Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Legendák és tények a Szent Koronáról

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Csak az lehetett Magyarország királya, akit a magyar Szent Koronával koronáztak meg. Attól a pillanattól kezdve vált az uralkodó jogerősen királlyá, hogy a Szent Korona érintette a fejét - mondta az InfoRádiónak Pap Gábor. A művészettörténész beszélt arról is, hogy viselhette-e Szent István a Szent Koronát, kik lopatták el azt, és miért ferdült el a kereszt a tetején.
Történészi konszenzus van arról, hogy a Szent Korona ebben a formájában nem lehetett Szent István fején.

Igen, létezik ez a konszenzus, de ez sajnos nem így van. Ha ma hallunk a Szent Koronáról, akkor általában azzal szokták kezdeni, hogy két részre bontják. A latin korona a felső rész, amiről rögtön el kell mondani, hogy ez önállóan korona semmiképpen nem lehetett, így nem viselhette senki, mert ezt alul mindenképp össze kell fogja egy pánt, különben leesik a fejről, és semmi adat nincs arra, hogy ez az abroncs valaha más lett volna, mint a mai. Ugyanis ma is ott van az abroncs, csak ezt már eleve leveszik róla, hogy külön tárgyalhassák. De nem érti az ember, hogy miért kell külön tárgyalni, amikor semmilyen adatunk nincs arra, hogy a felső és az alsó rész külön is működtek volna.

Akkor az sem tényekkel alátámasztott, hogy ez két külön korona volt?


A görög korona, az alsó rész elvileg önállóan lehetett volna korona, de nincs adat arra vonatkozóan, hogy az volt is.

Azt szokták mondani, hogy a paláston lévő Szent István-ábrázolás egy diadémszerű koronával ábrázolja az államalapítót.

Ez érdekes dolog, ugyanis 1792 óta pontosan tudjuk, hogy maga a kérdésfeltevés helytelen. Ami a magyar koronázási paláston Szent István-felirattal van jelenleg ellátva, az egy áthímzett felirat, tehát eredetileg nem Szent István volt. A legalsó sávban a paláston csak az mártír szentek képei vannak, és mindegyik fején ugyanez a korona látható. Tehát ez nem a magyar királyi korona volt, hanem a mártírok koronája. Már az 1790-es években egy kiváló történész, Katona István egy kicsit ironikusan azt mondta, hogy azért annyira ne legyünk büszkék, hogy azt higgyük, minden mártírt a mi egykori koronánkkal koronáznak, amikor ábrázolni akarják. Teljesen nyilvánvalóan nem az egykori magyar koronáról van szó. Most hangsúlyozom, ezt mindenki tudja, aki vele foglalkozik, csak van egy ilyen gyakorlat, hogy amit már az elődeim mondtak. és amit eddig még nem cáfoltak, azt én ugyanúgy szajkózom tovább.

Mikor keletkezhetett a korona?

Nincs történelmi tény erről, csak feltételezések vannak. Hozzáteszem, hogy én eddig egyetlenegy olyan feltételezéssel sem találkoztam, amire azt mondanám, hogy tanítható. Ezek többé-kevésbé érdekesek, de azért a legtöbb mégiscsak abból indul ki, hogy a Szent Korona két különböző részből, különböző időpontban és különböző helyen készült részből utólag lett összeállítva, ami pedig már eleve bizonyítatlan, tehát tényként nem lehet elfogadni.

Ha jó alaposan megnézzük a kinagyított képét annak a részletnek a paláston, amelyre azt kapjuk aláírásként, hogy ez Gizella királynő, akkor látjuk, ez ugyanolyan szakállas férfialak, mint az összes többi. Tehát ennyire nem figyelnek oda. És még olyan történelemtanárral nem találkoztam, aki erre figyelmeztette volna a tanulóit. Úgy tűnik, hogy elölről kell tárgyalni az egész Szent Korona kérdéskörét, beleértve a palástot is.

Visszatérve a koronához: említi, hogy nincs egy olyan dátum, amire azt mondja, hogy ezt tanítani lehetne. Egyáltalán, érdemes-e kiemelni a legendák vagy a variációk közül bármelyiket is, csakhogy mégis el tudjuk helyezni valahogy?

Mindenképpen érdemes, de egy legendának más szintű a hitelessége. A Szent Koronával kapcsolatban egy olyan adat van, amire általában rá szoktak kérdezni, ez az 1000-es év. Vagyis, hogy Szent István viselhette-e a Szent Koronát, mert a legenda szerint az a lengyel király részére készült. Ez a Hartvick püspök által összeállított Szent István-legenda egyik adata. Ez már az indulásnál megtévesztő, ugyanis Miesko lengyel királyról van szó, aki pedig nem volt kortársa Szent Istvánnak és II. Szilveszter pápának sem, tehát ez a legenda megdőlt. Hivatalos verzióként mégis ez forog közkézen a történelemórákon is.

Szent István nem kaphatott koronát a pápától?

Hát, ha van adatunk, amit teljes biztonsággal mondhatunk, az ez, mert több történész, Váczi Péter és Gerics József is alaposan kutatta a kérdést, és egyértelműen bizonyították, hogy II. Szilvesztertől egészen biztosan nem kaphatta a Szent Koronát Szent István. De ez nem azt jelenti, hogy Szent István fején nem lehetett. Ez ellen viszont meglehetősen dühödten szoktak érvelni szakmabéliek, művészettörténészek, történészek, régészek. Ön szerint akkor volt a Szent Korona ebben a formájában Szent István fején?

Csak azt mondjuk, hogy lehetett, ennek van nagyobb valószínűsége, de nagyon vigyázni kell kijelentésekkel. Ez most nem politika, ez tudomány. Ha feltételes módot használhatunk, akkor tessék használni mindaddig, amíg nem tényről van szó.

Ami miatt meg szokták tagadni Szent Istvántól, hogy a fején lehetett a korona, az két olyan megfigyelhető tény, amiből az egyiket már megtárgyaltuk, ez a paláston lévő korona. Ez abszolút súlytalan, ez érvként nem használható föl.

A másik, hogy egy bizánci császárnak, a Dukász-családból származó Mihálynak az arcmása felirattal együtt rajta van a Szent Koronán. Õ 1071-től 1078-ig uralkodott, Szent István pedig 1038-ban meghalt. Ebből adódna a következtetés, hogy nem lehetett Szent István fején ez a Szent Korona.

Lehet, hogy nem eredeti az a kép a koronán?

Pontosan erről van szó, csakhogy ezt nem meri föltenni egyetlen szakember sem. Laikusok már régen föltették ezt a kérdést.

Ez nem könnyen megállapítható dolog?

Nagyon könnyen megállapítható, ugyanis nem fért bele a foglalatába. Nem is tudták befoglalni, hanem alul ki kellett vágni a foglalat szalagját és az egész magasságnak, tehát az eredeti magasságnak 26 százalékával túlnyúlik rajta. Az teljesen lehetetlen, hogy elméretezték volna a képet. Ez csak úgy lehetséges, hogyha másodlagos azon a helyen. Nem is fér bele, szegecselni kellett.

Levehettek egy képet a Szent Koronáról, és a Dukász Mihály iránt érzett tiszteletből az övét tehették oda?

Az kétségtelen, hogy cserélték. Van adatunk rá 1613-ból. Egy koronaőr, Révai Péter megjelentette a leírását a magyar Szent Koronának egy könyvben. Nagyon lényeges, hogy koronaőr volt, mert a Magyar Királyság fönnállása idején összesen négy ember láthatta aránylag hosszabb ideig és különböző szögekből a magyar Szent Koronát, mert egyébként egy ládában volt. Tehát két koronázás között nem lehetett nézegetni, a király sem nézegethette. Ebből a négy emberből kettő csak a koronázáson láthatta, az egyik az az egyházi hierarchia legmagasabb csúcsán álló személy, az esztergomi érsek volt, csakis ő koronázhatott jogszerűen magyar királyt, a másik pedig a nádorispán volt, aki a világi hierarchia csúcsán volt. Mikor a koronázást megelőző nap délutánján kivették a ládából, alaposan meg kellett vizsgálni, hogy bírni fogja-e majd a koronázás megpróbáltatásait. Utána, amikor visszatették a ládába a koronázás napjának az estéjén, megint ugyanilyen alaposan mindent végig kellett nézni.

Tehát ha valakinek hiteles lehet a beszámolója a magyar Szent Koronáról, az csakis és kizárólag koronaőr. A könyvben pontosan leírja, hogy szemben az elülső pantokrator, vagyis világon uralkodó Krisztus képpel szemben hátul a Szent Szűzanya képmása van. Imago dive matris virginis. Ezt nem lehet félreérteni. Ez volt a Dukász Mihály kép helyén.

Fölvetődhet, hogy valamiről leszedték a bizánci császár képmását. A bécsi kincstárban lehetett ilyen tárgy elvileg. Nehezen lehet elképzelni ugyan, de lehetett. És akkor arról átszerelték. Ezek elég hitelesen igazolható, majdnem pontos tények, hogy csak akkor t szerelhették le a Szűzanya képet és tehették a helyére a bizánci császár képet, amikor nem volt a nemzet ellenőrzése alatt a Szent Korona. Ilyen pedig 1613 után egyetlenegyszer fordult elő 1790-ig. II. József engedte, hogy hazahozzák a Szent Koronát, akkor már ezt a három képet írják le hátul. Tehát középen Dukász Mihály császár, az egyik oldalán, a hozzá képesti jobboldalon a fia, egy Kon felirat, ezt Konstantinusra szokták kiegészíteni, a másik oldalán egy Geobitzas, akit pedig Gézának szoktak kiolvasni.

1784 és 1790 között lehetett lecserélni, mert 1784-ben rendeletileg kivitette az országból II. József a koronát.

Hol volt akkor a korona?

Bécsben. Betette a kincstárba, mint egy koronázási jelvényt.

Bécsben kinek állhatott érdekében az, hogy a Szent Szűzanya képe helyére Dukász Mihályt tegye?

Ez a jó kérdés. Ezt nem teszik fel soha. Van egy olyan jelenetsor ebben a században, a század vége felé, amivel egyáltalán nem foglalkozik a történettudomány. Az orosz cárnőnek, II. Katalinnak és II. Józsefnek egy félig titkos, félig nyilvános szövetsége, ami arra irányult, hogy egy ún. II. bizánci birodalmat hozzanak létre. Erről semmit nem hallunk, mert ez lényegében fiaskóval zárult. Sem a Habsburgoknak, sem az oroszoknak nem volt érdekük, hogy a fiaskó köztudottá váljon, így egyszerűen kiszorult ez a tény, pedig rendkívül fontos volt. Ennek pedig az volt a lényege, hogy kiszorítják a törököt, de nemcsak Európából, hanem Anatóliából is, ahova 1071-ben került be a török először Ha helyre akarják állítani ezt a területet, a II. bizánci birodalom címén, akkor kellett volna ehhez egy korona. Olyan korona nem maradt fent, amit leírnak bizánci források, viszont a magyar Szent Korona több vonatkozásban emlékeztet a legmagasabb szintű, az ún. kamelakionra, tehát át lehetett programozni.

A bizánci császár képmását eleve úgy méretezték, hogy előre kerüljön be, azért nem fér be hátul a foglalatba. Ezt akkor készítették, és ezt egy Bradák Károly nevezetű kiváló kutató egyértelműen bizonyította, hogy ez nem eredeti, tehát a bizánci korszakban készült kép, hanem a három uralkodó képmása, ami most hátul van az abroncson, mind a három 1784 és 1790 között készült, valószínűleg Bécsben valamelyik műhelyben.

Ezek szerint az sem bizonyított, hogy III. Béla idején illeszthették össze a Szent Koronát?

A feltételezések mind abból indulnak ki, hogy ez két különböző helyen és időpontban készült rész, és ezeket utólag kellett összeilleszteni, de erre nincs bizonyíték.

Azt mondják, hogy egészen más jellegű ötvöstechnológiával készült az alsó rész.

Mind a kettő az ún. bizánci rekeszzománc technológiával készült, ami annyira bizánci, mint én mondjuk eszkimó vagyok, de ezt így szoktuk nevezni. Ez akár egy műhelyben vagy legalábbis egy műhelyrendszerben készülhetett, a korra vonatkozóan pedig semmiféle adatunk nincsen. A Szent Koronával koronázták meg Magyarország összes királyát?

Ezt fordítva kellene talán fogalmazni. Tehát csak az lehetett Magyarország királya, akit a magyar Szent Koronával koronáztak. Ez viszont kemény tény. Tehát ilyen módon például teljesen jogtalanul és oktalanul nevezzük, mondjuk II. Józsefet magyar királynak, II. József nem volt ugyanis magyar király, ő maga utasította vissza, hogy a Szent Koronával megkoronázzák. Volt még egy ilyen királyunk, I. Ulászló, ugyanis amikor őt koronázták volna, akkor az első Habsburg uralkodónknak az özvegye, Erzsébet királyné egyszerűen ellopatta a Szent Koronát. A nemzet nem volt fölkészülve arra, hogy ide bejön egy dinasztia, egy családi maffia, és saját érdekeinek megfelelően egyszerűen útszéli tolvaj módjára ellopja egy nemzetnek a legszentebb ereklyéit.

Hogyha ránézünk a Szent Koronára, akkor vélhetően az tűnik fel először, hogy ferde a kereszt a korona tetején. Hogy ferdült ez el?


Megint feltételezést fogok mondani, többfélét fogalmaztak már meg erről. A legkésőbbit a II. világháború befejezése, tehát az amerikai kézbe kerülés idejére teszik. Az is lehetséges, hogy akkor ferdült el, amikor 1849-ben menekítette a kormány a koronát, és Szemere Bertalan állítólag a fejére is tette. De a legvalószínűbb mégiscsak az, hogy akkor történt, amikor 1440-ben Erzsébet királyné ellopatta a Szent Koronát. A lopást Kottanner Jánosné nevű udvarhölgye intézte, és megírta a teljes emlékiratát, és abban jelentős tétel a Szent Korona ellopatása. Leírja, hogy ökörbőrt dobtak rá, ami nem éppen súlytalan, és nyilvánvaló, hogy azt nem tűrte jól a Szent Korona, utána még ráadásul ugye egy csecsemőt megkoronáztak vele, majd menekítették a csecsemőt, és a bölcsőjébe a szalma alá tették a Szent Koronát és ráfektették a csecsemőt. Ha rajta hagyták a keresztet, akkor a lassú rázkódás folytán kapott egyrészt a felső kis gömböcskéje egy benyomást, valószínűleg berogyott.

Ugorjunk előre a XX. századba. A korona nagyjából a II. világháborútól kezdve egészen 1978-ig az Egyesült Államokban volt, méghozzá a Forth Nox híres katonai erődítményben. 1978-ban még emlékezhetnek rá sokan, hogy milyen nagy dolog volt, amikor hazaérkezett a Szent Korona. 1978 után tisztázódott sok legenda?

Sok tisztázódott, meg be is betonozódott. Polarizálódott a helyzet, ami nem baj. Hosszas, két és féléves előkészítő munkálatok után aranyműveseket beengedtek a Szent Koronához, és ez volt az első eset, hogy nem egyházi személy és nem is a Szent Korona közvetlen őrzésére vagy felügyeletére rendelt személy hosszasan vizsgálhatta. Elvileg, amikor hazajött, miniszteri rendelet tette lehetővé, hogy szakember kellő felügyelet mellett vizsgálhassa, de ezzel nem élt a szakma. Tudomásom szerint egyetlen szakember, a már említett Váczi Péter volt, aki nem túl hosszan, de azért legalább egy olyan pár órát mégiscsak közelről vizsgálta.

Hogyan lehet, hogy nem élt ezzel a szakma?

Ezt az egyetemes szakmatörténet legnagyobb szégyenének értékelem, és ilyenkor egy kicsit magam is szégyellem, hogy művészettörténész vagyok.

Nem lehet, hogy a szocializmusban felső nyomásra nem misztifikálták túl a koronát?


Azóta sem történt semmi, nincs szocializmus, és mégsem foglalkoznak vele kellő súllyal. Hogy tudja megállni egy művészettörténész, hogy nem foglalkozik a magyar Szent Koronával, ami páratlan értékű?

Beszéljünk a korona szimbolikájáról. Háromféle korona létezik: házi korona, országló korona és beavató korona. A magyar Szent Korona melyik kategóriába tartozik?

A magyar Szent Korona az egyetlen az újkori civilizált országok koronái közül, amelyik beavató korona. Az Anjou-dinasztia első uralkodója Károly Róbert volt, akit a pápa támogatott. Õt háromszor kellett megkoronázni. A két első koronázást nem megfelelő koronával végezték, de mind a kettőre maga a pápa biztatta, annyira, hogy a második esetben, ez 1308-ban történt, külön készíttet egy koronát az akkori pápa küldötte. A mellékelt pápai leiratban elveszi a Szent Korona szentségét, és átruházza az általa készített koronára, ami egyébként nem maradt meg. Ebből az következik, hogy ő úgy gondolta, a pápa természetesen diszponál a magyar Szent Korona szentsége fölött. De kiderült, hogy nem így van, hiszen hiába koronázták meg vele Károly Róbertet, a nemzet egy pillanatra se fogadta el. Tehát ez azt jelentette, hogy ő hiába hozta a rendeletet, senki sem teljesítette. Tudniillik attól a pillanattól kezdve vált jogerősen királlyá, hogy a magyar Szent Korona érintette a fejét.

Hanganyag: Nagy Tamás