Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A politika meglátta a lehetőséget az újinfluenzában

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A világjárvány ellenére sem fél a magyar lakosság többsége az új típusú influenza vírusától, igaz a nőket jobban megijesztették a halálesetekről szóló hírek - derül ki a Medián decemberi felméréséből. A válaszadók többsége egyébként nem tud eleget a betegségről, ezt bizonyítja, hogy a megelőzés leghatékonyabb módjának a kézmosást tartják. A Medián felmérése szerint a politika meglátta az oltás kampányában a kommunikációs lehetőséget.

A közvéleményt továbbra sem aggasztja jelentősen az új típusú influenza: sem a betegségtől, sem a járvány hatásaitól nem félnek komolyan. A megbetegedések számának megugrásáról és az egyre gyakoribb halálesetekről szóló hírek hatására azonban egyre többen veszik komolyan az esetleges veszélyt - erre utal a Medián novemberi és decemberi felmérése eredményeinek összehasonlítása.

A november első hétvégéjén készült felmérés szerint a legtöbb embert akkor nem aggasztotta komolyan az új influenza, és általában nem tartottak komoly következményektől. A Medián kérdésére akkor minden hatodik ember azt válaszolta, hogy egyáltalán nem aggódik miatta, tízből hárman csak kicsit, négyen közepesen aggódtak, és csupán minden hetedik ember mondta magáról, hogy nagyon aggódik az új típusú influenza miatt.

Novemberben a leginkább a nők, a fiatalok, a képzetlenek, a budapestiek és a kisgyereket nevelők tartottak valamilyen mértékben a betegségtől, mostanra azonban a többi társadalmi csoportban is megerősödött az aggodalom, és decemberben már csak a nők és a gyermekesek szorongtak a betegség miatt a többieknél nagyobb mértékben. Az év utolsó hónapjában már minden ötödik ember nagyon, további négy pedig közepesen aggódott.

A H1N1 elleni vakcina november első hetében még nem nagyon fejthette ki védő, megelőző hatását, az viszont jól látható volt, hogy egyelőre a pszichológiai hatása sem volt érzékelhető: akik már megkapták a védőoltást, nem érezték magukat nagyobb biztonságban, és ez a járványhelyzet bejelentése után, decemberben készült Medián-felmérésben is így volt. Azok közül, akiket már beoltottak, 37 százalék nagyon aggódott, míg az oltást elutasítóknál mindössze 9 százalék ez az arány.

Az új típusú influenza november elején még jól láthatóan azért nem ejtette kétségbe az embereket, mert úgy vélték, ez is csak egy olyan betegség, mint általában az influenza, és nem kell komoly járványtól tartani; de ha lenne is járvány, az sem jár majd komolyabb következményekkel. Egy hónap alatt ezek a vélemények is jelentősen megváltoztak, bár továbbra is többségben vannak azok, akik relativizálják a betegség súlyosságát. Tíz emberből öten nem számítanak járványra, és úgy gondolják, hogy ha az mégis bekövetkezne, akkor sem lesznek tragikus következményei, míg tízből négyen számítanak az ellenkezőjére.

A férfiak szkeptikusak

Az esetleges H1N1-járvány súlyosságával kapcsolatban a férfiak szkeptikusabbak a nőknél. A véleményekben nem okozott eltérést a válaszadók kora, és az sem, hogy van-e az illető családjában gyerek. Novemberben még az egyik legszkeptikusabb csoport a sűrűn lakott nagyvárosoknál elvileg valóban kevésbé veszélyeztetett falvakban, községekben élőké volt, de mostanra ez Budapest-vidék ellentétté finomodott. Ami a végzettséget illeti, a leginkább a diplomások veszik komolyan a járványügyi szakemberek borús előrejelzéseit, ami valószínűleg a nagyobb tájékozottságukkal függ össze, de azért még közülük is csak minden második ítéli komolynak a várható járványt.

Bár a novemberi felmérés idején már nagyarányú megbetegedésekről szóltak a hírek Ukrajnából, sőt az alig kétórányira lévő osztrák fővárosban már 10-11 ezerre emelkedett a H1N1-fertőzöttek száma, nálunk akkor még csak tízből egy ember kapta meg a védőoltást (a felnőttek körében). Igaz, hogy további 26 százalék tervezte, hogy beoltatja magát, de a többség, tízből hat ember a felmérés idején nem volt beoltva és nem is tervezte.

A leginkább egyébként a nagymamák adtak a magyar virológusok-járványszakértők véleményére: a legtöbben az idősek és a nők körében kaptak vagy tervezték a védőoltást. Ez decemberre sem változott: az idősek és a nők körében jóval magasabb volt az oltottság, mint a többi csoportban. Igaz, egy hónap elteltével majdnem megháromszorozódott azok aránya, akik megkapták a védőoltást, de a felnőttek fele változatlanul elzárkózott a dologtól. Magasabb a már beoltottak aránya a diplomások és a fővárosiak között.

Az adatokból úgy tűnik, hogy az országszerte több helyen elrendelt óvoda- és iskolabezárások sok embert az oltáspártiak táborába vittek. Novemberben még drámaian alacsony volt a beoltottsági arány a legfiatalabbak (2 százalék) és a gyermeket nevelők (5 százalék) körében. Miután novemberben a nemzetközi után a magyar sajtóban is egyre több nyilvánosságot és támogatót kapott az a meggyőződés, hogy az új betegség a terhesek és a kiskorúak számára a legveszedelmesebb, ebben a körben nagyon jelentősen megugrott az oltás iránti igény. Decemberben a legfiatalabb felnőttek között tízszeresére, a kisgyereket nevelőknél az ötszörösére nőtt a beoltottak aránya.

A politika is észbe kapott


A kampányidőszak közeledtével a politika is behatolt a járványügybe. November elején még nem volt érdemi és értelmezhető különbség a válaszadók pártpreferenciája szerint sem a betegség megítélésében, sem az oltottságban. Decemberre viszont a kormánypárt szavazói a többieknél jóval komolyabbnak ítélték a H1N1-járvány lehetséges lefolyását, és ugyancsak a szocialisták voltak beoltva a legnagyobb arányban (MSZP-szavazók 42, fideszesek 23 százaléka).

A védőoltás népszerűtlenségének a sajtóban is megjelent kritikák és tévhitek mellett az lehet az egyik oka, hogy a népesség jelentős része egész komolyan tájékozatlan az influenza terjedésével kapcsolatban, de legalábbis a H1N1 vonatkozásában biztosan. A vírus ugyanis - influenzáról lévén szó - cseppfertőzéssel terjed, a magyar lakosság mégis a lényegében teljesen hatástalan kézmosást tartja a megelőzés legjobb eszközének. Járványügyi szakemberek egy része már a tömeges kesztyűviselésnek is örülne - a közvélemény azonban ezt vetette el a leginkább -, bár ezzel a kézmosáshoz hasonlóan az a probléma, hogy például ha valaki tüsszent és megfogjuk utána az ajtókilincset, a kesztyűvel is véletlenül a szánkhoz érhetünk, és máris elkaphatjuk a fertőzést.

Jóval komolyabban veszik viszont az emberek a puszi adás mellőzését prevenciós céllal, bár különös, hogy a cseppfertőzésnek szintén vagy még jobban kedvező zsúfolt tömegközlekedési járművek helyett autóval, biciklivel való utazást vagy az arcot eltakaró maszk viselését nem tartják ennyire követendőnek. Végül a védőoltást ugyancsak kevésbé mondták hatékony megelőzésnek a járványt illetően, még a prevencióban lényegében hatástalan kézmosást is sokkal jobb módszernek tartják az emberek. Ezek a vélekedések egyébként decemberben nem változtak érdemben az előző hónaphoz képest.

Talán a védőoltás viszonylag kedvezőtlen megítélése lehet az oka annak, hogy az azt a médiában erősen propagáló ÁNTSZ iránti bizalom is mérséklődött. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat bizalmi indexe áprilishoz képest novemberre a százfokú skálán 6 ponttal, 56 pontra esett vissza. Decemberben viszont az, hogy magasabb az oltottsági arány és a közvélemény elkezdte komolyabban venni a járványt, nem növelte jelentősen az ÁNTSZ iránti bizalmat: ez jelenleg 57 ponton áll.

Hanganyag: Gál Ildikó