Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Szájer József: Húsz év után elérkezett az idő egy új alkotmány elfogadására

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Magyarország az egyetlen olyan ország a térségben, amely a rendszerváltozással összefüggésben nem fogadott el új alkotmányt - hangsúlyozta az MTI-nek adott nyilatkozatában Szájer József, aki szerint húsz év után erre elérkezett az idő.

A Fidesz európai parlamenti képviselője, az EP néppárti frakciójának alelnöke - aki a Konrad Adenauer Alapítvány berlini rendezvényén a magyar alkotmányozásról tartott előadást - utalt arra, hogy a jelenleg még érvényben lévő alkotmány 1949-ből származik. Az pedig a magyar demokrácia talán legszomorúbb évére emlékeztet, hiszen akkor történt a kommunista hatalomátvétel.

Az 1989-es rendszerváltás idején a rendszerváltó erők tudatában voltak annak, hogy előbb szabad választásokat kell megtartani, és csak utána lehet foglalkozni az átfogóbb alkotmányos kérdésekkel. A politikai erők közötti megegyezés hiánya miatt azonban a későbbiekben mégsem került sor új alaptörvény elfogadására - emlékeztetett Szájer.

Az elmúlt két évtizedben minden kormánynak, minden politikai erőnek az volt a célja, hogy létrehozzon egy új alkotmányt. Az egy évvel ezelőtti választásokon az állampolgárok rendkívül széles körű felhatalmazást adtak az akkori ellenzéknek, a Fidesznek és a Kereszténydemokrata Néppártnak. Ezzel a felhatalmazással a korábbi ellenzék kétharmados, alkotmányozó többséget szerzett, Orbán Viktor miniszterelnök pedig már tavaly júniusban világossá tette, hogy új alkotmány készül - emlékeztetett a Fidesz képviselője, aki egyben az alkotmányt előkészítő nemzeti konzultációs tanács elnöke is.

Szájer József szerint az új alaptörvényre azért van szükség, mert a polgárok alapvető változást igényelnek. Az alapvető változást pedig az alapoknál, az alaptörvénynél kell kezdeni - hangsúlyozta, utalva arra: Magyarországnak olyan alaptörvényre van szüksége, amely megfogalmazza a nemzet legalapvetőbb céljait, reagál a XXI. századbeli problémákra. Így például középpontba helyezi az elmúlt két évtized egyik legsúlyosabb problémáját, az eladósodás kérdését. Az új alkotmány - mint kiemelte - világos korlátokat és fékeket állít az eladósodással szemben.

Az alkotmánytervezettel kapcsolatban a német sajtóban is megfogalmazott - a többi között a népszavazás elmaradását hiányoló és az alkotmánybíróság tevékenységének szűkítését bíráló - kritikákkal kapcsolatban Szájer utalt arra, hogy szövetségi szinten Németországban sincs népszavazás. Ebben a tekintetben minden országnak más a hagyománya - jelentette ki, hozzátéve: Magyarországon alkotmányos kérdésekről nem lehet népszavazást tartani. Ez - mint hangsúlyozta - jelenlegi alkotmányos rendszerünk fontos szabálya. Az a felhatalmazás, amelyet a választópolgárok adtak a mostani kormányzó erőknek, éppen egy olyan választási kampány eredményeként született, amelyben az akkori kormánypárt, az MSZP világossá tette: ha a választók nem a pártot támogatják, a Fidesz és a KDNP alkotmányozó többséget szerezhet. "A választók pedig úgy döntöttek, hogy az alkotmányossággal legalábbis kétes viszonyban lévő szocialista pártra még biztosítékként sincs szükség" - fogalmazott a képviselő.

Az alkotmánybíróságra, annak munkájára - mint hangsúlyozta - óriási szükség van. A polgárok jogainak védelmét biztosítani kell. Magyarország rendkívül súlyos gazdasági helyzetben van, és a válságkezelés kellős közepén tart. Ezért született tavaly novemberben egy olyan szabály, amely az alkotmánybíróság bizonyos költségvetési kihatású döntéseivel kapcsolatban korlátozásokat vezet be. Ezeket a korlátozásokat a mostani alaptörvény enyhíti, az előzetes normakontroll esetében azokat megszünteti, az utólagos normakontroll esetében pedig addig tartja fenn, amíg Magyarországon az államadósság el nem éri az 50 százalékot - jelentette ki Szájer József.

Kritikák - mint utalt rá - mindenütt elhangzanak, hiszen Magyarország demokrácia. A kormányzó pártok a kétharmados többséget nem diktatórikus eszközökkel, hanem szabad választások eredményeként érték el, és nagy változások végrehajtására kaptak felhatalmazást. Ezeket a változásokat azért kell végrehajtani, mert azt a bizalmat, amely az állammal, annak működésével, alkalmasságával szemben az elmúlt években eloszlott, helyre kell állítani. Szájer József szerint "most azok kiabálnak a leghangosabban, akik ide juttatták az országot".

Ami az alkotmányozás további menetrendjét illeti, a Fidesz vezető politikusa megerősítette: az országgyűlés április 18-án fogadja el az alaptörvényt, amely április 25-én kerül aláírásra az államfő elé. Az új alkotmány a terv szerint jövőre, január elsején lép hatályba.