Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Lázár János: "Adósságtörlesztés, nem pedig Fidesz-ünnep"

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Lázár János szerint az új alaptörvény megszületése nem a Fidesz ünnepe, hanem adósságtörlesztés, az eddigi alkotmányos keretek ugyanis működésképtelenné tették az országot, az embereket pedig csalódottá, kiábrándulttá.

A Fidesz frakcióvezetője ezt az MTI-nek adott interjúban mondta, amelyben közölte azt is, már májusban a parlament elé kerülhetnek az új alkotmánnyal kapcsolatos kétharmados törvények. A politikus nem érti a bírák nyugdíjazása miatti kritikákat, azt pedig nagyon sajnálja, hogy Szili Katalin nemmel szavazott az alaptörvényre.

Lázár János hangsúlyozta: az új alkotmány célja, hogy megvédje az embereket, nagy lehetőség az ország újjászervezésére. Az eddigi alkotmányos keretek ugyanis szerinte működésképtelenné tették az országot, az embereket pedig csalódottá, kiábrándulttá.

A frakcióvezető úgy véli, a mai gazdasági-szociális viszonyok között nem indokolt "túlzásba vitt" ünnepséget tartani az új alaptörvény elfogadása, majd aláírása alkalmából. "Ez nem a Fidesz ünnepe, hanem adósságtörlesztés az emberek felé" - fogalmazott.

Az igazi munka szerinte csak most kezdődik a mintegy harminc kétharmados törvény elfogadásával. Ezek között van olyan - folytatta -, amelynek megalkotása nem a kabinet dolga - így például a parlament működését, a képviselők jogállását szabályozó törvény -, és van, amely egyértelműen a kormány feladata. A nagyobb előkészítést igénylő sarkalatos jogszabályok között említette a választójogi törvényt, amely valószínűleg ősszel kerül a Ház elé.

Erről elmondta, a határon túli magyarok választójogának majdani formájáról mind a határon túli magyar szervezetek véleményét, mind pedig a magyar társadalom "differenciált" álláspontját figyelembe kell venni. Vannak ugyanakkor olyan kétharmados jogszabályok, amelyek már májusban a Ház elé kerülhetnek. Példaként említette a jelképtörvényt.

A hétfőn elfogadott alkotmány passzusai közül szerinte a legfontosabb az, hogy visszaállítja a gazdasági biztonságot, védelemben részesíti a nemzeti vagyont, hitet tesz a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás mellett, szolidáris a szegényekkel, elősegíti a népesedési problémák kezelését, sokat tesz a közbiztonság növelése érdekében, világossá teszi, hogy az erőszak legitim alkalmazására csak az állam van felhatalmazva, és hozzásegíti az országot az új munkakultúra kialakításához.

Arra a kérdésre, hogy ha a jelenlegi ombudsmanoknak megígérték, mandátumuk lejártáig folytathatják munkájukat, akkor Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökét miért nem biztosították erről, úgy válaszolt: Baka Andrásra - mint a Kúria elnökére - nem vonatkozik majd az a rendelkezés, hogy a bírói szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik. Ez Baka András számára kifejezetten kedvező, bár ez az alkotmányos passzus nem az ő személyének szól, hanem a parlament által megválasztott tisztségnek - emelte ki Lázár János, hozzátéve, azt majd az átmeneti rendelkezések szabályozzák, hogy a Kúria jogfolytonos-e az LB-vel.

A frakcióvezető nem számít arra, hogy elcsitulnának a bírák nyugdíjazását érő kritikus hangok, bár - mint mondta - nem érti ezeket. A Fidesz álláspontja ugyanis egyértelmű: mindenkinek az általános öregségi nyugdíjkorhatárig kell dolgoznia az alkotmánybírák és a 40 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkező nők kivételével.

Emlékeztetett, a mintegy háromezer tagú bírói karból 2012. január 1-jével, az új alaptörvény hatályba lépésével ez a rendelkezés 228 bírát érint. A politikus azt mondta, biztos abban, hogy az említett háromezres karból találnak majd olyan bírákat, akik alkalmasak arra, hogy a nyugdíjba vonulók helyébe lépjenek. Hozzátette, az ügyészek esetében az ugyancsak az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötött felső korhatára a szolgálati jogviszonynak - ami eddig, hasonlóan a bírákhoz, a 70. életév volt - több mint száz ügyészt érint majd.

Arról, hogy az új alkotmány úgy fogalmaz, a "bírósági szervezet többszintű", de a hatályossal szemben nem tartalmazza a tételes felsorolást, Lázár János kifejtette: az ítélőtáblák jövőjéről szakmai vitát kell folytatni, ugyanis jelenleg mind a fenntartásukra, mind a megszüntetésükre vannak koncepciók. A kérdés nincs lezárva, annak rendezése az igazságszolgáltatási reform keretében történik majd meg - mondta.

Kitért arra is, hogy "a kritikák hatására mérsékletet tanúsított" a kormánypárti képviselőcsoport, és úgy döntött, az alkotmány végén nem szerepeltetik a képviselők nevét.

Lázár János végül szólt arról is, nagyon sajnálja, hogy a független országgyűlési képviselő, a nemzeti konzultációs testület tagja, Szili Katalin nemmel szavazott az alaptörvény-javaslatra, hiszen - mint megjegyezte - "magas színvonalú javaslatából" több elképzelés is bekerült a végső szövegbe. A frakcióvezető azonban úgy látja, maximálisan tiszteletben tartható Szili Katalin azon álláspontja, hogy nemmel szavazott, mert a saját alkotmányjavaslata mellett tart ki. "Így kellett volna viselkednie az MSZP-nek és az LMP-nek is" - fűzte hozzá.