Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Tavasszal fogadhatja el az Országgyűlés az új alkotmányt

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az alaptörvény tervezetét egy 45 fős parlamenti bizottság készíti elő, az alapelvek kidolgozásában viszont részt vesz a miniszterelnök, és hatfős tanácsadó testülete is. Az InfoRádió által megkérdezett alkotmányjogász szerint elvárható, hogy az új alkotmányt társadalmi vitára bocsássa a kabinet, és hogy vonják be az egyeztetésbe az Alkotmánybíróságot is.

 Decemberre készülhet el az új alkotmány tervezetéről szóló országgyűlési határozati javaslat. Ezt az a 45 fős parlamenti bizottság dolgozza majd ki, amely az országgyűlési erőviszonyokat tükrözve megfogalmazza az alaptörvény koncepcióját.

A testület egyszer már ülésezett, de egyelőre csak a menetrendben állapodtak meg a tagjai. A parlamenti bizottság az érdemi munkát ősszel végzi majd, ezzel párhuzamosan viszont egy hatfős miniszterelnöki tanácsadó testület is dolgozik majd az új alaptörvényen.

A Szájer Józsefből, Stumpf Istvánból, Schöpflin Györgyből, Boross Péterből, Pálinkás Józsefből és Pozsgay Imréből álló bizottság az alapelveket fekteti majd le. Szájer József európai parlamenti képviselő az InfoRádiónak azt mondta, még ők is a munka elején tartanak, de már egyetértés van több kérdésben is.

"Mi rövid alkotmányban gondolkozunk, és néhány sarkalatos törvényben rögzítenénk az államszervezet alapvető kérdéseit. Az alapjogok tekintetében egyszerű a kérdés, itt nemzetközi szerződések rögzítik, a rájuk való hivatkozás megfelelő forma" - mondta Szájer József.

Szájer József szerint abban is konszenzus van, hogy kevesebb kétharmados törvényre van szükség, de néhány jogszabályhoz nagyobb támogatást, akár négyötödös többséget is előírnának. A testület másik tagja, Schöpflin György néppárti EP-képviselő a magánvéleményét hangoztatva elmondta, a miniszterelnök könnyebb meneszthetőségét kell megteremteni.

"A konstruktív bizalmatlansági indítvány, mint kulturális import rosszul működik Magyarországon. Megengedi a miniszterelnöknek, hogy ha parlamenti többséggel rendelkezik, semmiféle visszacsatolást ne vegyen figyelembe" - fejtegette Schöpflin György.

Elképzelhető, hogy az új alkotmány több ponton megváltoztatja az államszervezetet és az elmúlt 20 évben megszokott igazgatási rendszert, de azt mindkét képviselő hangsúlyozta, hogy az alaptörvény a klasszikus alkotmányelemeket tartalmazni fogja, és nem iktatja ki belőle a demokratikus fékeket és garanciákat.

Kérdés, hogy mi lesz a választási rendszerrel. Szájer József szerint biztosítani kell, hogy a mindenkori kormány ne tudja azt a maga javára átalakítani. A tartalmi változtatásokról tehát keveset tudni, ezen felül viszont szimbolikus érvek is az új alkotmány mellett szólnak. A koncepció kidolgozói tarthatatlannak gondolják, hogy még mindig a Rákosi-korszakban megszületett 1949. évi XX. törvény az alkotmány, és hogy húsz évvel ezelőtt is csak átmeneti jelleggel módosították. Ez a preambulumban is olvasható. Emellett a magyar állampolgárok nem kötődnek hozzá érzelmileg - véli az Országgyűlés elnöke. Kövér László szerint ezen kell változtatni.

Kövér László szerint a legfontosabb változás az kell, hogy legyen, hogy az eddigi technicista alaptörvény helyett egy olyan alaptörvény szülessen, amiben tükröződik a nemzet 1000 esztendős múltja. Bár tart attól, hogy az értékrendeket nem érzi majd minden magyar állampolgár a sajátjának, ahogy a nemzeti együttműködés nyilatkozatában lefektetett értékeket sem, de ezt nem tartja problémának.

"Az alkotmány egyébként jogtechnikai szempontból nem különbözik egy hagyományos, kétharmados törvénytől - mondta az InfoRádiónak Lövétei István alkotmányjogász - A kétharmados többség megszavazza az alkotmánytörvényt, legfeljebb elvárható, hogy a megszövegezett koncepciót társadalmi vitára bocsássa. Tehát itt van egy szélesebb körű előkészítésnek helye, de a parlamenten belül ugyanolyan törvényhozási metódus irányadó."

Lövétei István szerint a végszavazás előtt ki kell kérni a Legfelsőbb Bíróság, és az alkotmánybírók véleményét is. A parlamenti bizottság tagjai megállapodtak arról, hogy minden frakció 5 civil, államigazgatási vagy jogi szervezetet jelölhet meg, amelynek a véleményét kikérik. Az alkotmány elfogadásakor nagyobb a képviselők felelőssége, az alaptörvényt ugyanis nem lehet az Alkotmánybírósághoz küldeni, így egy esetleges társadalmi tiltakozáson kívül az egyetlen gát az új alaptörvény előtt csak az lehet, hogy a köztársasági elnök egyszer visszaküldheti azt az Országgyűlésnek. Ha viszont Schmitt Pál kérése teljesül, és bekerül az alkotmányba az utalás a kereszténységre, a Szent Koronára és a sporthoz való jogra, akkor vélhetően azonnal alá fogja írni a várhatóan tavasszal megszavazandó törvényt.