Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A 26 helyi népszavazásból mindössze 11 volt eredményes

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az idén összesen 26 kérdésben tartottak helyi népszavazást 22 magyarországi településen, e kezdeményezések közül azonban csak 11 volt érvényes és eredményes.

A legtöbb helyi népszavazást - ötöt - Veszprém megyében tartották, ám valamennyi érvénytelen lett. Ajkán a szemétszállítással és a távhőszolgáltatással kapcsolatban járultak a szavazók az urnákhoz, Balatonfűzfőn biogázüzem létesítéséről, Pétfürdőn és Öskün pedig a péti szőlőhegy átadásáról-átvételéről szavazhattak.

Négy kérdésben volt - még január végén - helyi népszavazás Heves megyében. A választásra jogosultak egy szemétátrakó, -égető, -lerakó és -szelektáló létesítéséről szavaztak, de valamennyi kérdésben érvénytelen volt a népszavazás.

Három voksolást rendeztek Vas megyében: Váton és Porpácon a választópolgárok egyaránt hozzájárulásukat adták a két község határában épülő repülőtér létrehozásához, a kőszegi sportpályáról szóló helyi népszavazás azonban érvénytelen lett.

Két-két helyi népszavazás volt Baranya, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar megyében, egy-egy Pest, Somogy, Zala, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Nógrád megyében, valamint a főváros XVIII. kerületében.

A Baranya megyei Hosszúhetényben utcanevek megtartásáért szavaztak. A referendum kezdeményezői azt szerették volna, ha a képviselő-testület visszavonja tavaly májusban hozott határozatát, melyben a Berki Fülöp utcát Hármas-hegy utcára, a Felszabadulás utcát Széchenyire, a Landler Jenő utcát pedig Szent Borbálára keresztelte át. Az utcában lakók a személyes okmányaikkal kapcsolatos adminisztráció, a társasági szerződések módosításának szükségessége és annak költségei miatt ellenezték az átnevezést, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek a régi utcanevek visszaállításáért. A helyi népszavazás érvénytelen lett.

Szintén Baranyában, Nagykozáron - ellenszavazat és érvénytelen szavazat nélkül, 11 igenlő vokssal - arról döntöttek az érintettek, hogy a Zsemenye-dűlő településrészt átadják Romonya községnek. A választók névjegyzékében összesen 15-en szerepeltek.

A Zala megyei Pethőhenyén alig negyedóra alatt lezajlott a népszavazás májusban; a településen valószínűleg eddig példa nélküli módon közmeghallgatás keretében tartottak referendumot három településrész leválásáról. A népszavazáson Cserlap, Hosszúhegy és Kápolnahegy összesen 22 állandó lakója vehetett részt, a szavazásra jogosultak közül végül az érvényességhez szükségesnél eggyel többen, 13-an járultak az urnához és mindannyian igennel szavaztak a leválásról szóló kérdésre.

A Pest megyei Szigetmonostor lakói helyi népszavazáson nyilvánították ki: szeretnék, ha önkormányzatuk ragaszkodna a települést Szentendrével összekötő autós híd megépítéséhez.

A Győr-Moson Sopron megyei Mosonmagyaróváron arról tartottak népszavazást, hogy Újudvar településrész leváljon-e Mosonmagyaróvárról, a voksolók többsége az elszakadás mellett döntött. Ebergőcön pedig a választók elutasították, hogy halotthamvasztó épülhessen a településen.

Somogy megyében, Bodrogon a választók elutasították egy speciális gyermekotthon létesítését.

Hajdú-Bihar megyében Bedő és Körösszakál lakói helyi népszavazáson támogatták, hogy a két település képviselő-testülete alakítson társult testületet. A Tolna megyei Udvari választói pedig hozzájárultak ahhoz, hogy Alsópél területrész Sárszentlőrinc községhez tartozzon.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Gávavencsellőn arról szavaztak, hogy két településrészt Nyírtelekhez csatoljanak-e, de a helyi népszavazás érvénytelen lett. A főváros XVIII. kerületében városőrség létrehozásáról tartottak helyi népszavazást, de ez a voksolás is érvénytelen lett, mint ahogy az az esztergomi is, amelyen a városi holding részvényeiről dönthettek volna a választók. Szintén érvénytelen lett a mátraterenyei népszavazás, ahol szén és biomassza tüzelésére alkalmas erőmű létesítéséről határozhattak volna.

A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint helyi népszavazást kezdeményezhet a polgármesternél a települési képviselők legalább negyede, a képviselő-testület bizottsága, a helyi társadalmi szervezet vezető testülete, valamint az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár. E létszám nem lehet kevesebb a választópolgárok 10 százalékánál és nem lehet több annak 25 százalékánál.

Helyi népszavazást lehet tartani a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, az önkormányzati rendelet megerősítésére és egyes területszervezési kérdésekben. A helyi népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és eredményes, ha a szavazók több mint a fele a kérdésre azonos választ adott.