Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A magyarok 59 százaléka nem ismeri a nyugdíjrendszert

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A magyar lakosság 59 százaléka nincs tisztában azzal, hogy az állami nyugdíjrendszerből mennyi nyugdíjat kaphat, és ezt milyen eszközökkel egészítheti ki, Romániában ez az arány 44, míg Csehországban 26 százalék - ismertette az Aviva-csoport felmérésének eredményét Zolnay Judit, a magyar leányvállalat értékesítési- és marketing vezérigazgató-helyettese.

A válság miatt több ország megemelte az állami nyugdíj mértékét, volt, ahol a nyugdíj megtakarításhoz korábban lehetett hozzányúlni, de ezek a rövid távú intézkedések nem pótolták a hosszú távú előretekintést - állapította meg a felmérést összegző tanulmány.

Magyarországon a nyugdíjasok száma jelenleg 2,2 millió, de a "Ratkó-korszakban" születettek nyugdíjba vonulásával lesz olyan év, amikor 300 ezerrel nő a nyugdíjasok száma - vázolta a magyar helyzetet Zolnay Judit. Az ötmilliónyi aktív korú magyar állampolgárból ugyanakkor csak közel négymillió fizet járulékot. A várható élettartam jelenleg - a KSH adatai szerint - a 62 éves nyugdíjba vonulás után a nőknél még 19, a férfiaknál 15 év.

Aki nem akar nyugdíjasként nagy jövedelemvesztést elszenvedni, annak már munkába állásakor el kell kezdenie takarékoskodni - állapítja meg a felmérés összegzése. Ennek módja az állami nyugdíjbiztosítás mellett - amelynek van magán-nyugdíjbiztosítási pillére is - az önkéntes nyugdíjbiztosítás, valamint az életbiztosítás, amelynek a lejáratát a nyugdíjba vonulásra lehet időzíteni. Ez utóbbi adókedvezménye ugyan ez év elején megszűnt, az elért hozam azonban továbbra is adómentes maradt.

A felmérés tanulságai között szerepel, hogy a megkésett fejlődésű országokban az embereknek fontos, hogy a megtakarításaikhoz bármikor hozzáférjenek. Magyarországon a megkérdezettek 30, Lengyelországban 35, míg Romániában 21 százaléka részesíti előnyben ezt.

A válság legtöbb nyugdíjpénztár vagyonát leapasztotta. Ez további óvatosságra késztette azokat, akik képesek a jövedelmükből megtakarítani. Különösen a befektetési egységekhez kötött - unit linked - életbiztosításokat érintette ez a jelenség kedvezőtlenül. Magyarországon két évvel ezelőtt a kockázatot kerülők aránya 39 százalék volt, de a múlt év végére már 46 lett. A magyarországi 7 százalékponttal szemben Romániában 10, Csehországban pedig 4 százalékponttal csökkent a kockázatvállalási hajlandóság. A közép-kelet-európai régióban tehát jelenleg a kockázatmentes és rövid távú befektetéseknek van piacuk - állapította meg a felmérés.