Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Hetekig is eltarthat a BKV-sztrájk - és lehet, hogy eredménytelen lesz

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Akár egy-két hétig is elhúzódhat az állóháború a BKV és a szakszervezetek között - erre utal, hogy a korábbi három helyett szerdán már csak egyszer, és akkor is igen rövid ideig egyeztettek a felek. Változást a metrós szakszervezetek sztrájkba lépése hozhatna, erre viszont egyelőre nem kell számítani. Sztrájkszakértők szerint minél hosszabb ideig tart egy munkabeszüntetés, annál kisebb az esélye annak, hogy eredményre vezet.

A tárgyalások ritkulása, rövid ideje, a kompromisszumkészség látható hiánya ugyan mindkét oldalról lehet a tárgyalási taktika része, de arra utal, hogy a felek még egy darabig biztos nem adják fel az álláspontjukat - vélekedik az Index.
a szakszervezetek sztrájkalapja akár 1-2 hetes folyamatos sztrájkra is elegendő, legfeljebb hétvégére függesztik fel a munkabeszüntetést. Hétvégén ugyanis nincs akkora súlya a sztrájknak, és a sztrájkalap sem apad addig, amiből a munkaszünet idején a sztrájkoló dolgozók bérét fizeti a szakszervezet.

Nemes Gábor a sztrájk hosszáról nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, a hétvégével kapcsolatban pedig azt mondta, hogy a sztrájk jelenleg folyik, arról nincs döntés, mi lesz szombaton vagy vasárnap.
Ha elhúzódik, eredménytelen lesz

Sztrájkszakértők szerint minél hosszabb ideig tart egy munkabeszüntetés, annál kisebb az esélye annak, hogy eredményre vezet - ennek lélektani és tárgyalástechnikai okai egyaránt vannak. Miután a munkabeszüntetés mindkét fél számára veszteséget jelent, minél hosszabb a sztrájk, annál nagyobb a veszteség, így annál kisebb az esélye, hogy mindkét fél számára kielégítő eredménye lesz a tárgyalásnak.

Berki Erzsébet munkaügyi szakértő, a Sztrájk! című könyv szerzője korábban az Indexnek azt mondta, az 1989-től íródó magyarországi sztrájktörténet tapasztalatai szerint az utóbbi években egyébként is "rémisztően romlott" a sztrájkok eredményessége. Ennek a folyamatnak a kezdete egyébként egybeesik a sztrájkok időbeli elhúzódásával.

A metrósok és az egyenes magatartás

A sztrájk szerdán ugyanúgy folytatódott, mint ahogy kedden elkezdődött: nagyjából ugyanannyi busz és villamos maradt ki, igaz egyes járatokat áthelyeztek más vonalakra. A metró és a troli nagyrészt zavartalanul működik.

A tárgyalási folyamatban egyértelműen a szakszervezetek javára billentené a mérleget, ha az utasok számára eddig megbízható szolgáltatást nyújtó metrósok is beszállnának a sztrájkba. Erre azonban egyelőre nem kell számítani.

Gulyás Attila, a metrósok jelentős részét tömörítő Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) elnökhelyettese elmondta, hogy elméletileg visszavonhatnák aláírásukat a menedzsment által ajánlott kollektív szerződésről (amit a sztrájkolók nem fogadnak el), de gyakorlatilag erre nem kerül sor, mert ha egyszer már egymás tenyerébe csaptak, akkor az az egyenes magatartás, ha nem változnak a feltételek, addig nem változik a hozzáállás sem.

Arra a kérdésre, miért fogadták el azt a szerződést, amit a BKV-s szakszervezetek másik fele nem, Gulyás azt mondta, hogy ők a tárgyalások elejétől azon az állásponton voltak, hogy a vitás három elemet (a nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulást és az étkezési utalványt) vegyék ki a kollektív szerződésből, és később a bértárgyaláson egyezzenek meg róla.

Menekülés betegállományba

Ha a metrón nem is annyira, de a vegyes területeken, például a buszgarázsokban vagy a villamosremízekben, ahol sztrájkoló és nem sztrájkoló szakszervezetek tagjai dolgoznak együtt, számos konfliktus, goromba megjegyzés, kisebb atrocitás történik. Sok olyan alkalmazott, aki dolgozna, de nem tud a többiek miatt, inkább betegállományba menekül.

Gulyás elismerte, hogy voltak olyanok is, akiket a sztrájkolók annyira meggyőztek, hogy átlépett a másik szakszervezetbe, de a számuk nem jelentős, és semmiképp sem tömeges, mint ahogy azt más szakszervezeti vezető állította.

{{keretes_cim}}

Naponta akár 25 millió forintba is kerülhet a BKV-sztrájk, amelyet a szakszervezetek a sztrájkalapból finanszíroznak - tudta meg az MTI neve elhallgatását kérő szakszervezeti illetékestől.
A sztrájkalapból fizetik a dolgozók napi sztrájksegélyét; ez általában fejenként minimum 5 ezer forint, viszont nem differenciált.
A sztrájkban 14 szakszervezet vesz részt, ezekben az érdekképviseletekben mintegy 5700 dolgozó képviselteti magát. A forrás szerint a sztrájknál előfordul, hogy bizonyos háttérmunkát végző munkásokat (szerelőket, karbantartókat) nem minden esetben jelentik be, így tudnak a költségekkel spórolni. Ha a mostani sztrájknál ötezren nem veszik fel a munkát, akkor az naponta 25 millió forintos sztrájkköltséget jelent, amit a szakszervezeteknek kell biztosítaniuk. Az MTI információi szerint nem zárható ki, hogy különböző cégeken, alapítványokon keresztül támogatások érkeznek az érdekképviseletekhez.
Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője kedden sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy hány napra elegendő pénzük van a sztrájkalapban, azt válaszolta: több napra elegendő a fedezetük.