Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

"A Jobbikban kilenc törésvonal alapján alakulhatnak ki nézeteltérések\"

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Nézőpont Intézet szerint a Jobbik kifelé mutatott kommunikációjából ítélve ugyan \"egységes és jelentősebb belső vitáktól mentes párt\" képét mutatja, a mozgalom mélyebb elemzése ugyanakkor kilenc törésvonalra és ezekre épülő lehetséges konfliktusforrásra világít rá - olvasható az elemzésben.

A Nézőpont Intézet megállapítása szerint a Jobbikon belüli személyes jellegű, ideológiai, kommunikációs, és a tágabb értelemben vett stratégiát illető nézeteltérések "a jövőben politikai érdekellentétekhez vezethetnek".

Különösen igaz ez a leendő országgyűlési képviselőcsoport lehetséges tagjaira, ahol a "régiek" és az "újak" közt komoly konfliktus bontakozhat ki a szélsőjobboldali politizálás irányát illetően - hívták fel a figyelmet, utalva arra: jól szimbolizálja ezeket az esetleges jövőbeli konfliktusokat a Jobbik pénteken bemutatott pénzügyminiszter-jelöltjének személye. Nyikos László ugyanis maga vallotta be, hogy az MSZMP tagja volt - tették hozzá.

A Nézőpont Intézet a kilenc törésvonal felsorolása közt az első két helyen Morvai Krisztina szerepét és az általa képviselt nézeteket említi. A Jobbik EP-képviselője és köztársasági elnökjelöltje a párt egyik legjobban azonosítható arca, ugyanakkor formális tisztsége, sőt, párttagsága sincs.

Morvai Krisztina ugyanakkor elmondta: teljes ötéves brüsszeli mandátumát ki akarja tölteni, ami viszont a tavaly bejelentett köztársasági elnökjelöltségnek mond - formális értelemben - ellent. Ennél a szervezeti ellentmondásnál is nagyobb súlyúnak nevezhetők azonban azok a programbéli különbségek, amelyek eredete vélhetően Morvai Krisztina liberális jogvédő múltjára vezethetők vissza. A Freddie Mercury-díjas politikus - a párt hivatalos programjával ellentétben - például nem pártolja a halálbüntetés visszaállítását, illetve a homoszexualitás megítélésében is kódolt feszültségekre lehet számítani közte és a nála sokkal radikálisabb hangvételt megütő Szegedi Csanád között.

A harmadik és negyedik helyen a törésvonalak sorában az intézet a Jobbik saját szélsőségeseit említi, kitérve arra, hogy a szélsőjobboldali mozgalmak természetéből fakad, hogy idővel a szervezeten belül is kialakul egy törésvonal a "mérsékeltek" és a "saját szélsőségesek" között. "Ennek jelei a Jobbikban is fellelhetők: a párton belül jelentős informális hatalommal bíró Novák Előd személye és politizálása várhatóan ennek a konfliktusnak a középpontjában fog állni" - áll a Nézőpont Intézet elemzésében.

A párt keretein belüli szélsőségesek terén külön szervezeti problémát jelent a kampány idejére közterületi felvonulásait felfüggesztő Magyar Gárda, amelynek időleges háttérbe vonása nem értékelhető meggyengülésként. Erre utalnak Kiss Róbert főkapitány szavai is, mely szerint "saját kezűleg fogják kirángatni az Országgyűlésből a Jobbikot, ha olyanná válik, mint a többi párt" - idézett egy lehetséges újabb törésvonalra utaló megjegyzést az elemzés.

Az ötödik törésvonal a "régiek" és "újak" között alakulhat ki - mutat rá az intézet, jelezve: egy olyan, a kispárti státust középméretté fejlesztő szervezetben, mint a Jobbik, az "új" jelöltek beemelése több kódolt konfliktust is magában hordoz, mert az irányítás kézben tartásához ilyenkor a központi vezetés döntése a helyi szervezet érdekeivel könnyen szembekerülhet.

A hatodik és hetedik törésvonal a program kommunikálásában figyelhető meg a Nézőpont Intézet szerint. A Jobbik eddigi retorikájához képest a választási program számos, a párt kommunikációjában erőteljesen megjelenő téma terén mutat jelentős különbséget. A dokumentumban szereplő romaintegrációs program, a Cigánymissziós Alap, a roma pedagógusképzés és -ösztöndíj például erős kontrasztot mutat például Szegedi Csanád "cigánytenyészettel" és az "állami pénzből megvalósuló cigánytámadásokkal" kapcsolatos kommunikációjával.

Az intézet meglátása szerint szintén az inkoherenciára utal az IMF-hitellel kapcsolatos kommunikáció: míg például Vona Gábor pártelnök számos alkalommal a visszafizetés megtagadásáról beszélt, addig Lenhardt Balázs, a párt gazdasági vezetője nemrég azt nyilatkozta: "szó nincs" ilyen szándékról, lehetőségről.

A nyolcadik törésvonalat a Nézőpont Intézet a korrupció, a botrány és a pártfinanszírozás kérdéseinél látja. Ezt azzal magyarázzák, hogy az "új erőt" kommunikáló párt, éppen annak következtében, hogy középpárttá fejlődéséhez folyamatosan új emberekkel bővült, több ponton saját önképével ellentétes ügyekbe keveredett. A különböző "bűnügyi botrányok" - a keszthelyi Jobbik-elnök ingatlancsalással való gyanúsítása, a Magyarok Nyilaival való kapcsolat napvilágra kerülése - mellett az intézet szerint a párt finanszírozásának kérdései sem tisztázódtak.

A kilencedik törésvonalat az elemzők a Fideszhez fűződő viszonyban látják: szerintük látványos, nem csak árnyalatnyi különbségek vannak a Jobbik politikusai közt a tekintetben, hogy a párt hogyan viszonyuljon a Fideszhez. Míg a hivatalos kommunikáció az utóbbi időben rendszeresen a "lappangó Fidesz-MSZP nagykoalícióról" szól, addig a Jobbik meghatározó politikusai ennél sokkal megengedőbben viszonyulnak a legnagyobb ellenzéki párthoz. Közéjük tartozik Morvai Krisztina és Balczó Zoltán is, utóbbi a 2009. október 23-i rendezvényen "számunkra szimpatikus arcokról" beszélt, miközben ugyanezen a fórumon Vona Gábor a Fidesszel szembeni "harcot" hangoztatta - idézett fel egy konkrét példát a Nézőpont Intézet elemzése.