Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Mesterházy: A Fidesz nem olyan bátor, mint a Horn-kormány

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Nincs alkotmányozási kényszer - ebben minden előadó egyetértett a Táncsics Mihály Alapítvány "Alkotmányozás a XXI. században" című konferenciáján. Az egyik budapesti szállodában többek között Mesterházy Attila, Avarkeszi Dezső és Vastagh Pál szólalt fel.

Nincs alkotmányozási szükséghelyzet, az új alaptörvény megalkotása pedig széleskörű konszenzust és hosszabb előkészítést igényelne - mondta bevezetőjében Avarkeszi Dezső volt igazságügyi államtitkár a Táncsics Mihály Alapítvány "Alkotmányozás a XXI. században" című konferenciáján.

Mesterházy Attila szocialista pártelnök megnyitójában úgy fogalmazott: példa nélküli, hogy ilyen rövid idő alatt fogadják el az új alkotmányt, ahogy az is, hogy csupán néhányan írták ezt az alaptörvény-tervezetet. Úgy vélte: ez az alkotmány nem a nemzet alkotmánya lesz, hanem a Fideszé, az országban pedig alkotmányos puccs zajlik.

Ez a többség zsarnoksága, a kormánypártok visszaélnek a hatalmukkal, ám egy demokrata pont attól demokrata, mert tudja magát korlátozni. A Horn-kormány például ilyen erő volt. A Fidesz viszont nem ennyire bátor - tette hozzá a frakcióvezető.

Mesterházy Attila kitért arra is, hogy a Jobbik és Szili Katalin volt szocialista képviselő is részt vett az alkotmányozásban, ám tegnap csak a Fidesz által megfogalmazott módosításokat fogadták el az Országgyűlésben, ami a pártelnök szerint igazolta az MSZP félelmét, valamint a kormánypártok képmutatását. Hangsúlyozta: az alkotmánynak csak jogi legitimációja lesz, társadalmi és politikai nem, ezért változtatásra fog szorulni.

Vastagh Pál volt igazságügy-miniszter, az Általános Vállalkozási Főiskola rektora úgy látta, hogy az Európai Unió tagállamai nem vonhatják ki magukat az uniós és a nemzetközi jog által meghatározott irányok, tehát például a Lisszaboni Szerződés és az Alapvető Jogok Chartája alól, de sajnos úgy tűnik, hogy e szempontokat a jelenlegi alkotmányozási folyamatban nem vették figyelembe. A személyes adatok védelmének garanciái például, nem szerepelnek a tervezetben.

Volker Norbisrath, a német SPD jogi munkacsoportjának a vezetője a Német Szövetségi Köztársaság második világháború után létrehozott, és '89-ben az NDK által is átvett alkotmányának megszületését és alapvetéseit mutatta be.

Mint mondta: a frankfurti dokumentumok alapján '48-ra jött létre egy tervezet. A parlamenti pártok képviselői, 61 férfi és négy nő 265 napig tanácskozott, majd az alaptörvényt 1949. május 8-án fogadták el.

Központi jelentősége volt, hogy minden párt egy irányba dolgozott, az alapvető alkotmányjogi konszenzus pedig ma is fennáll. Azt azonban Volker Norbisrath is elismerte, hogy a két ország történelmi helyzete nem hasonlítható össze.

A mintegy 70 fős hallgatóságban egyébként helyet foglalt Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök is.