Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Megkezdődött a Budaházy és társai által a BRFK ellen indított polgári per

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Megkezdődött a Budaházy György és hét társa által a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ellen indított polgári per kedden a Fővárosi Bíróságon; a felperesek személyiségi joguk megsértése miatt, egyebek mellett, nem vagyoni kártérítésként fejenként egymillió forintot kérnek.

Az ügyben eljáró bíró a keresetlevelet ismertetve elmondta, a felperesek annak a megállapítását kérik a bíróságtól, hogy az alperes megsértette a személyhez fűződő jogaikat, így emberi méltóságukat, személyi szabadságukat és választójoguk gyakorlását.

A jelenleg terrorcselekmény és más bűncselekmények gyanúja miatt előzetes letartóztatásban lévő Budaházy Györgyöt, valamint Takács Andrást, a Szabad Magyarországért Mozgalom elnökét, Novák Elődöt, a Jobbik alelnökét és még egy társukat a felperesek szerint 2003. április elsején jogellenes állították elő az európai uniós (EU) csatlakozásról szóló népszavazási kampány közben, és délután háromtól este tíz óráig fogva tartották őket. Budaházy Györgyön "megalapozatlanul, nagy nyilvánosság" előtt bilincselést is alkalmaztak a keresetlevél szerint.

A nyolc felperes szerint több társukat április 3-án, illetve április 22-én ugyancsak jogellenesen állították elő plakátragasztás közben. A plakátokat és a terjesztésükhöz szükséges eszközöket lefoglalták, és ezzel álláspontjuk szerint akadályozták a választójog részét képező kampánytevékenység kifejtését, ezáltal a passzív választójog érvényesülését. A felperesek szerint jogellenesen jártak el velük szemben akkor is, amikor nem engedték telefonálni őket az előállítás során.

A felperesek azt kérik, a BRFK szolgáltasson nekik elégtételt oly módon, hogy jogosítsa fel a bíróság őket arra: egy országos napi- vagy hetilapban és egy elektronikus médiumban az alperes költségén közzétehessenek egy közleményt, amely szerint a BRFK jogellenes állította elő őket, jogellenesen intézkedett ellenük. Továbbá kérték az alperes kötelezését arra, hogy "államigazgatási jogkörben okozott nem vagyoni kárként fizessen meg" részükre fejenként egymillió forintot.

Az ügy előzménye, hogy a Szabad Magyarországért Mozgalom aktivistái 2003 március végén és április elején EU-ellenes plakátokat ragasztottak ki a főváros több pontján.

A plakáton egymás alatt volt egy horogkereszt, egy vörös csillag és az Európai Unió csillagokkal övezett jelképe. A horogkereszt és a vörös csillag mellett két, egymást megfogó kéz, az EU jelképe mellett pedig egy kézfogásra váró kéz volt látható. A plakát alatt a felirat "Lehet nemet is mondani!" volt.

A mostani polgári per felperesei ellen tiltott önkényuralmi jelkép használata miatt büntetőeljárást indítottak. A bíróság - mint Gaudi-Nagy Tamás, a felperesek jogi képviselője elmondta - felmentette őket.

A keddi tárgyaláson az alperes jogi képviselője a kereset elutasítást kérte, egyebek mellett azért, mert munkatársaik úgy jártak el, ahogy az adott esetben általában elvárható. Kijelentette: az, hogy eljárások során nem állapították meg a felperesek bűnösségét, önmagában nem teszi a BRFK eljárást jogellenessé.

A bíróság három felperest hallgatott meg, köztük Budaházy Györgyöt, aki szerint politikai utasításra történt a rendőri beavatkozás.

Budaházy Györgyöt kommandósok kísérték a bíróságra, és a tárgyalóteremben is vigyázták. A per 2010. május 11-én folytatódik.