Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

\"Arra vagyunk kényszerítve, hogy a náthástól a tumoros betegig mindenkit ellássunk\"

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Egyre több a túlsúlyos, cukorbeteg és allergiás gyermek, de még mindig magas a koraszülöttek aránya is - mondta az InfoRádióban a Semmelweis Egyetem II. számú, Tűzoltó utcai Gyermekklinikájának vezetője. Sok megbetegedés a D-vitamin hiányára vethető vissza - tette hozzá Szabó András. A professzor arról is beszélt: az egészségügy finanszírozását úgy lehetne rendbe tenni, ha konszenzus alakulna ki arról, hogy a társadalom mit vár el az orvosoktól és a kórházaktól.

A gyerekek között egyre több a cukorbeteg, az allergiás és a túlsúlyos, de egyre növekszik a tumoros, leukémiás betegek száma is - mondta a Semmelweis Egyetem II. számú, Tűzoltó utcai Gyermekklinikájának vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

Régi problémája emellett a magyar társadalomnak, hogy nagyon magas a koraszülések aránya, ám az idő előtt világra jött babák túlélési esélyei egyre jobbak - tette hozzá Szabó András. Az is igaz ugyanakkor, hogy koraszülöttek felnőtt korukban jó néhány betegségre - például a magas vérnyomásra, hormon- és csontproblémákra - fogékonyabbak, mint a kilenc hónapra született gyerekek - jegyezte meg.

A professzor nemzetközi tapasztalatokra és vizsgálatokra hivatkozva azt mondta: a negatív folyamatok mögött részben az állhat, hogy egyre többeknek kevés a szervezetében a D-vitamin. Pedig e vegyület fontos génstabilizáló feladatot lát el, hiányában pedig megnő a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az asztma és a tumoros megbetegedések kialakulásának esélye is - magyarázta.

Készültek elemzések arról, hogy milyen lesz a magyarok általános egészségi állapota tíz éven belül, ha ilyen mértékben folytatódik a különféle betegségek terjedése; a diabétesz gyakorisága például kétségbeejtően növekszik, az elmúlt évtizedben megduplázódott az emiatt kezelt páciensek száma - fűzte hozzá a Semmelweis Egyetem II. számú, Tűzoltó utcai Gyermekklinikájának vezetője.

Egyetértés kell

Szabó András szerint ahhoz, hogy financiális szempontból megfelelően működhessenek az egészségügyi intézmények, először is azt kellene eldönteni, milyen feladatot lássanak el. Ha kevesebb beteget ápolnának kórházi körülmények között, a rendszer a jelenleginél kevesebb pénzből is fenntartható lenne, az ellátandó betegek körét azonban mindeddig nem határozták meg - fejtegette.

"Arra vagyunk kényszerítve, hogy a náthástól a legsúlyosabb tumoros betegig mindenkit ellássunk, és lehetőleg teremtsük elő hozzá a forrást is". A kórházak jelenleg a könnyű esetek kezelésében érdekeltek, hiszen ezek gyógyítása jóval kevesebbe kerül, mint amennyit a társadalombiztosítás fizet érte - mondta a professzor.

A szakorvosi ellátás megerősítésével sok betegnek nem kellene kórházba kerülnie, így ezek az intézmények valóban azokkal a páciensekkel foglalkozhatnának, akik valóban rászorulnak az ottani kezelésre - magyarázta a Semmelweis Egyetem II. számú, Tűzoltó utcai Gyermekklinikájának vezetője. Ma a háziorvosi, alapellátási szinten sok beteget nem tudnak megfelelően kezelni, ezért kerülnek be a kórházba. Márpedig ha ott vannak, nem lehet őket elküldeni - fűzte hozzá.

A professzor szerint konszenzusnak kellene kialakulnia a terület vezetése és a társadalom között arról, hogy mit várunk az egészségügytől. A Gyurcsány-kormány sem tisztázta ezt a kérdést a több-biztosítós egészségbiztosítási rendszer kialakításának megindításakor. "Ezen már rég túl vagyunk, de még mindig nincsenek meg azok a vizsgálatok, állásfoglalások, hogy mi egy kórház feladata, mit kell ott ellátni, és melyik betegséget melyik intézményben kezeljék, hogy az gazdaságos legyen. Az efféle átalakításhoz ugyanakkor megfelelő források is szükségesek" - hangsúlyozta Szabó András. A professzor szerint e kérdésekről mindenki tud, csak éppen senki sem tesz az ügyben semmit.

Hanganyag: Hlavay Richárd