Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Tölgyessy: A Jobbik nagy hibát követett el, hogy háborús módon válaszolt

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A lelki megújulásnak és a gazdasági változásoknak együtt kell járnia az országgyűlési választásokat követően - mondta az InfoRádiónak adott interjújában Tölgyessy Péter alkotmányjogász. A politikai elemző a Közép-európai Egyetemen tartott, \"Tükröm, tükröm...\" címmel megrendezett konferencia után arról is beszélt, hogy az MSZP előtt két lehetőség áll, az egyik az átalakulásé, a másik pedig az, hogy nagyon mélyre kerül. Tölgyessy Péter szerint a szavazatmegosztás miatt akár 400-500 ezer voksot is elveszíthet a Fidesz, ám a Jobbik brutális válasza sok jobboldali számára elfogadhatatlan.
Milyen örökség vár a következő kormányra?

Rettenetes örökség vár a következő kormányra. Mondjuk ki: ez a Fidesz lesz. Nem tudom elképzelni, hogy a Fidesz ne kapjon abszolút többséget.

Rosszabb örökség vár a Fideszre, mint 1990-ben az MDF-re?

Egyértelműen. A gazdasági helyzet is rettenetes, de akkora visszaesés nem lesz, mint akkor volt. De van egy fontosabb dolog: a lelki helyzet. Ez az ország rettenetesen el van fáradva. Ha belegondolunk, a nagy olajválság óta, tehát nagyjából 1975 óta egyik válságról a másikra bukdácsolunk.

Most melyiket tenné az első helyre? A lelki megújulást, a lelki felfrissülést vagy a gazdasági változtatásokat?

Az a gyanúm, hogy a kettő szorosan összefügg. Itt van egy hihetetlenül súlyos értékorientáció válság. Nem világos ebben az országban nagyrészt, hogy mi a jó, mi a rossz, és ennek vannak gazdasági következményei. Sőt, én szemérmetlenül azt mondom, hogy a gazdasági bajainknak a végső oka is nagyon sokszor ez. Tehát a magyar társadalom másképp reagál például olyasmire, mint a kamat. Aki nagyon fogyasztani akar, az olyan kamatra is fölveszi a hitelt, amire a tankönyvek szerint nem kéne fölvennie, de a magyar ember fölveszi, mert benne van a fogyasztás iránti hallatlan vágy, ami a Kádár-korszak, de ha akarom, akár dzsentri örökség is. Másképp reagál ugyanarra a közgazdasági szabályzóra egy magyar, mint egy cseh.

A demokratikus értékek megtartása mellett kell-e rendszert váltani?

A rendszerváltást én arra tartom fenn, hogy van piacgazdaság meg nem piacgazdaság, van diktatúra meg demokrácia.

Meg kell újítani a kapitalizmust? Meg kell újítani a piacgazdaságot?

Abban az értelemben szerintem nem, hogy rendszerszerűen váltani. De az is világos, hogy modellváltásra feltétlenül szükség van, a magyar kapitalizmusnak egy olyan létező modellje alakult ki, amit egy hallatlan ellenszenv övez. Mindenhol igazságtalanságot éreznek az emberek. Ezen túl a magyar gazdaság nem képes növekedni olyan tempóban, amit úgy szeretnénk nagyjából 2002-2003 óta. És ez 1997 előtt is így volt.

Nagyjából a nagy olajválság óta egyik válságból a másikba bukdácsolunk. Ezen biztos, hogy változtatni kell, mert így nem maradhat. Ennyi válság után olyan agresszió, frusztráció van a magyar társadalomban, olyan gyűlöletmennyiség, hogy ennek mind-mind meg kéne szűnnie. Mindezek a bajok szerintem mind a modell mélyén lévő gondokból származnak, és ezeknek meg kéne változni úgy, hogy nem felülről, nem erőszakkal próbálja a kormány a változást kikényszeríteni, mert annak a magyarok ellen állnának. Minden felülről való erőszakos kísérletnek ellenálltak. De ha belegondolunk, hogy kik akartak itt felülről változtatni az elmúlt hatvan évben, jól is tették. Az elmúlt nyolc-tíz évben mindig arról beszéltünk, hogy itt politikai lövészárkok vannak, az MSZP és a Fidesz szemben áll egymással. Ön szerint megváltozhat-e a politikai szerkezet április 25-e után?

Nem tudjuk, hogy megváltozik-e, de most egy olyan lehetőség nyílt ki, ami nem volt meg lényegében 15 éve. Ez a szerkezet az MSZP oldalán 1994-ben megvolt már, az abszolút többséggel és az SZDSZ-szel való koalícióval kétharmados többséggel. A másik oldalon, a Fidesz oldalán pedig 1998-ra nagyjából véglegesült a jobboldal is. Azóta igazán lényegi nem történt a magyar politikában, sőt, egyre csúnyább lövészárok-háború jött. Most újra megnyílt a lehetőség, hogy ez megváltozzon, és nagyon jó dolog, hogy megváltozhat. Furcsa mód itt nem annyira a Fidesz hozta az áttörést, hanem a Jobbik, amely szabályosan kiütötte a nagypárti pozícióból az MSZP-t.

Mi lesz a szocialista párt jövője? A többi kelet-európai utódpárt sorsára juthat? Vagy nagyon kicsire összemegy, vagy adott esetben meg is szűnik?

Az a válaszom erre, hogy nem tudjuk. A szocialista párton belül valami hihetetlen erős szolidaritás élmény van, hogy együtt kell maradni, össze kell tartani. Mindenfélét lehet csinálni, helyezkedni, kibeszélni, lökdösődni, mindent, csak a pártot elhagyni nem, mert aki otthagyja a pártot, az elveszett ember, az halott ember a baloldal számára.

Ön is úgy fogalmazott a CEU-n tartott előadásában, hogy az MSZP vezető tisztségviselőinek a hetven százaléka elveszti az egzisztenciáját tavasz után.

Legalábbis a politikusi egzisztenciáját. Ugyanakkor egyfelől ott van az a hit, hogy együtt kell tartani, és előbb vagy utóbb fordul a kocka, és újra mi jövünk, másfelől pedig olyan megpróbáltatás fogja érni a szocialistákat, amiket valószínűleg '56 óta nem érte őket. A rendszerváltásnál is nagyon megijedtek, és akkor úgy tűnhetett, hogy annak a szerkezetnek vége lesz, amit szeretnek, de aztán szinte alig tettek valamit, a többiek kudarcai, a rendszerváltás bajai 1994-re, tehát lényegében azonnal, a következő ciklusra már fölemelte őket. Most viszont erre reálisan nem nagyon számíthatnak.

Azt mondta, hogy fordulhat a kocka. Maradhat az MSZP váltópárt?

Akkor, hogyha a többiek retteneteset hibáznak, és rettenetes gazdasági, társadalmi bajok következnek. Az MSZP előtt két dolog áll reálisan, ha a többiek nem követnek el akkora hibákat. Az egyik, hogy nagyon átalakul a párt. A történelemtől jó párszor kapott az elmúlt húsz évben ilyen-olyan esélyt, hogy átalakuljon, de ezzel nem vagy alig élt. Most sem látszik az az erő, ami átalakítaná.

A másik, hogy most nagyon mélyre kerül, összeveszik, meghasonlik, szétesik. És jelentkezik helyére valaki más. Az MSZP egy részére máris bejelentette az igényét, baloldali alternatívaként a Lehet Más a Politika, amely kezdő párthoz képest kifejezetten jól gyűjti a cédulákat. És látni kell, hogy az MDF is egy kihívás ellene. A reformergondolkodásnak, ami fontos része volt a baloldalnak, a mitikus alakja Bokros Lajos, az MDF listavezetőjeként indul. Hogy ha az LMP is és az MDF is ugyanolyan kondíciókkal áll neki a választásnak, akkor ön szerint ki kerülhet ki győztesen?

A dolgok dinamikáját tekintve inkább a Lehet Más a Politika. Az MDF megpróbált mindenkit összegyűjteni, aki kihullott valamiért a politika színpadáról, és meglehetősen egy üzleti vállalkozás módjára nyúlt hozzá ehhez az üres erőtérhez, ám politikai oldalváltásával óriási hitelvesztést szenvedett el az elmúlt időkben. Dávid Ibolya személyét illetően szabályos zuhanásszerű a hitelvesztés. Ez nagyon meggyengíti az MDF pozícióit, de ettől, hogyha elég jelöltje van, bejuthat a parlamentbe. A Lehet Más a Politika a semmiből jött, az a sok-sok baj, bűn, hiba, ami az összes párthoz kötődik, de az MDF-hez aztán különösen, az mind-mind nincsen nála. Rengeteg új embert hoz be a politikába.

Megjelenhet az LMP-nél az az effektus, mint a Jobbiknál, hogy ti még nem voltatok, ti még tiszták vagytok?

Nagyon nagy erővel megjelenhet, és rengeteg baloldali szavazó keresi a pártját. Az MSZP azt ajánlja, hogy fogjátok be az orrotokat, és mégis szavazzatok ránk. Akinek ez nem tetszik, az jelentős arányban megjelenhet a Lehet Más a Politikánál. Ha kellő helyen és erővel el tud indulni, meglepetést is okozhat ez a párt.

Tehát jelen pillanatban azt elmondhatjuk, hogy az MDF és az LMP az MSZP-nek árt a legtöbbet?

Az MSZP számára a választások tétje ma már nem más, mint a létező pártkeretek megőrzése. Tehát már rég nem arról van szó, hogy megtarthatja a kormányt, az réges-rég elveszett, és már elég rég nem arról van szó, hogy megszerezheti az egyharmadot. Most már azért küzd az MSZP, hogy úgy maradhasson, ahogy van, ahogy megszokta, aztán később, ha a szerencse úgy hozza, újra visszaléphessen az erős szerepbe. Ha most a két kis párt, tartósan levesz egy-egy részt a szocialisták közönségéből, az tovább ronthatja az MSZP kilátásait a létezésért való küzdelmében.

Csak a Fidesz - ezt mondta Orbán Viktor március 15-én a legnagyobb ellenzéki párt ünnepi nagygyűlésén. Orbán Viktornak félnie kell a szavazatmegosztástól?

Azt képzelem, hogy félnie kell. Nincs erre közvélemény-kutatás, hogy mennyi ember gondolkodik ilyesmin, de az egymáshoz közel állónak látszó pártok között olykor a szavazat megosztás tömeges volt. Annak idején az SZDSZ és a Fidesz között 1990-ben tömeges volt, és az MSZP és az SZDSZ között is volt ilyen az utolsó választásokon.

Akkor ezek szerint a Fidesz közel áll a Jobbikhoz, vagy a Jobbik a Fideszhez?


Vannak olyan szavazók, akik számára mindkettő a nemzeti oldal pártját jelenti. Ám most nem Európai Parlamenti választás lesz, most két szavazatot lehet leadni. Az átlagpolgár általában fontosabbnak érzi az egyéni kerületi szavazatot, és a listán esetleg a másikra szavaz, hogy azok is kapjanak azért valamit, ők is jussanak be. A Fidesz számára ez elvileg nem kevés szavazat elveszítését jelentheti.

Mennyit körülbelül?

A felső határ szerintem négy-ötszázezer, ami nagyon jelentős lehet, de nagyon megváltozik a helyzet. Szabályos frontvonal húzódik ma már a Fidesz és a Jobbik között, és a helyzet nyilvánvalóan fokozódni fog. A dolog úgy kezdődött, hogy a Fidesz először hallgatott a Jobbikról, ez lehetett az alapelv. Most már jó néhány hete a jobboldali nagyságok, lapok elkezdenek beszélni a Jobbikról, és a Jobbik meg úgy válaszolt, ahogy egy radikális párt válaszol, brutális erővel, és az Orbán Viktornak címzett nyílt levélben például a hazaáruló szó, meg a "Likud testvérpártotok" is szerepel, és ez nagyon sok jobboldali szavazó számára ebben a pillanatban rettenetesen sok, bántó és elfogadhatatlan. A Jobbik nagyon nagy hibát követett el, hogy háborús módon válaszolt, mert ezt az átjárást, ennek a lehetőségét jócskán beszűkíti. De hogy ez mekkora lesz, hogy lesz, ez a választások napján dől el.

Hanganyag: Németh Zoltán