Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Önálló hivatala lehet a hungarikumoknak - lapszemle

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Önálló hivatal felügyelheti a hungarikumokat - írja a Népszabadság. A kifejezés sok éve használatban van, pontos, jogszabályszerű rögzítésével azonban egyelőre adós a magyar törvényhozás. Valószínűleg csak őszig, mivel várhatóan ekkor kerül a képviselők elé az erről szóló jogszabálycsomag.

Ha így lesz, akkor már januártól megkezdheti működését a csak Magyarországhoz (pontosabban, a jogalkotók megfogalmazása szerint: a Kárpát-medencéhez) köthető szellemi termékek, áruk, hagyományok összegyűjtésére, regisztrálására és állami "menedzselésére" létrehozott új önálló intézmény - mondta a Népszabadságnak Birinyi József, a Parlamenti Hungarikum Munkacsoport vezetője.

Egyszerűbbé válik a jövőben az idősek elhelyezése a szociális otthonokba, és könnyebben vehetik igénybe az érintettek a házi segítségnyújtás rendszerét, ami visszaszoríthatja az illegális idősotthonok terjedését - olvasható a Magyar Nemzetben. A lap információi szerint a kormány rendeletben szüntetné meg a szakértői rendszert és növelné az intézmények kihasználtságát, az intézkedések nyomán pedig komoly összeg maradhat az államkasszában.

A Napi Gazdaság szerint rendet vág a bankadó a lízingpiacon. Elsősorban a bankfüggetlen társaságok jövője válik kérdésessé, de Hordós Zoltán, a Magyar Lízingszövetség elnöke szerint a többiek helyzete is bizonytalan. Olyan időben érte a bankadó a szektort, amikor a válság nyomán a szakma elvesztette saját tőkéjének ötödét - az a 2008-as 77 milliárd forintról 60 milliárd forintra esett -, és a piac az idén tovább zsugorodott. Így kell nagyjából nyolcmilliárd forint különadót befizetniük. Ahhoz, hogy a szektor veszteséges társaságai be tudják fizetni a különadót, sok vállalkozásnak további tőkét kell kérnie a tulajdonosától - bár erről még nincsenek pontos adatok.

Stagnál a kártyapiac - írja a Világgazdaság. Bár a hazai hitelintézetek már legalább annyi új hitelkártyát bocsátanak ki, mint amennyit önként vagy kényszerből visszaadnak az ügyfelek, még inkább stagnálásról, mint újrainduló növekedésről lehet beszélni. Ugyanakkor a piaci szereplőknek lenne mit behozniuk, mivel - a jegybank adatai szerint - 2009-ben bő 230 ezerrel, alig több mint másfél millióra csökkent az itthon használatban lévő hitelkártyák száma, a forgalom pedig 4,3 százalékkal, 324 milliárd forintra apadt.