Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Pálinkás József: Magyarország a legutolsó pillanathoz közeledik

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Fejleszteni kell a felfedező kutatások infrastruktúráját, mert azok nélkül nem létezik innováció - hangsúlyozta Pálinkás József, aki a Magyar Tudományos Akadémia közelgő közgyűlése kapcsán nyilatkozott az MTI-nek.

Az MTA elnöke súlyos tévedésnek nevezte azt a fajta szemléletet, amely csak az azonnal alkalmazható, azonnali eredményeket produkáló tudományt tartja értékesnek.

"Nincs ilyen tudomány; minden felhozott példa, akár a személyi számítógépek óriási fejlődését, akár a Nokiát nézzük, mérnöki fejlesztőmunka eredménye. A felfedező kutatásoknak és annak, amit a köznyelv innovációnak nevez, van egy világos, egymásra épülő rendje. Ha visszafejlesztik a felfedező kutatásokat, egyszer csak azt vesszük észre, hogy nincs mit gazdaságilag hasznosítható eredményekre váltani, mert nem lesznek kutatók, akik az újdonságokat létrehozzák, másrészt a tudományos utánpótlást képeznék. Ezért minden döntéshozónak, minden kormánynak gondolnia kell arra, hogy egy ország innovációs képessége, gazdaságának versenyképessége a felfedező kutatásokban gyökerezik" - fogalmazott Pálinkás József.

Hozzátette: Magyarország, ha nem is "a legutolsó pillanatban van, de ahhoz közeledik, hogy az alapkutatásokban teret veszítsen" azért, mert nincs megfelelő infrastruktúra, másrészt mert tehetséges kutatóink infrastruktúra hiányában elmennek.

"A természettudományokban infrastruktúra nélkül nem lehet eredményeket produkálni" - jegyezte meg Pálinkás József, aki a Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács társelnökeként azt javasolta, hogy az Új Széchenyi-tervben 15 milliárd forintos keretet hozzanak létre az infrastrukturális fejlesztésekre.

Az MTA elnöke kitért az akadémiai kutatóhálózatra is, amelynek infrastruktúrája rohamosan értéktelenedik, szerkezete nem felel meg a modern követelményeknek. A műszerállomány könyv szerinti értéke 20 százalék körül van, ami "természetszerűleg nem azt jelenti, hogy a használhatóság is ezen szinten van".

"Az elmúlt húsz évben jelentős hiányok keletkeztek, nem volt jelentős fejlesztés, jelentős műszerberuházás talán egyszer-kétszer volt, nem újult meg az a kutatási infrastruktúra, amely lehetővé teszi, hogy néhány területen Magyarországon kiemelkedően sikeres és a világban valóban versenyképes kutatások folyjanak. Néhány helyen ez az infrastruktúra még megvan, ilyen a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, az Enzimológiai Intézet, a Szegedi Biológiai Központ" - mutatott rá az MTA elnöke.

Tájékoztatása szerint az idén a teljes kutatóhálózatban mindössze 450 millió forintot fordíthatott az MTA a fejlesztésekre, ebből 300 milliót jelentősebb műszerek beszerzésére, 150 millió forint pedig az intézetek számítástechnikai infrastruktúrájára jutott.

Mint kifejtette, egy ekkora kutatóhálózatot, mint amilyen az Akadémiáé, csak fokozatosan lehet átalakítani. Ennek első lépéseként 9,5 milliárd forintos beruházással valósul meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem területén a Természettudományi Kutatóépület, ahol a Kémiai Kutatóközpont, az Enzimológiai Intézet, a Pszichológiai Intézet, valamint a Geokémiai Kutatóintézet új infrastruktúrával, "remélhetően megújult műszerállománnyal" kezdheti a munkát.

"A 9,5 milliárdról már van szerződésünk a kormánnyal, ebből 6 milliárdot ki is fizettek belőle. Ebből vettük meg a telket és az épületet, amely egy korábbi félbemaradt PPP-beruházás, és amelyet mi építünk tovább már akadémiai tulajdonban és a kormánytól kapott pénzen. Ezzel megvalósul az a modell, amely Németországban és az Egyesült Államokban is működik: a kutatóintézetek közelebb kerülnek a képzéshez, infrastruktúrájukat, berendezéseiket egyaránt használhatják majd az egyetemi oktatók és hallgatók. Ugyanezt kell megvalósítani társadalomtudományi intézetek esetében is, egyrészt közelebb hozva őket az egyetemi oktatáshoz, másrészt kihasználva az együttműködésükben rejlő lehetőségeket nagyobb programok indítása céljából. Ahogy a természettudományokban sokszor elválaszthatatlan a fizika, kémia és a biológia, ugyanúgy a társadalomtudományokban a politológia, szociológia és a gazdaságtudomány csak együtt képes olyan modellt, elképzelést kidolgozni, amely egyaránt figyelembe veszi a társadalmi és gazdasági hatásokat, lehetőségeket, tudományosan megalapozott tanácsokkal ellátva a döntéshozókat" - magyarázta Pálinkás József.

Az MTA elnöke kitért a kutatóintézet-hálózat szellemi megújítását célzó Lendület programra, amely fiatal, 30 és 45 év közötti kiváló, képességeiket már bizonyított tudósoknak biztosít lehetőséget önálló, ígéretes kutatási témákra szakosodott kutatócsoport létrehozására az MTA intézeteiben.

"Ha van egy tehetséges ember egy adott területen, oda erőforrásokat kell koncentrálni, mert van remény, hogy sikerül eredményeket elérni. Egy tehetséges, különleges ember a tudományban mágnesként vonzza maga köré a tehetségeket. Ezért fontos, hogy a kutatóintézetek sokkal jobban támaszkodjanak a kiemelkedően tehetséges emberekre. Az intézetigazgatóknak erőtejesebben kell keresniük a legjobb embereket, ebben még egy kicsit bátortalanok vagyunk" - összegezte az akadémia elnöke.