Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A másodrendű vádlott szerint Zuschlag 180 milliót kapott az MSZP-től

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
180 milliót átadott az MSZP Zuschlagnak? - Demján Sándor a kkv-szektort finanszírozza új bankjával - Kelet- és Nyugat-Európában is érzékelhető a szélsőjobboldali pártok előretörése. Lapszemle

 A Magyar Nemzet a Hír Tv Célpont című műsorának nyilatkozó Lados István, a Zuschlag-per másodrendű vádlottja nyilatkozatát idézi. Eszerint az egykori ifjúsági minisztérium dolgozói is kezdeményeztek vizsgálatot a Zuschlag-féle szervezetek pályázati tevékenységével kapcsolatban, ám a Gyurcsány Ferenc vezette tárca döntéshozói nem voltak partnerek a visszaélések feltárásában. Lados István megerősítette, hogy Zuschlag János tekintélyes summát kapott az MSZP-től a lelépésért. Elmondása szerint összesen 180 millió forintot kaphatott Zuschlag, ebből 30 milliót az addigi költségeire, a maradék 150 millió pedig a károkozás mértékét fedezte, illetve fájdalomdíjat jelentett azért, hogy egy büntetőügy részesévé vált.

Az Index.hu arról ír, hogy hamarosan Demján Sándor magyar nagyvállalkozó cégének tulajdonába kerül a Milton Bank, az új tulajdonos a hazai kkv-szektor finanszírozását tűzte ki célul. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerdán engedélyezte, hogy a Magyar Tőketársaság Zrt. 100 százalékos tulajdont szerezzen a Milton Bank Zrt.-ben. Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a Milton Bank a jövőben szoros kapcsolatra törekszik a takarékszövetkezetekkel.

A Népszabadság arról ír, hogy Kelet- és Nyugat-Európában is érzékelhető a szélsőjobboldali pártok előretörése az utóbbi években. A háttérben a gazdasági válság közepette növekvő egzisztenciális félelmek, a homogén társadalmak fellazulása és az erős kéz, a "rend" iránti vágy állnak. A demokratikus pártok igyekeznek ugyan kirekeszteni a szélsőjobboldalt, de önkormányzati szinten nemegyszer előfordul, hogy a konzervatív erők szemet hunynak, és minden fogadkozásuk dacára együtt szavaznak a radikálisokkal. Vajon tartható a politikai karantén, vagy van ennél jobb módszer? - teszi fel a kérdést a Népszabadság. Válaszok a lap mai számában.

A Világgazdaság arról ír, hogy sokszor nem értesül időben az állam a kamattámogatásban részesült építőipari cégek felszámolásáról, így többnyire nincs módja behajtani a folyósított összeget. Ennek oka, hogy a 2001-ben hatályba lépett, lakástámogatásokról szóló kormányrendelet ennél a konstrukciónál nem írta elő, hogy az állam jelzálogjogot jegyezzen be a kamattámogatásban részesített ingatlanra. Az egyébként már nem elérhető vállalkozói kamattámogatásra évente néhány milliárd forintot fizetett ki az állam.

A Napi Gazdaságban arról olvashatnak, hogy kellemetlen meglepetést közölt tegnap az Eurostat: az eurózóna bruttó hazai terméke stagnált a tavalyi negyedik negyedévben, holott előzetesen 0,1 százalékos növekedést jeleztek a harmadikhoz képest. A térség legnagyobb gazdasága, a német az utolsó negyedévben nem tudott növekedni. Éves összehasonlításban Franciaországban volt a legkisebb a visszaesés és Nagy-Britanniában a legnagyobb. A Bloombergnek nyilatkozó elemzők úgy látják: az idei első negyedévben alighanem nőtt az eurózóna GDP-je, de a fenntartható, tartós növekedés a bizonytalan gazdasági környezet miatt még messze van.

A pénzcentrum.hu arról ír, hogy 2010. márciusban a munkaügyi kirendeltségekhez újonnan bejelentett állások száma az előző hónaphoz képest növekedett. A legnagyobb arányban az állásukat elsősorban az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, az építőipar és a kiskereskedelem területén dolgozók vesztették el márciusban.A szezonális ágazatokban azonban már nőtt a foglalkoztatottak száma, és csökkenésbe fordult márciusban a nyilvántartott pályakezdők száma is.