Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Közbiztonsági pártprogramok az elszámoltatástól a lőgyakorlatig

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Központi témává nőtte ki magát a közbiztonság a pártok választási programjában. A Fidesz terveinek radikalizmusa vetekszik a Jobbikéval. Az MSZP tét nélkül ígér jogszabály-módosítási maratont, míg az MDF, az LMP és a Civil Mozgalom azon igyekszik, hogy egyedi ötletekkel járjon a rendre és igazságra vágyó választópolgárok kedvében.
Fidesz: elszámoltatást!

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 3500 új rendőrt ígér a párt programjának Lázár János által jegyzett közbiztonsági fejezetében. A kormányalakításra esélyes párt magasabb fizetést, modernebb eszközöket és szolgálati lakást adna a rendőröknek. A program szerint "súlyos morális és anyagi válságban" lévő testületet megtisztítaná a politikai befolyástól és a korrupciótól, a rendőrök munkáját szabályozó törvényt pedig megújítaná a Fidesz, amely gyorsabb bírósági eljárásokat, szigorúbb büntetéseket - például több életfogytiglani szabadságvesztést - és önfenntartó börtönöket is ígér. Nem fogadja el azonban a megélhetési bűnözést és az önbíráskodást, így például a Jobbik már létező Magyar Gárdájához és tervezett Csendőrségéhez hasonló alakulatok működését.

Mindenekelőtt azonban - dacára annak, hogy a mentelmi jogot nem szünteti meg - Orbán Viktor kormánya felelősségre vonja azokat a szocialista és szabaddemokrata politikusokat, akik bűncselekményt követtek el az elmúlt nyolc évben.

MSZP: új törvényeket!

A Magyar Szocialista Párt az ellenzéki szerep biztos tudatában törvénymódosítások tucatjaira tesz tét nélküli ígéretet Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt választási programjának közbiztonsági fejezetében.

A szocialisták szorgalmazzák a gyűlöletbeszéd elleni törvény megalkotását, az ombudsmani intézmény új szabályozását, valamint a közpénzügyi, a jogalkotási, a bírósági, a választójogi, a csődeljárási, a polgári perrendtartási, a gyülekezési és az egyesülési törvény, továbbá a nemzetközi magánjog módosítását. Szintén a politikai realitás figyelmen kívül hagyásával és a költségek, illetve a szakmai részletek taglalása nélkül sürgetik egy új, meg sem nevezett korrupcióellenes intézmény felállítását, és megígérik a pártfinanszírozás évtizedek óta minden parlamenti erő által önérdekből megvétózott rendezését.

A többi párthoz hasonlóan az MSZP is gyorsabban ítélkező bíróságokat akar alkalmasabb bírókkal. Ígéretet tesznek a rendőrség profiltisztításának és regionális újraszervezésének folytatására, és - a Fidesznél szerényebben - ezerrel több új rendőrt küldenének az utcára, háromszázat pedig a nyugellátásból hívnának vissza.

Növelnék a rendészeti szakközépiskolások számát, kiterjesztenék a körzeti megbízottak hatáskörét, szélesítenék "A nép ügyvédje" programot, 2010 végére 2600-ra emelnék az önkormányzati településőrök számát, megtripláznák a polgárőrök állami támogatását, ötszörösére emelnék a roma ösztöndíjasok számát, és kamerarendszert építenének ki 15 nagyvárosban. Jobbik: halálbüntetést!

A Jobbik Magyarországért Mozgalom választási programjának legizmosabb fejezete a közbiztonságról szól, ami érthető, hiszen a radikális párt már az Európai Parlamentbe is részben a magyarországi csendőrség felállításának tervével juttatott be három képviselőt.

Vona Gábor pártja az általa "politikusbűnözésnek" hívott jelenség felszámolását az országgyűlési képviselők mentelmi jogának eltörlésével kezdené meg. Ezt követően a Pongrátz Gergelyről elnevezett "Nemzeti Igazságtételi Központ" derítené fel a kétszeres büntetéssel fenyegetett közszereplők által elkövetett bűncselekményeket.

Egy Jobbik-kormány feloldaná a közérdekkel ellentétes titkosításokat, nyilvánosságra hozná az ügynöklistákat, az MSZMP és a KISZ országos vezetőit pedig száműzné a közéletből. Országgyűlési képviselő nem lehetne polgármester, miniszter, kormányfő, illetve önkormányzati vagy megyei képviselő, és nem kapnának végkielégítést sem, viszont a mandátumuk végén vagyonosodási vizsgálatnak vetnék alá őket, sőt az összes polgármestert, aki 5000 főnél nagyobb lélekszámú települést irányít.

A zéró toleranciát hirdető Jobbik természetesen szigorítaná a Büntető Törvénykönyvet és a börtönviszonyokat, a pártfogói rendszer helyett bűnügyi ellenőrző felügyeletet vezetne be, továbbá a nemzetközi szerződésekkel nem törődve visszaállítaná a halálbüntetést.

A rendőröknek több pénzt, új egyenruhát, szolgálati lakást, havi lőgyakorlatot és kevesebb adminisztratív munkát ígér a Jobbik, amely a határőrséget újra önálló szervezetté tenné, és létrehozná a Belügyminisztérium fennhatósága alá tartózó Csendőrséget. Ennek létszámára és költségére semmi sem utal a programban.

MDF: Belügyminisztériumot!

A Magyar Demokrata Fórum közbiztonsági programjának érdemi pontja az önálló Belügyminisztérium újbóli felállítása, és természetesen Bokros Lajos is fontosnak tartja, hogy legyen több rendőr, a testületet pedig szabadítsák meg a politikai befolyástól, illetve a korrupciótól.

LMP: új rendőrségi törvényt!

A Lehet Más a Politika közbiztonsági programjának újdonsága az önkormányzati-közösségi rendőrség felállításának ötlete egy új, a pártállami múlt csökevényeit már nem tartalmazó rendőrségi törvény alapján. A Büntető Törvénykönyv és a börtönviszonyok drasztikus szigorításának fideszes és jobbikos tervét populizmusnak tartja az ökopárt.

Civil Mozgalom: vizsgálóbírót!

Seres Mária Civil Mozgalma mindehhez újdonságként annyit tudott hozzátenni, hogy ők felállítanák a vizsgálóbíró intézményét, bevezetnék az 1948-ban megszüntetett bírói felelősséget és ha rajtuk múlna, akkor a közpénzeket érintő bűncselekmények nem évülnének el.