Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

\"Gyurcsány csak azért lépett vissza, hogy továbbra is ő maradhasson a baloldal vezére\"

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Egy évvel ezelőtt ezen a napon már Sólyom László köztársasági elnök is előrehozott választást sürgetett. Az MSZP elnöksége azonban inkább a saját frakciójával, az SZDSZ-szel és az MDF-fel egyezkedett, amelyek akkor még Surányi György jelöltségét támogatták. Az egy évvel ezelőtti belpolitikai történéseket naponta felidéző sorozatunk ötödik része következik.

 Sólyom László köztársasági elnök egy évvel ezelőtt ezen a napon, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondása miatt kirobbant kormányválság 72. órájában mondta meg a Magyar Televíziónak adott interjúban, hogy szerinte mi lenne a megoldás: az előrehozott választás.

A Szonda Ipsos akkori közvélemény-kutatása az államfőt igazolta: a megkérdezettek 70 százaléka helyeselte Gyurcsány Ferenc lemondását és a többség előrehozott választást akart. Ezt tartotta volna jónak az InfoRádió által egy éve megkérdezett politikai kommunikációs szakértő, Fűrész Gábor és - élükön Török Gáborral - az előrehozott választás mellett érvelők népes táborába tartoztak a Vision Consulting munkatársai is, akik szerint egy voksolás eredményeképpen az országnak stabilabb, döntésképesebb és komolyabb társadalmi támogatottsággal bíró kormánya lehetett volna.

Tölgyessy Péter politikai elemző pedig úgy vélte: Gyurcsány Ferenc csak azért lépett vissza, hogy továbbra is ő maradhasson a baloldal vezére.

Ezzel szemben Ágh Attila politológus akkor úgy vélekedett, hogy Gyurcsány Ferenc Surányi György volt jegybankelnök jelölésének megerősítése érdekében nevezte meg Glatz Ferenc akadémikust és Vértes Andrást, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökét mint lehetséges utódját.

Böszörményi Nagy Gergely, a Nézőpont Intézet vezető elemzője úgy látta, hogy a miniszterelnök a három lehetséges utód megnevezésével gesztust gyakorolt saját frakciója és az SZDSZ felé, mégis fenntartotta a bizonytalanságot.

Azonban nem a köztársasági elnök, nem az elemzők, nem a parlament feloszlatását és az előrehozott választást sürgető Fidesz, de még csak nem is a választópolgárok dönthették el, hogy új kormány legyen, vagy egy szakértőinek nevezett kabinet a régi romjain.

Ez egy két százalékos támogatottsággal sem rendelkező párton, az SZDSZ-en múlott. Az MSZP elnökségének azonban mindenekelőtt a saját frakciójával kellett elfogadtatnia valamelyik jelöltet. A 2010-es újraválasztásukért aggódó szocialista polgármesterek viszont ekkor már inkább az előrehozott választást tartották volna kifizetődőnek.

A tárgyalásokat Gyurcsány Ferenccel és az országos választmányt vezető Simon Gáborral "trojkát" alkotva Lendvai Ildikó akkori frakcióvezető irányította, aki 2009. március 25-én, az InfoRádió Aréna című műsorának vendégeként még teljesen biztos volt abban, hogy a három jelölt közül valamelyik befutó lesz.

A szabaddemokraták végül Surányi jelöltségét támogatták - közölte az MR1-Kossuth Rádió egy évvel ezelőtti műsorában Fodor Gábor pártelnök. Surányi viszont csak úgy vállalta volna a miniszterelnökséget, ha kormánya nem lesz a pártok céltáblája. Ilyen garanciát azonban nem kapott a volt jegybankelnök.

Az MSZP másik tárgyalópartnere, az MDF ismét az óvatos semmitmondást választotta. Herényi Károly elnökhelyettes azt hangsúlyozta, hogy a lehetséges személyeknél fontosabb a programjuk megismerése. Erről azonban egy évvel ezelőtt még semmit sem lehetett tudni. Az MSZP továbbra is a probléma megoldóját, és nem a megoldását kereste.

(