Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Az államfő aláírta az új alaptörvényt

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Aláírta az új alaptörvényt Schmitt Pál. A köztársasági elnök az új alaptörvény hétfői aláírása előtt negyedórával személyesen köszöntötte a Sándor-palota előtt várakozókat. A Nézőpont Intézet szerint a magyar demokrácia számos válságjelenségének vethet véget az új alaptörvény.

Az intézet az MTI-hez hétfőn eljuttatott, Válságkezelő Alaptörvény című elemzésében sorra vesz öt olyan "állítólagos következményt, amelyek az elmúlt hetek és hónapok vitái során elhangzottakkal ellentétben nem következnek" az új alaptörvényből, valamint tíz olyan válságjelenséget az elmúlt húsz évből, amelyet az új alaptörvény kezelhet, illetve amelyek kialakulását a jövőben megakadályozhatja.

Az "álviták" között említik az abortusz állítólagos tilalmát, a Nézőpont Intézet ugyanis kifejti, abból, hogy a 2012. január 1-jétől hatályos alkotmány deklarálja a magzati élet védelmét, nem következik az abortusztilalom. Az új alaptörvény az abortusz ellen csak a magzati élet és a család védelmének, valamint a gyermekvállalás támogatásának rögzítésével léphet és lép fel - írják.

Ugyancsak cáfolják azt, hogy a forint alkotmánybeli rögzítése akadálya lenne a majdani euróbevezetésnek: az ugyanis igaz - folytatják -, hogy Magyarország euróövezeti csatlakozásakor módosítani kell majd az alaptörvényt, de az ehhez szükséges kétharmados többség a jelenleg hatályos alkotmány előírásai szerint is nélkülözhetetlen lenne egy ilyen döntéshez.

"Álvitának" tartják a következő kormány mozgásterének állítólagos szűkítését, a kabinet állítólagos ellenőrizhetetlenségét, valamint az Alkotmánybíróság vélelmezett befolyásvesztését is. Utóbbiról úgy fogalmaznak, "a taláros testület nem vész el, csak átalakul". Példaként említik az előzetes normakontroll várható kiterjedését. A mozgástérszűkítéssel kapcsolatban egyebek mellett azt írják, hogy a kétharmados törvények magas száma nem a működésképtelenség, hanem a magyarok körében egyébként népszerű konszenzuális demokrácia irányába mutat. Az utólagos normakontrollt a képviselők egynegyedének kezdeményezéséhez kötő passzust úgy értékelik: ez nem jelenti azt, hogy a mindenkori kormány ellenőrizhetetlenné válna, "legfeljebb a mostani ellenzék erőviszonyai mellett tűnik túlzott akadálynak 97 képviselő megnyerése egy beadványhoz".

A megakadályozott válságjelenségek között szólnak a félkatonai szervezetek közvetett tilalmáról azáltal, hogy az új alkotmány egyértelművé teszi: a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására kizárólag az állam jogosult.

Az intézet szerint az alaptörvény szigorú költségvetési fegyelmet ír elő, erősíti a jogos önvédelmet. Ezen felül - sorolják - tartalmazza a szemétbehozatal tilalmát, a polgárbarát, szolgáltató állam ígéretét, valamint a politikai rendszer rendezetlen kérdéseinek rendezését is. Utóbbival kapcsolatban példaként azt írják, hogy "minden rendszer gyengeségének jele, ha nem tudja kezelni a világos hiányosságait. Így volt ez az elmúlt években Horn Gyula és Toller László képviselői helyével is. Egyértelmű volt, hogy egészségügyi állapotuk miatt nem tudják ellátni munkájukat, helyüket és fizetésüket azonban, hamis szolidaritásból, fenntartották, arról csak ők mondhattak volna le". Az új alaptörvény azonban szabályozza, hogy ha egy képviselő egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában, a jelen lévő képviselők kétharmada dönthet "megbízatása megszűnéséről".

Szólnak arról is, hogy az új alaptörvény rendelkezéseivel visszaszorulhatnak a mulasztásos alkotmánysértések, rendeződhet az önkormányzatok gazdálkodása, "ésszerűsödhet" a privatizáció, és eljöhet "az offshore cégek alkonya".

Hanganyag: Windisch Judit