Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Kevés a konkrétum a nyugdíjasokkal kapcsolatos tervekben

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Kevés konkrétumot árulnak el a tavaszi választásra országos listát állító pártok arról, hogy milyen intézkedéseket terveznek a nyugdíjrendszerben. Arról pedig végképp semmi sem tudható meg a választási programokból, hogy a pártok miből finanszíroznák a tekintélyes méretű szavazóbázist alkotó nyugdíjasoknak tett hangzatos ígéreteiket.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség javarészt a szocialista-szabaddemokrata kormányok intézkedéseinek káros következményeit taglalja a választási programjában. Arról, hogy a kormányalakításra legesélyesebb párt például a nyugdíjrendszerrel mit kezd majd, kevés konkrétumot lehet olvasni a dokumentum Soltész Miklós által jegyzett fejezetében. Az általánosságok szintjén a Fidesz egyebek mellett megígéri a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások és a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. Orbán Viktor pártelnök és kormányfő-jelölt ugyan már a Magyar Televízió reggeli műsorának február 8-i adásában is ígért változtatásokat ezen a területen, de nem rövid távon. Magát a rendszert még akár harminc évig fenntarthatónak ítéli, bár igazságosnak és könnyen finanszírozhatónak ő sem tartja.

A Magyar Szocialista Párt jól bevált baloldali kampányfogásként és az ellenzéki szerep biztos tudatában ismét több pénzt, ingyenes utazást és üdülési csekket ígér a nyugdíjasoknak. Mesterházy Attila listavezető kiemelte, hogy a Büntető Törvénykönyv módosításával súlyosbító körülménnyé tennék, ha valaki idős ember sérelmére követ el bűncselekményt.

A kampányszövege szerint kormányra készülő, valójában a mindenkivel szembeforduló radikális parlamenti ellenzék pozícióját előkészítő Jobbik Magyarországért Mozgalom felszámolná a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagságot, lehetővé tenné az édesanyáknak, hogy korkedvezménnyel vonuljanak nyugállományba, a pártállam egykori vezetőitől, valamint az indokolatlanul magas juttatásban részesülő korkedvezményes, illetve rokkantnyugdíjasoktól elvenné a pénzük egy részét, és odaadná a szegény időseknek. Ahogyan a többi párt, úgy a Jobbik sem tér ki arra, hogyan oldaná meg ezt törvényesen, és legfőképpen miből finanszírozná a változtatásokat.

A Lehet Más a Politika sem kényezteti el a választóit túl sok konkrétummal, de csínján bánik az ígéretekkel is. A politikai realitásoktól elrugaszkodva egy kétharmados törvényben a Költségvetési Tanács jóváhagyásához kötne minden nyugdíjrendszeri változtatást. Nem ellenzi a nyugdíjkorhatár megemelését és a magánnyugdíj-pénztárak megszűnését, nem változtatna az indexálási szabályokon, nem adná vissza a 13. havi nyugdíjat és csökkentené a korai nyugdíjba vonulás lehetőségét. Kifizetné viszont a 3,5 százaléknál nagyobb GDP-növekedés és az államháztartási célok várható teljesülése esetében a tervek szerint idén életbe lépő évi egyszeri, 80 ezer forintban maximált novemberi nyugdíjprémiumot és bevezetné a rászorultsági alapon fizetett minimálnyugdíjat.

A Magyar Demokrata Fórum valószínűtlen kormányra kerülése esetén a mai társadalombiztosítási alapú nyugdíjrendszert svéd mintára felváltaná a névleges járulékmeghatározottságú szisztéma. Bokros Lajos kormányfő-jelölt tételes egészségügyi hozzájárulást fizettetne a nyugdíjasokkal is.

A Seres Mária vezette Civil Mozgalom is mert nagyot álmodni. Programjukban megígérik a nyugdíjak reálértékének fenntartását, de a nyugdíjakat az infláció felett csak a gazdaság teljesítőképességének függvényében emelnék. Kormányra kerülésük esetén bevezetnék a garantált nyugdíjminimumot, létrehoznák az egyéni nyugdíjalapot, a kedvezményes cafeteria rendszert, biztosítanák az állami nyugdíjalap-kiegészítést, az aktív dolgozóknak pedig lehetővé tennék, hogy a majdan igényelt szolgáltatásszint függvényében válasszanak maguknak nyugdíjkategóriákat.

A pártok tehát a megvalósítás módszerének és a költségek részletezésének nagyvonalú elhagyásával alkották meg választási programjaik nyugdíjas fejezeteit és mindezt egy olyan országban, ahol az Aviva-cégcsoport felmérése szerint az emberek 59 százaléknak fogalma sincs arról, hogy mennyi lesz a nyugdíja, és azt milyen eszközökkel egészítheti ki.