Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Miből és mennyit költenek a pártok?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az idei parlamenti választások előtt sem várható változás a kampányfinanszírozásban. Bár a pártok állítják, hogy nem költenek többet a törvényben meghatározott 386 millió forintnál, riválisaik ezt kétségbe vonják. Sőt, maguk a pártok is úgy vélik, hogy ennyiből nem lehet eredményesen kampányolni. Az InfoRádió utánanézett annak, miből gazdálkodnak a pártok, és mennyit költenek olyan tevékenységekre, amelyekről nem lehet pontosan tudni, valójában micsoda.

Bár az MSZP elnöke bízik abban, hogy a pártok még februárban megegyezhetnek az új kampányfinanszírozási törvényről - amely egyebek mellett az ötszörösére emelné a kampányra fordítható összegek maximumát -, egyre valószínűbb, hogy az idei parlamenti választásra is a korábbi jogszabályok szerint kell felkészülni. Ez azt jelenti, hogy egy párt képviselőnként egy, összesen 386 millió forintot fordíthat kampányra.

Az Állami Számvevőszékhez beadott beszámolókból kiderül: a Magyar Szocialista Párt évente 950-980 millió forint állami támogatást kap, ehhez még jön egy átlagos évben körülbelül 200-300 millió forint egyéb hozzájárulás és adomány. Ez a 2006-os választási évben 411 millió forint volt.

A beszámolókból kiderül: több országgyűlési képviselő adott 500 ezer és másfélmillió forint közötti adományt, a párt több európai parlamenti képviselője viszont legalább 3 millió forinttal járult hozzá az MSZP bevételeihez, ami négy évvel ezelőtt végül 1 milliárd 750 millió forintra rúgott.

A kiadásoknál nem mutatkozik nagy különbség: a 2005 óta másfél és kétmilliárd forint között költ minden évben az MSZP. A 2006-os választási évben 1,8 milliárd forintot adott ki a párt, ebből 1,2 milliárdot úgynevezett politikai tevékenységre.

A Fidesz 820-830 millió forint állami támogatást ad évente, náluk azonban az adományok és kiadások összege jobban megugrik a választások esztendejében: míg 2005-ben 120 millió, 2007-ben pedig 87 millió forintot kaptak a képviselőiktől és különböző cégektől, addig 2006-ban 270 milliót. És amíg a legnagyobb ellenzéki párt a legtöbb évben körülbelül félmilliárd forintot költ politikai tevékenységre, négy esztendővel ezelőtt több mint kétmilliárdot fordított erre.

A rendszert bonyolítja, hogy a pártok nemcsak közvetlenül, hanem az alapítványaikon keresztül is finanszírozhatják a kampányukat. Az MSZP saját szervezete, a Táncsics Mihály Alapítvány 2006-ban 522 millió forint állami támogatást kapott, ebből 366 milliót adott ki egyéb támogatás címén, igaz, ezt egy évvel később is megtette: akkor 250 milliót fizetett.

A Fidesz alapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány évente nagyjából 400 millió forint állami támogatást kap, amiből 2006-ban 263, egy esztendővel később pedig 180 milliót költött "egyéb ráfordításokra".

Mindebből sem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a pártok mennyit költöttek kampányra, a választási évek kiugró kiadási számai és az összegek nagysága azonban feltehetően jelentősen meghaladja a 386 milliós határt. Ennek azonban ellentmondanak a kampánybeszámolók, amelyeket szintén az Állami Számvevőszékhez kell a pártoknak benyújtaniuk, és hogy, hogy nem, a pártok saját bevallása szerint egyikük sem lépte át az összeghatárt.

2002 óta a kormány két alkalommal próbálta átalakítani a párt- és kampányfinanszírozást, a rendszerváltozás óta pedig összesen tíz ilyen kezdeményezés indult, ám egyik sem volt sikeres.