Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

\"Teljesítménykényszerben van az új Orbán-kormány\"

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A május 14-én megalakult Országgyűlés és a május 29-e óta működő kormány eddigi munkáját összegző sorozatunk első részében elmondtuk, hogy az új törvényhozás minden korábbinál nagyobb tempót diktálva ontotta a jogszabály-módosításokat. A Nézőpont Intézet kutatási igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel május 28-án azt mondta az InfoRádióban, hogy az új Orbán-kormány teljesítménykényszerben van.

Májusban a Parlament egyebek mellett döntött az országgyűlési és az önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről és a kevesebb - mindössze nyolc - minisztériumból álló új kormányzati struktúráról. Létrehozták a miniszterelnök-helyettes és visszaállították a közigazgatási államtitkár posztját. Jogszabály született a kisebbségek parlamenti képviseletéről. Május 26-án az Országgyűlés megadta a szavazati joggal nem járó állampolgárságot a határon túli magyaroknak.

A miniszterelnök május 29-én ismertette a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát, majd a 85 oldalas kormányprogramot. Egyebek mellett azt ígérte, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtenek, egyszerűsítik az adórendszert, és két héten belül megerősítik a közbiztonságot.

Mire a kormány megalakult, a Fidesz-KDNP képviselői több tucat javaslatot nyújtottak be. Már tervben volt a családi pótlék iskoláztatási támogatássá alakítása, a "három csapás" néven ismert Btk-módosítás, az egyházi iskolák hátrányos helyzetének megszüntetése, a jogosítvány megszerzésének szigorítása és a 2006-os tűzijáték, illetve az akkori tömegoszlatások áldozatainak kártalanítása. Nyilvánvalóvá vált az APEH és a VPOP összevonásának szándéka, és az, hogy az állami vagyont megosztják a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank között.

Június elsején az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az előterjesztő, Kövér László korábban az általános vitában azt mondta, hogy új nemzetpolitikára van szükség.

Június elsején határoztak a képviselők arról is, hogy a jövő őszi népszámlálás során a vallásra, az egészségi állapotra, a nyelvismeretre, a közlekedésre és az utazásra, illetve az üdülőtulajdonra is rákérdeznek. Megváltoztatták a közterületi parkolás szabályait is. A 95-ös benzin átlagárához kötötték a parkolási díjat és kimondták, hogy a várakozási, illetve a pótdíj után nem követelhető késedelmi kamat. A parkoltatást önkormányzati jogkörbe utalták. A kétharmados kormánytöbbség döntött arról is, hogy a kormánytisztviselők jogviszonya indoklás nélkül megszüntethető.

Június 4-én, a 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján emlékülést tartott az Országgyűlés.

Közben megkezdődtek az elbocsátások. A sort Hende Csaba honvédelmi miniszter nyitotta meg, aki a honvédség szakmai és morális válságára hivatkozva kezdeményezte az államfőnél Tömböl László vezérkari főnök felmentését. Azonnali hatállyal menesztették a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjét is. Ekkor már formálódott az országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottsága, de közben az árvíz is sok munkát adott a kormánynak. A miniszterelnök június elején több ezer embert rendelt a Hernád menti védekezésre.

A parlamentben megkezdődött a választási eljárásról szóló törvény módosításának általános vitája. Erről azonban már az új Országgyűlés és a második Orbán-kormány eddigi döntéseit áttekintő sorozatunk következő, harmadik részében számolunk be.