Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Korábbi országértékelők: iránymutatások a Facebook nélkül

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A luxuspolitikából való kiábrándulás, egy a zászló, egy a tábor, az igennel kezdődő jövő és új irány - az elmúlt négy évben ezek voltak a kulcsszavai Orbán Viktor évértékelőinek. A Fidesz elnöke idei, az áprilisi parlamenti választások előtti tizenkettedik országértékelőjében a várakozások alapján az eddigi időszak elemzésén túl a jövőre vonatkozó témákat is érint, sőt a Facebook közösségi portálon arra kérte \"rajongóit\", tegyenek javaslatokat a beszéd tartalmával kapcsolatban. Az InfoRádió élőben közvetíti az országértékelőt.
2006: Beletörődés, luxuspolitika és éles kanyar

2005 a beletörődés és a luxuspolitikából való kiábrándulás éve volt Orbán Viktor szerint, aki négy évvel ezelőtt a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület rendezvényén hangsúlyozta: Magyarországnak egy munkaalapú gazdaság felé kell fordulnia, mert "havi 70 ezer forintból nem lehet megélni".

A volt kormányfő 2006-ban úgy vélte: "aggastyántól csecsemőig" minden ember vállát 1,5 millió forint adósság nyomja, a magyar gazdaság nem a saját lábán áll.

Beszélt arról is, hogy 2005 a Fidesz számára sorsdöntő év volt, a sikerek és kudarcok tapasztalata éretté tette és megerősítette a pártot. Hozzátette: az emberek kiábrándultak a luxuspolitikából, "amelynek világa soha nem fogja megérteni a kiszolgáltatott emberek helyzetét".

"Az utóbbi időben nem vesszük jól a kanyarokat, pedig most éles kanyar következik" - fogalmazott a volt kormányfő, aki "veszélyre figyelmeztető táblák", azaz a kudarcok között említette a nemzetközi hitelintézetek által bejelentett leminősítéseket, és "a konvergencia programra kapott elégtelen" osztályzatot.

2007: Egy a zászló, egy a tábor

Öt hónappal Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után Orbán Viktor azzal kezdte évértékelőjét, hogy olyan események történtek 2006-ban Magyarországon, amelyekre emberemlékezet óta nem volt példa. A pártelnök akkor úgy vélte: az ország súlyos válságban van. Önbecsapás volt azzal áltatni magunkat, hogy a gazdaságot, az emberek mindennapjait nem rántja magával az államháztartás.

Orbán Viktor emlékeztetett: a válság oka a költségvetés hiánya. Hozzátette: lába kelt a pénznek, mert a szocialista vezetők eltüntették azt. Szerinte az MSZP alaposan megváltozott, nem lepke szállt fel a bábból, hanem valamilyen húsevő kapott lábra.

A Fidesz elnöke szerint 2006-ban a magyarok megtudhatták: az új baloldal bátorsága gátlástalanság, lendülete erőszakosság, önzetlensége kapzsiság. Az ország a kapzsiságnak esett áldozatul, ez termelte ki az új arisztokráciát, amely a meggazdagodása után most a politikában újabb kiváltságokat akar szerezni. Ma már a törvény felett állnak, ellenőrzés nélkül költekeznek, ellenőrzés nélkül használhatják a rendőrséget és a titkosszolgálatokat - mondta el a Fidesz elnöke. Ideje kimondani: az MSZP-kormány nem baloldali, hanem a kiváltságosokat, az új arisztokráciát képviseli; még több pénzt és hatalmat akar. A kapzsiság telhetetlen, semmivel sem éri be - tette hozzá.

A volt kormányfő szerint 2006-ban olyasmi történt, amire nem számított senki. A sokk után összeszedte magát az ország, megtette az első lépést fölfelé - létrejött az új többség az önkormányzati választások és tiltakozások során. A régi többség szertefoszlott.

Orbán Viktor kiemelte: a hazugságért nem a becsapottak viselik a felelősséget, hanem a hazudozók, hogy "nem sül ki a szemük". Kiderült, hogy vannak maratoni hazudozók - tette hozzá.

A polgári kormány megmutatta, hogy a jó kabinet képes letörni az árakat - tette hozzá.
A Fidesz elnöke kijelentette: az új többség létrejöttével történelmi jelentőségű átrendeződés vette kezdetét a magyar politikában.

"Egy az ország, egy a zászló" - fogalmazott a politikus, hozzátéve: egymásra vagyunk utalva, közösen, vállvetve kell cselekedni.

Mesterházy Attila, aki akkor az MSZP frakcióvezető-helyetteseként értékelte a beszédet, azt mondta: Orbán Viktor "politikai cukrosbácsiként megpróbálta elbizonytalanítani a baloldalt és annak szavazóit". 2008: A jövő igennel kezdődik

A március 9-ei népszavazás előtt tartott tizedik évértékelőjében kijelentette: "az emberek elsöprő többsége változást akar. Ez így nem mehet tovább!" Azt mondta, a népszavazáson az emberek képesek lesznek arra, hogy sikert érjenek el, ha kell, a kormány ellen is, amire nem volt példa a rendszerváltás óta.

Abban egyetértés van, hogy olyan kormányra, amit az emberek elutasítanak, nincs szükség. Ennél azonban ma már több kell, hiszen Magyarországnak elege van a hat évnyi szocialista kormányzás kudarcaiból - közölte az ellenzéki politikus.

"A jövő igennel kezdődik" - jelentette ki Orbán Viktor, aki hangsúlyozta: ahhoz, hogy valamit elérjünk, igent kell mondani, enélkül ugyanis esélyünk sincs a sikerre.

"Nem reformokat, sikereket akarunk. Kinek kell olyan reform, amivel mindenki rosszul jár? A viták állandóan arról szólnak, mire nincs pénz, kitől kell elvenni, ha valakinek adni akarunk. A vita végén pedig kijelentik, mit miért nem lehet megtenni. Magyarország ma ezen az úton jár, pedig ez vakvágány" - tette hozzá a Fidesz elnöke.

"A népszavazás ténye önmagában győzelem. A népszavazás jogát és lehetőségét nem megkaptuk, hanem kiharcoltuk, több mint egy éven keresztül. Az emberek ezeket a kérdéseket fontosnak tartják, amiben a döntést nem adhatják át. A népszavazás az erőszakmentes népi mozgalmak legfejlettebb formája" - fogalmazott Orbán Viktor.

"Aki március 9-én igent mond, az az egészségre, a tudásra, a felelős kormányzásra, a gazdasági fordulatra és a sikeres jövőre mond igent. Az igenek győzelme új korszak nyitánya lesz. Március 9. lesz az a nap, amikor az ország megmutathatja, hogy még képes talpra állni. Mindig az első siker a legfontosabb, ez adja meg az embernek az önbizalmat" - mondta az ellenzéki politikus. 2009: Új irány, Magyarország, új irány, magyarok!

Tavalyi, március 6-án tartott országértékelőjében Orbán Viktor nemzedéki összefogásra buzdított, és a józan piacgazdaság korszakát jósolta.

A volt kormányfő 11. értékelését arra a gondolatra építette, hogy a gazdasági világválság egy korszakos változás látványos, kellemetlen és gyötrő kísérőjelensége, a világban ugyanis egy 80 éves, Közép-Európa történetében pedig egy 20 éves korszak zárult le.

Úgy vélte, az 1929-1933-as világválság és a mai krízis között vannak hasonlóságok, de a lényeg különbözik. Az akkori válságot az áruk túltermelése, a mait a pénz túltermelése okozta. Szerinte olyan pénzügyi rendszert épült fel, amelyben a világ teljes jövedelmét tízszeresen meghaladta a banki és a tőzsdei ügyletek, összege, és ez a "buborék" pattant el.

A pártelnök szerint a világgal ellentétben Magyarországon halvány jele sincs a megújulásnak, a magyar politikai vezetők a reménytelenség emberei, akik a régi világban akarnak maradni.
A politikus kijelentette: Magyarország gyakorlatilag csődbe került, mivel lassan minden forint adósságszolgálatra megy el, a kormány pedig újabb hiteleket vesz fel, egyre rosszabb feltételekkel, egyre magasabb kamatra.

"Mi nem legyőzni akarjuk a kormány politikáját, hanem túl akarunk rajta lépni" - jelentette ki a pártelnök. hét év után a Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! helyett új jelszót hirdetett: Új irányt Magyarország, új irányt magyarok!