Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Az MSZP alkotmánytervezete is hivatkozott a Szent Koronára

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Újabb kiadáscsökkentésre lehet szükség a költségvetésben. Hetvenöt oldalas alkotmánytervezetet készítettek a Gyurcsány-kormány idején. Két szemlevény a reggeli lapokból.

 A Népszabadság arról ír, hogy újabb kiadáscsökkentésre lehet szükség a költségvetésben. A napilap ezt a kijelentést a KSH által tegnap nyilvánosságra hozott, az államháztartás tavalyi gazdálkodásáról szóló jelentésére alapozza. Ebből kiderül: nem sikerült elérni az ígért 3,8 százalékos hiánycélt; a valós szám 4,2 százalék lett. A KSH szerint ezért csak részben tehetők felelőssé a helyi önkormányzatok. Elcsúszás volt az eredeti tervekhez képest egyes adóbevételeknél, valamint a központi költségvetési szervek szállítói tartozásainál is. A KSH szerint e területen idén is 150 milliárd forintos hiány keletkezik.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy hetvenöt oldalas alkotmánytervezetet készítettek a Gyurcsány-kormány idején, 2006 júniusában a Petrétei József vezette Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban. A lap cikke szerint "a belső használatra készült, nem nyilvános anyag kidolgozásában részt vett az új alkotmány előkészítéséért felelős miniszteri biztos..." A lap részletesen ismerteti a birtokába jutott dokumentumot. A szöveg rövid preambulumában például megtalálható a Szent Koronára történő hivatkozás. Az is szerepel benne, hogy a legfőbb ügyész nem interpellálható, továbbá az, hogy az alkotmányt a parlament fogadja el, nem pedig népszavazás erősíti meg. Az ilyen módon megszületett alaptörvényt viszont teljesen bebetonozták volna: a szocialista alkotmányt csak úgy lehetett volna megváltoztatni - vagy helyette újat elfogadni -, ha azt a képviselők négyötöde két alkalommal is, legalább fél év eltéréssel megszavazza. A Gyurcsány-Petrétei-tervezet is tartalmaz közpénzügyi fejezetet; igaz, nem az adósság csökkentését írja elő, hanem az adósság növelésének lehetséges mértékét.