Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Mi a fontosabb: a vadászok közérzete vagy a természetvédelem?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) megdöbbenéssel értesült arról, hogy Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke több védett madár- és emlősfaj vadászhatóvá tételét kéri Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek írt levelében. Az MME szerint a javaslat számos ponton sérti az európai és nemzetközi természetvédelmi egyezményeket.

Az interneten nyilvánosságra került javaslatcsomag a nyári lúd, kanadai lúd, barátréce, menyét, nyuszt vadászhatóvá tételét és az erdei szalonka tavaszi vadászatának visszaállítását tanácsolja. Támogatja az egerészölyv, héja, barna rétihéja és holló gyérítését is, hivatkozva apróvadállomány csökkentésben vélelmezett szerepükre és természetvédelmi kártételükre - olvasható az MME közleményében.

Az MME monitoring programjai részletes adatokat biztosítanak a megcélzott madárfajok jelentős részének állományáról, ezek alapján pedig kiderül, hogy a felsorakoztatott "szakmai" érvek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.

A fürj állománya jelentős mértékben, évi nyolc százalékkal csökkent az elmúlt években, így nem a vadászhatóvá tétele, hanem a konkrét védelmi intézkedések megfontolása a kérdés. A kanadai lúd 18 hitelesített hazai előfordulása a kérdésfeltevés értelmét erősen megkérdőjelezi, a barátréce, vadgerle, egerészölyv, barna rétihéja állománya stabil, "túlszaporodása" pedig nem értelmezhető. A nyári lúd és holló állománya a kipusztulás széléről növekedett örvendetesen újra a védelmi munkának és a vadászat tiltásának következtében.

A ragadozó madarak állományát hazánkban a válogatás nélküli irtás csökkentette le, több fajt a kipusztulás szélére sodorva. Évtizedek aktív természetvédelmi munkája, a lelövés tilalma és a vadászok egyre kedvezőbb hozzáállása tette lehetővé, hogy védelmi helyzetük kedvezőbbé váljon, és állományuk újra növekedjen.

Az apróvadak számának csökkenéséért kárhoztatni olyan ragadozó madarakat, mint az egerészölyv és a barna rétihéja, csak a tények teljes mértékű elferdítésével lehetséges. E fajok elsődleges táplálékát rágcsálók képezik, így a mezőgazdaság legfőbb segítőinek tekinthetők. Az apróvadállomány sajnálatos csökkenéséért leginkább élőhelyük pusztulása így a mezőgazdaság felelős.

A vadgazdálkodás és a természetvédelem közös érdeke e folyamatok megfordítása, amiért megéri összefogni, és közösen tenni, hogy olyan tájgazdálkodás jöhessen létre, ami lehetőséget ad az apróvadak és a ragadozó madarak állományának párhuzamos stabilizálására.

Az MME felhívja a figyelmet, hogy bármilyen változtatási javaslat esetén az Európai Unió Madárvédelmi Irányelvét kell figyelembe venni. Többek között ennek általános szabályozása miatt kellett az erdei szalonka tavaszi vadászatát megszüntetni.

A szabályozás kimondja, hogy a tagállamok "a vonuló fajok esetében biztosítják különösen azt, hogy azokat a fajokat, amelyekre a vadászati törvények vonatkoznak, ne vadásszák szaporodási időszakukban vagy a fiókanevelési területükre történő visszatérésük során." Ennek célja, hogy az ebben az időszakban különösen érzékeny vonuló madárfajok állományait védje.

Ahhoz, hogy komolyan megalapozott szakmai vitát lehessen folytatni az MME felajánlja segítségét és kéri, hogy a mérvadó vadászati szakmai intézmények, mint a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Szent István Egyetem bevonásával induljon párbeszéd.

A szervezet messzemenőkig támogatni tudja a további monitorozást a még pontosabb információk gyűjtése érdekében, valamint a vadászok képzésének fejlesztését a jobb fajismeret, ökológiai és természetvédelmi tudásanyag megszerzéséért. Az MME úgy gondolja, hogy partnerségre törekedve közösen valóban tudnánk megfelelő lépéseket tenni a biológiai sokféleség megőrzése érdekében, mint ahogy tesszük ezt a ragadozó madarak mérgezése ellen.

Azonban ez a megfogalmazott javaslatoktól jelentősen eltérő intézkedéseket igényel, és Magyarországnak nem a kétes értékű vadászati turizmus fejlesztésén keresztül, hanem a fenntartható tájgazdálkodás és élhető vidék megteremtésével biztosíthatja a hosszú távú gazdasági érdekeit.

A kormány az elmúlt évben több olyan döntést hozott, amely a hazai környezet- és természetvédelmi igazgatás teljes ellehetetlenülésének veszélyét hordozza. Az MME kéri Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, hogy utasítsa el a vadászhatóvá tétellel kapcsolatos javaslatokat és lépjen fel egy vadászati és természetvédelmi érdekeknek egyaránt megfelelő élőhely-fejlesztési célokat megfogalmazó szakmailag megalapozott javaslatcsomag kidolgozása érdekében - zárul a közlemény.