 12 és 36 hónap közötti gyermeken is tesztelték a vakcinát. A Fluval P szeptember 28-án kapta meg a forgalomba hozatali engedélyt a felnőtt embereken való alkalmazásra, majd október 15-én ez kiegészült azzal, hogy már 3 éves kor felett is adható. A 12-36 hónapos gyermekekre vonatkozó használatra november 2-án adta ki az engedélyt a hatóság.

A vakcina egy évig használható fel, és nagyjából egy évig ad védettséget. Az elsőt augusztusban gyártották le, így jövő augusztusig senkinek sem kell azért aggódnia, hogy lejárt-e a neki adott készítmény szavatossága.

Milyen kockázatai vannak az oltásnak?

A magyar oltóanyag - amelyet egyetlen alkalommal beadható - az oltás helyén bőrpirosodást okozhat, ritkább esetben izomfájdalmat vagy fejfájást, esetleg rossz közérzetet, fáradékonyságot. Ezek a tünetek legfeljebb két napon belül elmúlnak. A magyarországi tesztben résztvevő 352 felnőtt közül kettőnél jelentkezett hőemelkedés, amely egy lázcsillapítóval orvosolható volt.

Az az ÁNTSZ tájékoztatásából is kiderül, hogy a vakcina nem 100, csupán 70-80 százalékos védettséget nyújt, közlésük szerint azonban ha egy beoltott meg is betegedik, a kór nála enyhébb lefolyású lesz.

Egyes felvetések szerint az oltás Guillain Barré szindrómát válthat ki, a szakemberek szerint azonban ennek esélye 1 az egymillióhoz. Arról is élnek legendák, hogy a védőoltások autizmust okoznak, azonban ezt is több orvosi tanulmány cáfolta már. Az oltással szemben felmerülő kifogások között szerepel, hogy a vakcina tiomerzált tartalmaz, azaz egy etil-higany tartalmú vegyületet. Az ÁNTSZ honlapján szereplő információk szerint a vízben oldódó, a szervezetből gyorsan kiürülő anyag valóban megtalálható a vakcinában - mint ahogy más oltóanyag tartósítására is használták már ezt -, a vegyület egészségkárosító hatása azonban az Egészségügyi Világszervezet állásfoglalása szerint nem bizonyított.

Hogy az oltás túlterheli-e az immunrendszert? A vakcinában néhány antigén van, míg egy felső légúti megbetegedés egyszerre minimum 10-15 féle antigént juttat a szervezetbe, azaz ezen hatása sokkal kisebb, mint egy megfázásé.

Ki a veszélyeztetett és ki nem az?

Sokan gondolják, hogy a szezonális influenzához hasonlóan ez a betegség is főleg az időseket veszélyezteti, illetve azokra jelent komoly kockázatot, aki valamilyen krónikus betegségben szenvednek. Érdemes ezért megnézni azon a Magyarországon elhunyt betegek adatait, akiknek a halála összefüggésbe hozható a H1N1-gyel. Öten vannak, közülük a legidősebb 47 éves volt, a legfiatalabb 15. Egy 41 és egy 34 éves férfi halálát a betegség szövődményeként kialakult tüdőgyulladás okozta, utóbbi semmilyen rizikócsoportba nem tartozott. A 47 éves férfiről is kiderült a boncolás után, hogy tüdőgyulladása volt. Egy 33 éves nő súlyos daganatos betegségben szenvedett, szervezete legyengült a sugár- és a kemoterápiától, a 15 éves fiú pedig szintén a rizikócsoportba tartozott, mivel több alapbetegsége is volt.

A kismamákat és a gyermekeket a szakemberek az igen veszélyeztetett csoportba sorolják. Előbbiekre főleg a magzat miatt javasolja az egészségügyi miniszter és az országos tiszti főorvos az oltást. A betegségnek ugyanis nincsenek súlyos hatásai a magzatra - a vírus csak ritkán jut át a méhlepényen - a szövődményeinek azonban már igen. Ilyen szövődmény lehet a magas láz, amely nagyon veszélyes a magzatra, fejlődési rendellenességeket okozhat, a terhesség első harmadában például idegcsőzáródási rendellenességet. Az utolsó trimeszterben pedig megnöveli a koraszülés esélyét. Ráadásul a kismamák esetében négyszer-hétszer gyakoribb a súlyos szövődmények jelentkezése, bár ennek okát még szintén nem ismerik a szakemberek.

Amiért a népegészségügyi szakemberek szerint még fontos beoltatniuk magukat a kismamáknak, az az, hogy a csecsemőkben hat hónapos kor alatt egészen biztosan nem termelődik ellenanyag, nem alakul ki természetes védettség. A terhesség alatt magát beoltó anyában termelődő ellenanyagból azonban jut a baba szervezetébe is. A szakemberek szerint igen fontos az is, hogy mindenki beoltassa magát, aki kisgyermekek közelében él.

Az ÁNTSZ szakemberei szerint tévhit, hogy az idősek nem kaphatják el az új típusú influenzát, mivel a 60 év felettiekben már kialakult egy védettség a spanyolnátha által. Ez a betegség 1918 és 1957 között volt jelen Európában. Az tény, hogy a kontinensen átlagosan 30 százalékos szintű védettséggel rendelkeznek az idősek, Falus Ferenc azonban egy nem hivatalos felmérésre alapozva azt mondta: ez a magyarokban valamiért nincs meg, de hogy miért, arra nincs magyarázat. Tény azonban, hogy Magyarországon is mindössze az orvoshoz fordulók 10 százaléka tartozik ebbe a korcsoportba. A szakemberek különösen ajánlják az oltást a programozott műtét előtt állóknak, a beavatkozás előtt legalább két héttel.

Megelőzhető-e másként a betegség?

Sokan gondolják azt, hogy immunerősítőkkel vagy vitaminokkal is megelőzhető a betegség, főleg, ha ezek szedése mellett betartjuk a higiéniai előírásokat: gyakran mosunk kezet, sűrűn szellőztetünk, az egymás után használt eszközöket letakarítjuk, esetleg szájmaszkot húzunk, ha köhögéskor vagy tüsszögéskor mindenki zsebkendőt teszünk a szánk elé. Az ajánlások között szerepel még, hogy tüsszögés, köhögés, orrfújás után mindig mossunk kezet, a kézmosás legalább 20 másodpercig tartson, és minden egyes esetben használjunk tiszta zsebkendőt. Kerüljük a kézfogást és a puszilkodást, a betegekkel való kontaktust, és kerüljük a zsúfolt helyeket.

Mindez hatékony lehet a betegség gyors terjedése ellen, az egyént azonban alig-alig védi meg a megbetegedésből. A szakemberek szerint az egyetlen védekezési mód az oltás.

Miért nem kötelező az oltás az egészségügyben dolgozók számára?

Falus Ferenc ezt úgy fogalmazta meg: a nem kritikusan halálos betegségek esetében az európai kultúrában csínján bánnak a politikusok a kötelezésekkel, valószínűleg azért, mert az emberek önrendelkezési jogát tekintik elsődlegesnek.

Ha kötelező előírás nincs is, az ÁNTSZ tájékoztatásából kiderült, hogy az immunhiányos betegekkel foglalkozók esetében a munkáltató korlátozhatja azok számát, akik nincsenek beoltva.